BREXIT NAPLÓK V. - Megakasztja-e a Lordok Háza a Brexitet?
SZÁZADVÉG POLITIKAI ELEMZÉSEK KÖZPONTJA
A Századvég Alapítvány legújabb divíziójaként jött létre a Századvég Politikai Elemzések Központja, mely a politikai erőtér mozgásait és a politikai szereplők kommunikációs stratégiáját kíséri figyelemmel. A Központ politics típusú elemzéseket készít, melyek hátteréül elsősorban a nyilvánosságban megjelenő hírek, nyilatkozatok és vélemények szolgálnak.
A Központ elsősorban kormányzással kapcsolatos stratégiai kutatásokat folytat, ezen kívül külső megrendelésre indított projektek és önálló vagy partnerintézményekkel közös finanszírozású programok keretében végzi tevékenységét. Kutatási profiljához empirikus kutatások, választáskutatás, kormányzás-kutatás, politikatudományi alapkutatások, valamint public policy- elemzések tartoznak. A Központ eredményeit különböző fórumokon, szakmai konferenciákon, sajtóorgánumokban, valamint a Századvég Alapítvány honlapján teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A Központ az előbbi kutatások mellett szakpolitika-figyelést, valamint kül- és belpolitikai háttérelemzést is végez. Emellett kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik: számos nemzetközi kutatóintézmény partnereként közreműködik egyebek mellett az Európai Néppárt, a European Ideas Network, az ÖIES, illetve a NISPAcee munkájában. Az egyes kutatási irányok alá tartozó programjai révén számos, elsősorban nyugat-európai, valamint kelet-közép-európai egyetemi és think tank kutatóintézménnyel tart fenn munkakapcsolatot.
A Századvég Politikai Elemzések Központja figyelemmel kíséri a politikai erőtér mozgásait és a politikai szereplők kommunikációs stratégiáját.
Kutatási profiljához empirikus kutatások, választáskutatás, kormányzás-kutatás, politikatudományi alapkutatások, közpolitikai elemzések, valamint kül- és belpolitikai háttérelemzések tartoznak. A Központ eredményeit különböző fórumokon, szakmai konferenciákon, sajtóorgánumokban, valamint a Századvég Alapítvány honlapján teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
A TTIP várható fogadtatása Európában
A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség az Európai Unió nemzetközi jogi nómenklatúrájában úgynevezett vegyes megállapodásnak minősül, melynek mind az EU, mind a tagállamok részesei lesznek. Ebből következően a tárgyalásokat lefolytató Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátumot a tagállamok képviselőiből álló Tanács egyhangú határozattal fogadta el és azt a továbbiakban csak egyhangúsággal módosíthatja.
MSZP-Jobbik együttműködés
A kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetséget rendszeresen éri az a politikai vád, hogy együttműködik valamelyik ellenzéki csoportosulással. Egyik oldalról a Jobbik Magyarországért Mozgalom Fidesz-MSZP nagykoalíciót szokott emlegetni („a rendszerváltás óta rivális Fidesz és MSZP a háttérben nem is annyira riválisok, sőt, egy nagykoalíció sem lenne kizárható”). Másik oldalról pedig a balliberális tábor az „összenő, ami összetartozik” szlogennel szokott a Fidesz és a Jobbik vélt szoros kapcsolatára utalni. A két jobboldali párt közti „rejtett együttműködésről”[ idén tavasszal még egy amerikai jogász professzor is értekezett a New York Times hasábjain.
Vagyonnyilatkozatok szabályozása Európában
2015. január 31-e, vagyis most szombat a képviselői vagyonnyilatkozat-tétel határideje. Hasonlóan a korábbi évekhez, most is nagy érdeklődésre számíthatunk a politikusok vagyonbevallása kapcsán. A vagyonnyilatkozatok kérdése Magyarországon állandó viták kereszttüzében áll, ezért megvizsgáltuk, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban milyen vagyonbevallási kötelezettségének kell eleget tenniük a képviselőknek.
A magyar baloldal jövője – I. rész
A magyar baloldal 2010-es összeomlása óta nem tudta rendezni sorait, megmaradt több, nagyjából azonos súlyú rivális kispárt választási kényszerszövetségének. Következő írásainkban a baloldal lehetséges jövőjének forgatókönyveit vesszük szemügyre. Jelen elemzésben az első forgatókönyvet ismertetjük, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a magyar baloldal az elmaradt megújulás következtében a nemzetközi minták szerinti radikalizálódás útjára fog-e lépni a közeljövőben.
Miért vannak troll-pártok?
