• Fidesz-KDNP 50%
  • MSZP 10%
  • Jobbik 3%
  • Együtt 8%
  • LMP 1%
  • DK 6%
  • Más párt 3%

A politikai stabilitás vonzza leginkább a tőkebefektetéseket

Régóta vita tárgya a politikatudósok és gazdasági szakemberek között, hogy milyen típusú politikai berendezkedés mellett érhető a legmagasabb közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) aránya egy adott országban. Egy lengyel és egy pakisztáni kutató számos OECD-tagállam statisztikai adatait felhasználva próbálták új megvilágításba helyezni a kérdést. Az eddigi kutatások számos nehézségbe ütköztek, mivel a vizsgált országok statisztikáinak egy jelentős része később manipuláltnak bizonyult (pl.: Görögország a 2000-es években), ezért sokszor az eredmények is torz mintákon alapultak. A két szerző úgy döntött, kutatását 33 OECD-országra szűkíti. Az OECD ugyanis szigorú feltételek mellett fogad el statisztikákat, emellett csak olyan országokat választottak, amelyekre korábban még nem vetült rá a manipuláció gyanúja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a politikai stabilitás és a mérsékelt kormányzati költekezés azok a tényezők, amelyek leginkább befektetésbaráttá tesznek egy országot. Azt is megállapították továbbá, hogy vannak olyan nagyvállalatok, amelyek inkább hajlamosak autoriter rendszerekkel együttműködni, míg más cégek a demokratikus rendszereket részesítik előnyben.

Tomasz P. Wisniewski, Saima K. Pathan: Political environment and foreign direct investment: Evidence from OECD countries

European Journal of Political Economy 36 (2014) 13–23

 

Tomasz P. Wisniewski, a University of Leicester és  Saima K. Pathan, a University of Sindh oktatói számos korábban készült tanulmányt vizsgáltak meg, amelyek a külföldi közvetlen tőkebefektetések és az adott ország politikai rendszere közötti kapcsolatot  vizsgálták. Több korábbi kutatás ellentmondó eredménye jutott, egyrészt a vizsgált országok nem összehasonlítható (eltérő statisztikai módszerek) jellege miatt, illetve azért, mert eleve megfogalmazott prekoncepciókat próbáltak igazolni. Ilyen prekoncepciók voltak, hogy a FDI-beáramlás demokratikus berendezkedésű országok esetén szükségképpen magasabb, vagy hogy a multinacionális vállalatok szívesebben fektetnek be jobboldali vezetésű országokba. Wisniewski és Pathan eredményei egy-egy ilyen mítoszt igazolni látszanak, számos más előfeltételezéstviszont megdöntenek.

 

Mítoszok

Az egyik ilyen régi mítosz, hogy a multinacionális nagyvállalatok szívesebben fektetnek demokratikus berendezkedésű országokba. A két szerző a kutatás során azt találta, hogy ez a megállapítás csak egyes cégekre igaz, más cégek kifejezetten keresték az autoriter rezsimekkel a kapcsolatot. Utóbbi vállalatok hajlandóbbak voltak befektetni egy erős központi irányítással rendelkező országba is, ha az adott ország vezetői velük tisztességesen bántak, egyenlő partnerként tekintettek rájuk. Ezekben az esetekben ugyanis a politikai stabilitás legalább annyira meghatározó szempont volt, mint a politikai elszámoltathatóság kérdése. Érdekes jelenség, hogy a magas állami kiadásokkal operáló autoriter rezsimek kevésbé tűntek vonzó befektetésnek, különösen akkor, ha kiadásaik jelentős része katonai jellegű volt. Ez ugyanis – a szerzők szerint – egy lehetséges kialakuló konfliktus indikátora lehet, ami viszont a külföldi tőkebefektetések megtérülését kétségessé teszi. Másik ilyen mítosz, hogy a jobboldali kormányok vállalkozóbarát politikája növeli a külföldiek befektetési hajlandóságát az adott országban. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség csökkentésére törekvő baloldali kormányok jobban keresik a nagyvállalatok „kegyeit”, így átlagosan nagyobb arányban szereznek meg ilyen jellegű befektetéseket, mint jobboldali társaik.

 

Eredmények

A megdöntött mítoszokon túl a kutatók további érdekes eredményekre jutottak. Azt találták, hogy a vizsgált 33 OECD-tagállam között azokban az országokban volt a legmagasabb az FDI aránya, amelyek demokratikus berendezkedésűek ugyan, de nagyarányú politikai stabilitás jellemzi őket, illetve az adott állam vezetői képesek véghezvinni döntéseiket. A legfontosabb szempont ugyanis a befektetők számára a stabilitás. Ezek után következnek olyan szempontok, mint hogy mekkora a kormányzati újraelosztás aránya, a demokratikus hagyományok megléte és az politikai verseny. A tanulmány szerint tehát a legkedvezőbb helyzetben azok az országok vannak, amelyek:

  • kevés az esély a hirtelen politikai kurzusváltásra;

  • demokratikus berendezkedésűek;

  • több párt versenyez a hatalomért;

  • a végrehajtó hatalom vezetője rendszerint kitölti a mandátumát;

  • a pártrendszer régi hagyományokkal rendelkezik (a meghatározó pártok nagy múltra tekintenek vissza);

  • baloldali vezetés van hatalmon;

  • az állami újraelosztás mértéke alacsony;

  • ezen belül a katonai kiadások alacsonyak.

Természetesen a fenti szempontok gyakran egymást kioltó hatással bírnak, hiszen például egy baloldali kormány alatt rendszerint növekszik az állami újraelosztás mértéke. Azonban a tanulmány jól rámutat, milyen területeken kell egy adott államnak erőfeszítéseket tennie, ha javítani szeretné az FDI beáramlás mértékét.