BREXIT NAPLÓK V. - Megakasztja-e a Lordok Háza a Brexitet?
SZÁZADVÉG ÖTLETMŰHELY
„Se magamat, sem az olvasót nem fárasztom annak részletes meghatározásával, hogy voltaképpen mi is a művészi ötlet. A neve értelmezi is. Ahogy a természetben két felhő találkozása, amiből villám csap ki, a mindennapi életben az acélnak kovakőre koccanása, ami szikrát ugrat, akként a művészetben is látszólag össze nem tartozó minőségek ütközése, pólusok érintkezése, melyből egy előre nem látott jelenség ugrik elő. Ez a jelenség akkor kap polgárjogot a művészet világában, ha a bennünket ért meglepetés tovább működik tudatunkban, hatással van ránk, tehát tágasabb térben érvényesül, mint az ötlet maga.”
(Örkény István: Az ötlet szerepe korunk művészetében)
A fenti idézet az ötlet hatásmechanizmusának zseniális leírása. Az ötlet azonban nem csak a művészeti alkotás kiindulópontja. A politikától a gazdaságon át, egészen a jogtudományig, valamennyi társadalomtudományi területen ez az egyetlen formula, amely teremtő erővel bír. Jelen felülettel célunk: ötletet keresni, gondolatokat találni és vitákat bemutatni, olyanokat, amelyek itthon kevéssé részei a közbeszédnek, amelyek újszerű megközelítéseket alkalmaznak, amelyek gordiuszi csomókat vágnak át, és mindenekelőtt amelyek segítenek eligazodni a világ körülöttünk zajló eseményeiben. Minden pátosz nélkül – nem elégszünk meg az elénk táruló kínálattal, keressük a villámokat és a szikrákat!
Kérjük, tartsanak velünk!
Orbán Balázs
kutatási igazgató
Tagállamok nélkül nincs uniós külpolitika
Míg öt évvel ezelőtt a pénzügyi válság volt az Európai Unió legnagyobb kihívása, most a geopolitika kérdése dominálja mind a sajtó, mind az EU napirendjét. A világpolitika és a nagyhatalmak helyzete is megváltozni látszik: az európai szomszédságpolitika (ENP) nem válasz az unió keleti és déli határai mentén folyó káoszra, az Egyesült Államok nem lesz örökké a világ első számú békefenntartója, illetve Európa és Ázsia is kész a hibrid, tehát az informatika, gazdasági valamint hagyományos katonai eszközök együttes alkalmazásán alapuló háború felhasználására politikai céljainak elérésére. Ezeket a problémákat az Európai Unió nem kezeli összhangban sem az uniós intézményekkel, sem pedig a tagállamokkal, így nem meglepő, hogy az EU-s külpolitikai diskurzus elszakadni látszik a valóságtól. Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) tanulmányának szerzői szerint az új uniós vezetőség mandátumának kezdetével itt a lehetőség az EU külpolitikájának újragondolására. Mivel az előző ciklusban az EU a nemzetállamok háttérbeszorításával akarta felépíteni a közös külpolitikát. Ez a kísérlet láthatóan nem volt sikeres, ezért érdemes fontolóra venni a tagállami külpolitikák eredményes összehangolásának lehetőségét.
Abortuszszabályozás az etikai kérdéseken túl
Jonathan Klick, Sven Neelsen és Thomas Stratmann az abortuszszabályozás társadalmi hatásait vizsgálják. Mindezt azzal a szándékkal, hogy kilépjenek a hagyományos „pro life vs. pro choice” vitából és a szabályozás sajátosságait közgazdasági szempontok alapján vegyék szemügyre. A tanulmány kiindulópontja, hogy összefüggés található az abortusz jogi szabályozása és a társadalom jellemző szexuális szokásai között, mivel a kockázatosnak minősülő együttlétek járulékos költségei (például védekezés, nem kívánt terhesség megelőzése) az elmúlt időszakban megváltoztak. A szerzők szerint a megengedőbb abortuszszabályozás egyfelől növeli a nemi úton terjedő megbetegedések számát, azonban nem csökkenti drasztikusan a születésszámot.
Felemás bankunió: az ESM megoldatlan problémái
Sebastian Dullien, az Európai Külpolitikai Tanács munkatársa cikkében hosszasan elemzi az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) intézkedéséit, vajon azok tényleg képesek-e csökkenteni a válságok kialakulásának veszélyét és kezelni a létező anomáliákat. Dullien arra jut, hogy bár az ESM számos előremutató intézkedést hozott, több esetben nem oldja meg a problémákat. A kisebb bankok továbbra is központi felügyelet nélkül maradnak, viszont együttesen ezek az intézetek is képesek jelentős problémákat okozni a pénzügyi rendszer működésében. Az új szabályozás növeli a bankbetétesek kockázatát, ami végső soron a hitelezés és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezethet. Ezen felül a bankok esetleges kisegítése továbbra is lehetséges nemzetállami forrásból, így a tehetősebb országok bankjai versenyelőnyhöz juthatnak, míg az instabil államokat továbbra is fenyegeti az eladósodás veszélye.
Cameron: Több nőt a politikába!
A Parliamentary Affairs folyóirat behatóan foglalkozott Sarah Childs és Paul Webb: Sex, Gender and The Conservative Party című könyvével. A kötet alapvetően azt vizsgálja, miként hatott a brit Konzervatív Pártra a David Cameron által meghirdetett irányvonal, amely szerint növelni kell a konzervatív női képviselők számát a brit parlamentben. A könyv szerzői arra jutottak, hogy a Cameron által indított kezdeményezés sikeresnek mondható, mivel elfogadtatta pártjával a női politikusok számának növekedését, és felmérések szerint ezt még szavazatokra is tudta váltani.