A szatirikus ígéreteikről és abszurd céljaikról elhíresült vicc- vagy troll-pártok régi szereplői a politikai palettának mind Európában, mind a tengeren túl. Közel 20 évvel a Magyar Sörpárt működése után Magyarországon újra lehet aktív troll-párt: a Kúria hétfői döntése értelmében a Magyar Kétfarkú Kutyapárttól (MKKP) nem tagadható meg a bejegyzés csak azért, mert a párt tevékenysége és céljai nem komolyak eléggé.
Se összefogás, se megújulás – Baloldali szövetségek a megyei jogú városokban
Az őszi önkormányzati választásokra készülve részleges együttműködés valósul meg az MSZP, a DK és az Együtt-PM között. A szocialisták budapesti pozícióikból mára sokat veszítettek, de vidéken még mindig az MSZP a legerősebb baloldali ellenzéki párt. A megyei jogú városokban a közös polgármesterjelöltek döntő többsége régi szocialista politikus lett, aminek következtében a szocialista párt baloldali riválisai távolabb kerülnek céljuktól, hogy új baloldali imázst kialakítva önálló politikai erőként mutassák meg magukat.
Az időközi önkormányzati választások kirajzolják a választási trendeket
Az időközi önkormányzati választások eredményei alapján számos esetben megindul a pártok esélyeinek latolgatása. Az egyes eredményekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azonban az éves összesítés kirajzolja a valós politikai erőviszonyokat.
Aki mindenkinél magasabbra jutott
„Épp ezért számomra sosem volt kérdés, miért mászik hegyet az ember. A hegymászás épp olyan sport, mint a futball, az autóversenyzés, a boksz vagy a vitorlázás. A kitartásról, az áldozathozatalról, az összetartásról és nem utolsósorban a kockázatvállalásról szól.”
Pártfinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban
A legtöbb európai országban mára törvényekkel szabályozzák a politikai pártok finanszírozásának módját – kivételt Málta jelent, ahol az állam nem vesz részt a pártfinanszírozásban. Általában a kormányzat, valamely e célra létrehozott testület, vagy az adott ország választási hivatala (irodája) felelős a szabályozás végrehajtásáért. A politika finanszírozási formái között azonban jelentős különbségek vannak.
Mikor (nem) jó a progresszív adó?
A 2014-es választás egyik kiemelt témája az adórendszer körüli vita lehet. A 2010 után bevezetett alacsony adókulcsokkal (16 arányos jövedelemadó, 10 társasági adó) és családi adókedvezménnyel szemben a baloldali ellenzék a progresszív adót részesítené előnyben. Az alábbiakban az eddig ismerhető fontosabb érveket és ellenérveket ütköztetjük.
Politikai hócsata
Ha minden igaz, akkor 1962-ben volt utoljára olyan ítéletidő március idusán, mint néhány napja a nemzeti ünnepen. Az Esti Hírlap korabeli beszámolója szerint hóvihar, heves szél és mínusz 5 fokos hideg tette próbára az embereket. Ennek éppen 51 éve, olyan időtávlat, amely megengedi, hogy nagyvonalúan azt mondjuk, emberemlékezet óta nem látott időjárás köszöntött be. Egy biztos: a szokatlan időjárás kizökkentette politikusainkat a jól megszokott március 15-i ünnepi kommunikációs sémákból. A 100 kilométeres szél pillanatok alatt elsöpörte a hetekig épített ünnepi megmozdulásokat és kommunikációs stratégiákat, egyúttal rávilágított arra, hogy a politika szereplői milyen gyorsan ismerik fel az új helyzetet, és hogyan próbálják meg kiaknázni.
A Századvég Alapítvány Orbán Viktor magabiztosságát és a kormányzat stratégiaváltását emelte ki a kormányfő pénteki évértékelőjéből (MTI)
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője úgy látta, Orbán Viktor erős, dinamikus beszédet mondott és mindvégig magabiztosnak mutatta magát. A miniszterelnök szavaiból érződött, hogy a kabinet lezárta a kormányzás első két évét jellemző nagy átalakításokat, illetve az azzal járó nyílt konfliktusokat.
Konfliktus vagy konszolidáció
Életünkben egymást váltják a konfliktusos pillanatok, illetve a békésebb, nyugodt idő-szakok. Boldogulásunk egyik záloga épp az a képesség, hogy miként kezeljük a konfliktusainkat: mikor és hogyan vállalunk konfrontációt, és hogyan tudjuk megoldani őket.
Mibe fog ez nekünk kerülni?
Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos tehermegosztás jelenlegi politikáján is változtatnának, ám az emiatt kieső bevételek pótlásáról már kevesebbet beszélnek.
LMP - két pólus között a pad alá?
A baloldali ellenzék újra átrendeződik. Miután az Együtt 2014 (E2014) mozgalomnak nem sikerült az LMP-t pártként integrálni, most a kettészakadt LMP-frakció nagyobbik része közeledik Bajnai Gordon választói mozgalmához.
