BREXIT NAPLÓK V. - Megakasztja-e a Lordok Háza a Brexitet?
SZÁZADVÉG ÖTLETMŰHELY
„Se magamat, sem az olvasót nem fárasztom annak részletes meghatározásával, hogy voltaképpen mi is a művészi ötlet. A neve értelmezi is. Ahogy a természetben két felhő találkozása, amiből villám csap ki, a mindennapi életben az acélnak kovakőre koccanása, ami szikrát ugrat, akként a művészetben is látszólag össze nem tartozó minőségek ütközése, pólusok érintkezése, melyből egy előre nem látott jelenség ugrik elő. Ez a jelenség akkor kap polgárjogot a művészet világában, ha a bennünket ért meglepetés tovább működik tudatunkban, hatással van ránk, tehát tágasabb térben érvényesül, mint az ötlet maga.”
(Örkény István: Az ötlet szerepe korunk művészetében)
A fenti idézet az ötlet hatásmechanizmusának zseniális leírása. Az ötlet azonban nem csak a művészeti alkotás kiindulópontja. A politikától a gazdaságon át, egészen a jogtudományig, valamennyi társadalomtudományi területen ez az egyetlen formula, amely teremtő erővel bír. Jelen felülettel célunk: ötletet keresni, gondolatokat találni és vitákat bemutatni, olyanokat, amelyek itthon kevéssé részei a közbeszédnek, amelyek újszerű megközelítéseket alkalmaznak, amelyek gordiuszi csomókat vágnak át, és mindenekelőtt amelyek segítenek eligazodni a világ körülöttünk zajló eseményeiben. Minden pátosz nélkül – nem elégszünk meg az elénk táruló kínálattal, keressük a villámokat és a szikrákat!
Kérjük, tartsanak velünk!
Orbán Balázs
kutatási igazgató
Liberalizmus – a félresiklott haladás
Egy konzervatív amerikai professzor az egyesült államokbeli demokrata párton keresztül mutatja be a modernkori liberalizmus hiányosságait. Véleménye szerint a liberálisok magukat a progresszió híveinek állítják be, azonban arra nincs válaszuk, hogy ennek a fejlődésnek mi a célja és merre tart. Bár elvben az egyenlőség hívei, valójában elitisták, akik lenézik a másképp gondolkodókat, sőt, ha érdekeik úgy szolgálják, a demokrácia intézményeit is elvetik. Emellett a választási siker elérése érdekében arra törekednek, hogy az egyéneket egyre inkább függővé tegyék az államtól.
Az utópiák ára emberségünk feladása
Egy amerikai kutató és gondolkodó a közelmúltban lezajlott tudományos eredmények kapcsán próbálta felvázolni a klasszikus humanista utópiák és a XX. században megjelenő transzhumanista utópiák közötti különbséget.
A politikai stabilitás vonzza leginkább a tőkebefektetéseket
Régóta vita tárgya a politikatudósok és gazdasági szakemberek között, hogy milyen típusú politikai berendezkedés mellett érhető a legmagasabb közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) aránya egy adott országban. Egy lengyel és egy pakisztáni kutató számos OECD-tagállam statisztikai adatait felhasználva próbálták új megvilágításba helyezni a kérdést.
Kína: egy birodalom felemelkedésének természetrajza
Kína elmúlt évtizedekben tapasztalható gyors felemelkedésével megnőtt az igény az ország motivációinak és történelmének megismerése iránt is. Ez a megismerési kényszer számos elméletet szült, egy szingapúri professzor azonban tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy ezen elméletek sokszor történelmileg nem kellően megalapozottak. Véleménye szerint a magyarázatok többsége túlságosan is országspecifikus, és nem vesznek figyelembe univerzális, birodalmak felemelkedésére vonatkozó elméleteket, amelyek szintén hasznosak lehetnek az Kína geopolitikai ambícióinak megértéséhez. A szerző két példát mutat be. Egyrészt kétségbe vonja az kínai nacionalizmus létezését, mivel szerinte az ország olyan sokszínű, hogy a mai napig nem alakult ki egységes kínai identitás. Emellett – bár a kínai vezetés sokszor hangsúlyozza, hogy történelme során az ország leginkább békés eszközökkel érte el céljait – a szerző szerint Kína, ahogy más birodalmak, sok esetben nem riadt vissza az erőszak eszközétől sem.