Választási megfigyelők: hasznos szereplők vagy felesleges „megmondóemberek”?
A választási megfigyelők tevékenységét a dicséretek mellett számos kritika is éri. Ennek ellenére sokáig nem készült olyan átfogó kutatás, amely konkrét esettanulmányokon keresztül megvizsgálta volna, hogy mennyire hasznosak a megfigyelők a demokratikus legitimáció kialakításában.
Agytrösztök: a politika világának új szereplői
Hartwig Pautz könyvében a think-tankek eredetét, evolúcióját és tevékenységi körét mutatja be. Elsősorban az érdekli, milyen hatással lehetnek az agytrösztök egy-egy politikai közösség életére. Megállapította, hogy a think-tankek piacán ugyanolyan éles verseny folyik, mint a gazdasági szereplők között.
1914 és 2014, van okunk aggódni?
Sokan úgy gondolják, hogy jelenlegi globalizált világunkban már szinte lehetetlen a harmadik világháború kitörése. Ma az országok gazdaságilag túlságosan függenek egymástól, így pénzügyileg már nem kifizetődő egy nemzetközi konfliktus.
Az emberi jogok „mítosza”
A Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberi jogi eszmék térhódítása mögött az az elgondolás húzódik meg, amely szerint az emberi jogok általános és széles körű kiterjesztésével az egész világ jobb hellyé tehető. Ez olyan narratívává vált, ami a világ hibáinak kijavítását tűzte ki célul. Az emberi jogok felváltották a különböző vallásos és természetjogi megközelítéséket, amelyek az egész emberiség életkörülményeinek javítását szorgalmazták. A szerző azonban számos olyan példát mutat be, amelyek bizonyítják, az emberi jogok programja csak részben sikeres.
A jogállam mint délibáb
A „rule of law” [„a jog uralma”, magyar terminológiával jogállamiság] eszméjének terjesztése mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a fejlődő országok felzárkózása a jogállami minták minél szélesebb körű átvételével érhető el a leggyorsabban.
„Visszatenni a neoliberalizmust a helyére!”
Egy neves brit politológus tanulmánya szerint a neoliberalizmus elitista és társadalmi támogatottsággal nem rendelkező ideológia, amely akár a demokrácia működését is veszélyeztetheti. Mivel az irányzat követői kerülik a politikai vitát, és szeretnek a háttérben maradva befolyást szerezni érdekérvényesítési képességük előmozdításához, a neoliberalizmus könnyen olyan dogmatikus, a politikai közéletet teljesen átfogó ideológiává válhat, mint amilyen a kommunizmus volt.
Miért nem a nyugat hibája az Ukrajnai válság?
Tim Luecke, John J. Mearsheimer tanítványa több ponton igyekszik cáfolni, vagy legalább is finomítani korábbi tanára állításait az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Mivel Mearsheimer cikkét a Századvég Ötletműhely dolgozta fel legutóbbi írásában, röviden ismertetjük Luecke észrevételeit is.
Miért a nyugat hibája az ukrajnai válság?
John J. Mearsheimer, a politikatudomány professzora szerint létezhet megoldás az ukrán válságra, ez azonban gyökeresen más gondolkodásmódot követel meg az érintett nagyhatalmaktól. Eszerint fel kell hagyni a jelenlegi „mérsékelten megtorló” politikával. A cél, hogy Ukrajnából egy szuverén és teljesen független ütközőállam jöjjön létre Oroszország és a NATO tagállamok között, amely egyik nagyhatalmi csoporthoz sem tartozhat. Ehhez azonban az szükséges, hogy Ukrajna távolságot tartson mind a nyugati szövetségesektől, mind Oroszországtól.
Az állam újrafeltalálása
A nyugat évszázados előnye, hogy az állami működés folyamatos megújításával az utóbbi 500 évben felül tudott kerekedni a világ többi részén. Mára azonban ez a folyamat megakadni látszik, és a nyugati világ is veszít versenyelőnyéből a nemzetközi színtéren. Az Economist két szerkesztőjének Negyedik Forradalom című idei slágerkönyve alapján a jóléti állam modellje napjainkra menthetetlenül kifulladt.
Az öregedő társadalom és a demokrácia jövője
A nyugati társadalmakban megfigyelhető elöregedés folyamatát vizsgálták már szociológiai és gazdasági szempontokból is, kevesebb figyelmet kap azonban ugyanennek a jelenségnek a politikai vetülete. Craig Berry a Warwick-i Egyetem professzora szerint az elöregedő társadalom nemcsak a szociális ellátórendszer fenntarthatóságára, hanem hosszútávon a demokrácia működésére is jelentős hatással lehet.
Meg kell-e védeni az alkotmányt a jogászoktól?
A tudomány – és különösen a társadalomtudomány – nem egy ideológiailag semleges terület, hanem előítéletektől, politikai függőségektől terhelt. A fenti állítás áll az egyik legismertebb amerikai politológus, Robert J. Spitzer könyvének középpontjában. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ha egyes politikai erők akadémiai eredményekre támaszkodnak, akkor érdemes körültekintően mérlegelni, hogy milyen körülmények között születtek a hivatkozott tudományos megállapítások.
