A pártok állami finanszírozásának kérdése Európában az 1900-as évek második felében merült fel először.  Németországban az 1949-es alkotmányba bekerült az átlátható pártfinanszírozás kívánalma, de a szabályozást csak 1957-ben foglalták törvénybe, így 1959-ben részesültek a pártok először a pártokat közvetlen állami támogatásban. 1967-ben a Bundestag elfogadta a párttörvényt, majd 1993-ban a kampány-támogatások helyett a pártok általános kiadásai kaptak állami támogatást, céljuktól függetlenül. Franciaországban az alkotmány már 1958-ban elismerte a pártokat jogosultságát a támogatásra, de 1979-80-ban az állami támogatás bevezetésére tett javaslat elbukott, így csak 1988-ban vezették ezt be.  Nagy-Britanniában először 1976-ban merült fel az állami támogatás kérdése, a javaslat azonban elbukott.  Csak 1999-ben született szabályozás a politikai hozzájárulásokra, pártok kiadásaira és az állami támogatásokra vonatkozólag, így 2000-ben egy szerény politikai fejlesztési alap létrehozására került sor. Svédországban már az 1960-as években felmerült fel a pártfinanszírozás kérdése, azonban a mai napig nem vezettek be pontos szabályozást erre vonatkozólag. A politikai erők finanszírozása inkább etikai alapokon nyugszik a svédeknél, mintsem jogszabályokon, s mára a finanszírozás bevallásáról egy önkéntes egyetértés alakult ki a pártok között. Csak az állami támogatás előirányzatát határozza meg jogszabály. A támogatást tehát úgy kapják a pártok, hogy utána a végrehajtást nem ellenőrzik. Hasonló elveken nyugszik a dán és az ír pártfinanszírozás is.  Hollandiában 1999-ben történt elmozdulás a pártok közötti megállapodáson nyugvó pártfinanszírozási modelltől a jogszabályban meghatározott felé. Azonban azon országokban, melyekben a pártok teljesen önfenntartóak, gyakorlatilag felesleges az állami ellenőrzés.

A legtöbb európai országban mára törvényekkel szabályozzák a politikai pártok finanszírozásának módját – kivételt Málta jelent, ahol az állam nem vesz részt a pártfinanszírozásban. Általában a kormányzat, valamely e célra létrehozott testület, vagy az adott ország választási hivatala (irodája) felelős a szabályozás végrehajtásáért.  A politika finanszírozási formái között azonban jelentős különbségek vannak.

(A teljes cikk az oldal alján, a dokumentumok között található)

Dokumentumok:

Pártfinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban