BREXIT NAPLÓK V. - Megakasztja-e a Lordok Háza a Brexitet?
SZÁZADVÉG ÖTLETMŰHELY
„Se magamat, sem az olvasót nem fárasztom annak részletes meghatározásával, hogy voltaképpen mi is a művészi ötlet. A neve értelmezi is. Ahogy a természetben két felhő találkozása, amiből villám csap ki, a mindennapi életben az acélnak kovakőre koccanása, ami szikrát ugrat, akként a művészetben is látszólag össze nem tartozó minőségek ütközése, pólusok érintkezése, melyből egy előre nem látott jelenség ugrik elő. Ez a jelenség akkor kap polgárjogot a művészet világában, ha a bennünket ért meglepetés tovább működik tudatunkban, hatással van ránk, tehát tágasabb térben érvényesül, mint az ötlet maga.”
(Örkény István: Az ötlet szerepe korunk művészetében)
A fenti idézet az ötlet hatásmechanizmusának zseniális leírása. Az ötlet azonban nem csak a művészeti alkotás kiindulópontja. A politikától a gazdaságon át, egészen a jogtudományig, valamennyi társadalomtudományi területen ez az egyetlen formula, amely teremtő erővel bír. Jelen felülettel célunk: ötletet keresni, gondolatokat találni és vitákat bemutatni, olyanokat, amelyek itthon kevéssé részei a közbeszédnek, amelyek újszerű megközelítéseket alkalmaznak, amelyek gordiuszi csomókat vágnak át, és mindenekelőtt amelyek segítenek eligazodni a világ körülöttünk zajló eseményeiben. Minden pátosz nélkül – nem elégszünk meg az elénk táruló kínálattal, keressük a villámokat és a szikrákat!
Kérjük, tartsanak velünk!
Orbán Balázs
kutatási igazgató
Trump átgondolt stratégia mentén cselekszik
Két amerikai egyetemi oktató szerint a széles körben elterjedt kritikus vélekedésekkel ellentétben az új amerikai elnök is rendelkezik átfogó stratégiával. E stratégia eltér a korábbi elnökök vízióitól. Trump szakít a korábbi gyakorlattal, amely a demokrácia és a szabad piac terjedése mentén kívánta előmozdítani az USA érdekeinek érvényesülését. Az új stratégia kiindulópontja sokkal inkább úgy foglalható össze, hogy mára nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok rossz üzletet kötött azzal a liberális világrenddel, amelynek létrehozásánál bábáskodott, s fenntartásában mind a mai napig kulcsszerepe van.
Magyarország elemi érdeke a schengeni övezet fenntartása
A 2015-ben kitört, korábban nem látott mértékű migrációs válságnak köszönhetően több európai uniós tagállam is ismételt határellenőrzéseket vezetett be. Az Európai Parlament kérésére a szervezet hivatalos agytrösztje megvizsgálta, hogy a határok visszaállítása milyen gazdasági következményekkel járhat a kontinens számára. A kutatás szerint a határellenőrzések bevezetésének komoly azonnali és hosszú távú költségei lennének minden tagállam számára. Azonnali költség lenne például az új infrastruktúra kiépítése, illetve hosszú távú költség lehet a fogyasztási cikkek árának, valamint az államadósságok kamatainak az ugrásszerű növekedése. A kutatás arra is rámutat, hogy az lenne az egyik legsúlyosabb megoldás, ha csak néhány tagállam vezetne be határellenőrzéseket, ugyanis ez akár ketté is oszthatja a szervezetet. Összességében azonban a kontinens akkor járna a legrosszabbul, ha minden tagállam visszaállítaná a belső határellenőrzéseket. A tanulmányban idézett Morgan Stanley által készített kutatás arra is rámutat, Magyarországnak különösen ártana a schengeni övezet szétesése.
A toleranciából könnyen lehet intolerancia
Egy volt német szociáldemokrata politikus új könyvében a németországi véleményszabadság korlátairól számolt be. A szerző szerint a politikai korrektség gátat szab a szabad gondolkodásnak. Az 1980-as évektől egyre inkább elfogadottá vált politikai korrektség, mint normarendszer sok esetben gátolja a valós társadalmi problémák kibeszélését. A jelenségek tabusítása mögött gyakran ideológiai megfontolás áll, mivel az azokról való beszéd nem illeszkedik egy irányadó világképbe. Ez azonban tovább növeli a politikai elit és a választók közötti szakadékot, ami végső soron veszélyezteti a demokratikus működést.
A geopolitika segít megérteni a nemzetközi kapcsolatokat
Egy brit diplomáciai elemző könyvében azt vizsgálta, hogy egy állam külpolitikája mennyire függ a földrajzi körülményektől. A területet elsődlegesen a geopolitika vizsgálja, azonban a XX. század második felére a tudományág elfogadottsága jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy a geopolitika elsősorban érdekalapon magyarázza a nemzetközi kapcsolatokat, ami nem illeszkedett az 1990 utáni trendekbe. A könyv tíz térképen keresztül igyekszik megmutatni egyes régiók nagyhatalmi szereplőinek motivációit, megmagyarázni történelmüket, jövőbeli terveiket. Az elemző szerint a geopolitika újra magyarázó narratívává válik a nemzetközi kapcsolatokban, amely segítségével jobban érthetővé válnak az egyes országok motivációi.
A Nyugat gyengesége mint a migráció táptalaja
A fenti mondat brit kutató tanulmányának üzenete, akinek tanulmánya a migránsok gondolkodásában történt fordulattal, szemléletváltással foglalkozik, mivel a migránsok attitűdje a szerző szerint az elmúlt években gyökeres változáson ment keresztül.
