A három baloldali párt a megyei jogú városok kétharmadában nem indít egymás ellen jelölteket: a 23 megyei jogú város közül 17-ben született MSZP- DK- Együtt-PM megállapodás. Öt városban (Győr, Miskolc, Nagykanizsa, Székesfehérvár és Zalaegerszeg) részleges összefogás jött létre – különböző felállásokban –, Debrecenben pedig mindhárom párt külön állít jelöltet a polgármesteri címért, illetve nem működnek együtt az egyéni jelöltek és a kompenzációs lista tekintetében sem.

A pártok koordinált jelöltállítási stratégiája illeszkedik a helyi önkormányzatok választási rendszeréhez, amely értelmében mind a polgármester-választás, mind az egyéni választókerületi voksolás esetén a legtöbb szavazatot kapott jelölt kap mandátumot. Ennek megfelelően az MSZP- DK- Együtt-PM pártok alapvetően a közös jelöltállításban érdekeltek, céljuk a baloldali voksok koncentrálása. Nyitott kérdés azonban, hogy a baloldali szavazatok valóban koncentrálódni fognak-e az októberi voksoláson, ugyanis a közös polgármesterjelöltek a megyei jogú városok szinte mindegyikében régi MSZP-s politikusok.  A szocialista polgármesterjelöltek túlsúlya nem meglepő, hiszen – habár Budapesten az MSZP visszaesésének következtében már fej-fej mellett áll a három baloldali párt – vidéken továbbra is a szocialista párt a legerősebb baloldali ellenzéki erő. Azonban a tavaszi országgyűlési és az európai parlamenti voksolás megmutatták, hogy a régi szocialista politikusok által megszólítható szűk baloldali szavazóbázis nem versenyképes a kormánypártok támogatottságával, illetve nem alkalmas új baloldali arculat kialakítására.

A baloldali erők önkormányzati választási együttműködése megismétli az országgyűlési voksolás előtti hosszadalmas szövetségkötés folyamatát és eredményét. A legtöbb helyen a koordinált, közös jelöltállítás régi szocialista politikusok újbóli indítását jelenti, vagyis az MSZP baloldali riválisai – az Együtt-PM és a DK – lemondanak stratégiai céljukról, az önálló politikai arculat kiépítéséről. A megismételt választási együttműködés és annak mikéntje azt mutatja, hogy a helyi, önkormányzati szint sem lehet a baloldal megújulás alapja.