Egy lehetséges 21. század forgatókönyve – feltörekvő Közép-Európa
Egy budapesti születésű amerikai politikatudós és intézetvezető 2009-ben megjelent könyvében a 21. század várható nagyobb geopolitikai eseményeit és trendjeit mutatja be. A könyv előrejelzéseinek használhatóságát jól mutatják az azóta eltelt események.
A részvételi demokrácia a politikai szélsőségek erősödéséhez is hozzájárulhat?
Egy lengyel kutató legfrissebb tanulmányában a politikai döntéshozatal különböző formáinak társadalmi megítélését vizsgálta. Az, hogy a közvetlen választói részvételen alapuló politizálás vagy a képviseleti demokrácia intézményei jelentik-e a megfelelő környezetet egy demokratikus berendezkedésű államban, a politikaelméletben a kezdetektől heves viták tárgya.
Az államberendezkedés és a labdarúgás minősége közötti összefüggések
Egy amerikai újságíró könyvében a futball világán keresztül igyekszik bemutatni a globalizáció hiányosságait. Véleménye szerint amellett, hogy a globalizáció egy szabadabb és fejlettebb világot hozott el, sok esetben növelte a nemzetiségi ellentéteket és a korrupciót is.
Az innovatív államnak piacteremtő szerepe van
Egy brit kutató legutóbbi könyvében a köz- és magánszektor elkülönítéséről szóló mítoszról kívánja lerántani a leplet, vagyis arról, hogy az államnak csak bizonyos szabályozói funkciói lehetnek, illetve feladatai kimerülnek abban, hogy képzett munkaerőt biztosít a gazdaság szereplői számára. A bevett dogmával szemben – a kutató szerint – az állam szerepe többször is meghatározó volt az innováció történetében, egyes különösen nagykockázatú vállalkozások esetében.
Világrend változóban – a BRIC-országok helye a világgazdaságban
Az új-zélandi kutató új megvilágításba helyezi Brazíliának, Oroszországnak, Indiának és Kínának, vagyis a BRIC-országoknak a nemzetközi rendszerben elfoglalt pozícióját és integrációs stratégiáját. Véleménye szerint a BRIC-országok egyfelől a jelenlegi globális kapitalista rendszerben helyezik el magukat. Egyre nagyobb mértékben igyekeznek integrálódni ebbe a rendszerbe, megerősíteni pozícióikat annak intézményeiben. Szemben a feltörekvő államok korábbi stratégiáival, együttműködésre készen lépnek fel a nemzetközi rendszerben. Másfelől viszont bizonyos okokból egyes elemeit ennek a rendszernek meg kívánják változtatni. A szerző szerint ezen okok közül az egyik legfontosabb az, hogy a BRIC-országok gazdaság és társadalomszervezése a nyugati országokéhoz képest eltérő mértékű liberalizációt valósít meg. Harmadrészt a saját gazdasági elitjük egyelőre kimarad a nyugati világ elitjével való munkamegosztásból. Vagyis nem egy új világrend létrehozására törekednek, hanem a létező struktúrák átformálása, egyfajta hibrid rendszer létrehozása a cél.
Az elvesztett autonómia növeli az elszakadás iránti igényt
Két amerikai kutató azt vizsgálta, milyen összefüggések találhatóak egy etnikai csoport autonómia iránti igénye és az elszakadási mozgalmak felerősödése között. A nemzetállamok rendszerint ódzkodnak a kisebbségi jogok kiterjesztésétől és a területi autonómia bevezetésétől, mivel általánosan elfogadott vélemény, hogy az ilyen jellegű önrendelkezés hosszú távon a teljes függetlenség kivívásához vezet.
A kockázatelkerülés és a jogszabályváltozások hatásainak csökkentése iránti igény
Egy amerikai kutató és üzletember a jogszabályváltozások okozta, magánszemélyeket és vállalatokat egyaránt érintő kockázatok kezelését biztosíthatóságát járja körbe. A szerző az úgynevezett „law and economics” (jog és közgazdaságtan) irányzat szakértője, amely a jogi szabályozás és a piaci folyamatok közti összefüggéseket vizsgálja.