A társadalomról leszakadó személyek az iszlám radikalizálódás célpontjai
A hágai székhelyű International Centre for Counter-Terrorism kutatói az iszlám vallásra áttért személyek radikalizálódását vizsgálták. Az elmúlt években a radikalizáció kutatása elsősorban a muzulmán háttérrel rendelkezőkre koncentrálódott, a közelmúlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az iszlám vallásra áttért – elsősorban fiatal – személyek radikalizálódásának megértésére és megelőzésére.
Az Európai Unió problémáira a nemzeti hatáskörök bővítése a megoldás
Egy európai uniós szakértő szerint a Brexit egyértelműen megmutatta, hogy az Európai Unió vezetési válságban van. Történetileg két, párhuzamosan létező, egymással dinamikus viszonyban lévő vezetési modell alakult ki az Unióban: az Európai Bizottság dominanciája, illetve a német-francia politikai tandem.
A visegrádi országok beleszólhatnak a kontinens jövőjébe
Egy német kutató azt vizsgálta, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése milyen változásokat eredményez a kontinens politikai erőviszonyaiban, illetve a visegrádi országoknak milyen stratégiai lehetőségei vannak Brexit után.
A migráció geopolitikája
Egy Svédországban tevékenykedő brit kutató tanulmányában azt vizsgálta, milyen okok mentén kezeli félre az Európai Unió a migrációt mint társadalmi jelenséget. Cikkében egyaránt foglalkozott az EU-n belüli migrációval és a külső határokat érintő migrációs nyomással.
A határmegmaradás törvénye
Az 1990 utáni két évtizedben egyre több kutató és politikus hangoztatta, hogy az erősödő globalizáció következtében a klasszikus értelemben vett határok, az államhatárok jelentősége egyre inkább csökken. A politikai döntéshozatal, a társadalmi szerveződés és az üzleti élet keretei is nemzetek feletti szintre helyeződnek. Egy finn kutató szerint azonban az elmúlt évek globalizációs zavarai egyértelművé teszik: a létező globalizációs folyamatok mellett sem veszítik el szerepüket a nemzetállami határok, mivel azok a társadalom- és államszervezés elsődleges keretei maradnak.
Megfoszthatóak-e állampolgárságuktól a terroristák?
Egy belga kutató azt vizsgálta, milyen körülmények között fosztható meg állampolgárságától az a személy, aki külföldön terrorista akciót hajtott végre. Egyes szakértők szerint ez az állampolgárság megtagadásként is értelmezhető. Éppen ezért az elmúlt időszakban több európai ország is úgy módosította szabályozását, hogy ilyen esetekben élhessen az állampolgárságtól történő megfosztás eszközével is. Ez az eszköz egyre népszerűbbé válik, hiszen egyre több nyugat-európai állampolgársággal rendelkező személy csatlakozik valamely terrorszervezet közel-keleti kiképzőtáborához.
Merkel és Putyin személyes rivalizálása határozza meg országaik kapcsolatát
A nemzetközi szakértőket megosztja, hogy az ukrán válság kapcsán mennyire is változott meg Németország hagyományosan békés együttműködésre alapuló Oroszország-politikája. Egy finn professzor tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy bár valóban hűvösebb lett a német-orosz viszony, a kapcsolatok romlása elsősorban nem a nemzetközi körülményeknek vagy a belpolitikai folyamatok alakulásának, hanem Angela Merkel és Vlagyimir Putyin eltérő személyiségének köszönhető.
A többség jogainak alkotmányos védelme
Egy izraeli kutató könyvében azzal foglalkozott, hogy a korábban sosem látott méreteket öltő migráció hatásaira adott válaszként miként őrizhetőek meg a nyugati típusú demokráciák kulturális értékei. A problémát az okozza, hogy egyrészt az újonnan érkezők egy része nem vallja magáénak a többségi társadalom értékeit, másrészt a nyugati értékek sajátossága, hogy nem tekintik magukat kizárólagosnak, ezért elméletben a más nézetek felé irányuló toleranciát is magukban hordozzák. A szerző ezért azt javasolja, hogy elsősorban jogi eszközökkel szerezzünk érvényt a többség kulturális értékeinek.
A tömeges migráció mindenképpen káros
Korunk talán legmeghatározóbb jelensége a migráció. Évente több milliónyi ember hagyja el a fejlődő országokat, hogy új életet és biztos megélhetést keressen magának, jellemzően Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. A kérdés megfelelően objektív, tudományos vizsgálata azonban annak kényes mivolta miatt nagyon ritka. Egy brit közgazdász szerint nem az kérdés, hogy jó vagy rossz a migráció, hanem hogy annak társadalmi költségei mikortól nagyobbak gazdasági hasznánál. Ezért megvizsgálta, miként hat a migráció a befogadó államokra, a migránsokra és a származási országokra. Arra a következtetésre jutott, hogy egy ponton túl a tömeges migráció mindhárom csoportot hátrányosan érinti.
Valójában a bírák személyes hozzáállása dönti el a kitoloncolási ügyeket
Egy francia kutató azt vizsgálta, hogyan játszanak szerepet egyes emberi tényezők a francia idegenrendészeti eljárásokban, közelebbről a menedékkérelmek elbírálása során. Arra a következtetésre jutott, hogy még a legelfogulatlanabbnak gondolt bírók is szubjektív szempontok és személyes tapasztalatok alapján hozzák meg ítéleteiket. A személyes prekoncepciók és az egyéni szimpátia: a menedékkérő személye és vélt szavahihetősége gyakran nagyobb súllyal esik latba, mint a bizonyítható tények összessége.