Szociális munka a konzervatívok szemével
Egy brit szociális munkás-egészségügyi szakember tanulmányában egyes humán ellátórendszerek problémáit vázolja fel ideológiai megközelítésből. Véleménye szerint a neoliberalizmusnak köszönhetően az emberiességi szempontok helyett egyre inkább a fiskális fegyelem lett az uralkodó szempont a közszférában, amelynek következménye a brit szociális ellátórendszerek leépülése. A közszféra erőltetett piacosítása a szerző szerint nem működőképes, és a konzervatívoktól várja a helyzet javulását. Ugyanis szerinte bár sokan egybemossák a két ideológiát, a konzervativizmus és a neoliberalizmus alapvetően eltérőek. A neoliberalizmus technokrata piacfelfogásával szemben a konzervatívok az egyéni felelősségre helyezik a hangsúlyt. A neoliberalizmus a progresszió jegyében hatékonysági szempontok szerint szervezné újjá a társadalmat, a konzervativizmus viszont szkeptikus a progresszióval szemben, és a hagyományos értékekben keres menedéket. Végül, míg a neoliberalizmus szerint a piac idővel enyhíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, addig a konzervatívok a hagyományos közösségektől és értékektől várják ugyanezt.
A gyáripar feltámasztása Európa gazdaságának jövője?
A brit szerzők közös tanulmányukban a nyugat-európai deindusztrializáció széles körben elfogadott koncepciójának három fontos elemét igyekeznek új megvilágításba helyezni. Ezen keresztül pedig az európai gazdaság reindusztrializációjára tesznek javaslatot.
Miért liberális az akadémiai elit, és miért „zavarja” ez a konzervatívokat?
Egy amerikai kutató könyvében arra keresi a választ, hogy igaz-e a legenda, miszerint az amerikai egyetemek oktatói főleg baloldali/liberális nézeteket vallanak. Befolyásolják-e a politikai nézetek az oktatói munkát és a hallgatók közéleti beállítottságát? A szerző szerint igaz, hogy a legtöbb professzor liberális beállítottságú, de az oktatók és hallgatók között végzett felmérés szerint munkásságukat ritkán érinti a politika. Arra a kérdésre, hogy miért alakult ki ez a helyzet, kutató több válasszal is szolgál, ideértve a társadalmi helyzetet, az értékválasztást, és az akadémiai karrier sajátos megítélését az Egyesült Államokban. Nem meglepő tehát, hogy az egyesült államokbeli konzervatív csoportok rendszeresen kritika tárgyává teszik az egyetemi oktatást, annak liberális mivolta miatt. Az itt megfogalmazott elitellenesség gyakran a konzervatívok malmára hajtja a vizet, ezért nem mondható ki egyértelműen, melyik politikai oldal a vizsgált jelenség nyertese.
Nemzetközi szervezetek küzdelme: Európai Bíróság vs. Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Európai Unió célja annak megalakulása óta alapvetően a gazdasági együttműködés elősegítése volt. A Lisszaboni Szerződés elfogadása, az Alapjogi Charta uniós jogba való beemelése után továbbra is napirenden van az az igény, hogy az alapvető emberi jogok védelme is az EU meghatározó céljává váljon. Ezért az Európai Unió Tanácsa felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy készítse elő az EU csatlakozását az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (EJEE). A csatlakozási folyamat részeként a Bizottság elkészítette a csatlakozási megállapodás tervezetét, amelyről kikérte az Európai Unió Bíróságának véleményét is. A bíróság azonban 2014. december 18-i véleményében kifejtette, hogy az EJEE-hez való csatlakozáshoz készült szerződéstervezet nem kompatibilis az Európai Unió jogával, többek között azért, mert nem uniós intézmények, például az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joggyakorlatát is az EU-s jog részévé kíván tenni. Jelenleg többféle kimenetele is lehet a konfliktusnak, de az ügy valódi érdekessége, hogy jól rámutat arra, hogy a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió Bírósága is komoly küzdelmet folytatnak saját primátusuk megőrzéséért.
