• Fidesz-KDNP 50%
  • MSZP 10%
  • Jobbik 3%
  • Együtt 8%
  • LMP 1%
  • DK 6%
  • Más párt 3%

A TTIP várható fogadtatása Európában


A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség az Európai Unió nemzetközi jogi nómenklatúrájában úgynevezett vegyes megállapodásnak minősül, melynek mind az EU, mind a tagállamok részesei lesznek. Ebből következően a tárgyalásokat lefolytató Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátumot a tagállamok képviselőiből álló Tanács egyhangú határozattal fogadta el és azt a továbbiakban csak egyhangúsággal módosíthatja. A TTIP végleges szövegét a (1) Tanács szintén egyhangú határozattal fogadja majd el. A megállapodás megkötéséhez a Tanács mellett szükség lesz az (2) Európai Parlament jóváhagyására is, amelyet valamennyi (3) nemzeti parlament egyenkénti megerősítése követ, (4) mindemellett, ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi, akkor népszavazást is kiírhatnak a kérdésben (jelenleg az EU 13 országában, tehát közel az Unió felében nyílik lehetőség népszavazás kiírására). Az adott nemzeti kormányok tehát a tárgyalások lezárásakor, a nemzeti parlamentek pedig a ratifikációs eljárás keretében vétójoggal rendelkeznek a TTIP egésze vonatkozásában.


A TTIP lehetséges fogadtatásával kapcsolatos attitűdökre vonatkozó közvélemény kutatást a teljes európai lakosság körében kizárólag az Eurobarometer hozott nyilvánosságra, melynek keretein belül a 2014-es, illetve 2015-ös évben kérdeztek rá a megállapodással kapcsolatos véleményekre. A kutatás ugyan statisztikailag reprezentatív, ugyanakkor nem reprezentatív a választókorú népesség tekintetében, mivel a mérést 15 éves korhatártól folytatták le.

Az európai népességről általánosan elmondható, hogy a népesség több mint fele támogatja a megállapodás megkötését, ugyanakkor arányuk mérséklődött a vizsgált időszakban. A közvélemény kutatás jelentőségét tovább csökkenti, hogy a kérdés kapcsán mért lakossági vélemény relevanciája alacsony, mivel az elfogadási folyamatban az európai népesség nem, illetve csak közvetve, a nemzeti parlamentek és egyéb választott képviselők által fog megjelenni (ez alól kivételt képez, ha az adott országban népszavazásra bocsájtják a kérdést).

Így jelen tanulmány keretei között az Európai Unió 28 tagállamának nemzeti parlamenti pártjaira koncentrálva kívánjuk vizsgálni a kérdést, hogy az elfogadás harmadik körében, a nemzeti parlamentek részéről milyen várható fogadtatásra fog találni a megállapodás.

A nemzeti parlamentekben képviselettel bíró pártok álláspontját vizsgálva elmondható, hogy az EU felében, tehát 14 országban a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséget mind az ellenzék, mind a kormánypártok részéről érték kritikák, ezek Ausztria, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Portugália, Svédország és Szlovénia.  A megállapodást kilenc országban csak az ellenzéki pártok részéről kritizálják, ezek Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Horvátország, Németország és Olaszország.

Az Európai Unió tagországainak törvényhozásainak alsóházait vizsgálva megállapítható, hogy 14 tagállamban kapna minősített feles többséget a megállapodás. A szabadkereskedelmi és beruházási partnerség támogatottsága 14 ország alsóházában a minősített feles többséget nem érné el.

Ma még nehezen prognosztizálható, hogy az Európai Unió intézményei illetve a nemzeti parlamentek végül hozzájárulnak-e a TTIP elfogadásához. Az Európai Parlamentben csak bizonyos feltételek teljesülése esetén kapna többséget a tervezet. A néppárti illetve konzervatív frakciók különösebb feltételek megszabása nélkül támogatják a projektet, míg a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali, illetve zöld frakciók élesen ellenzik azt. A szocialista illetve liberális frakciók csak bizonyos feltételekhez kötve támogatják a megállapodást (adatvédelmi aggályok, választott bírósági mechanizmus szerepe). A választópolgárok többsége ugyan támogatná a TTIP-t, azonban az európai polgároknak, akiknek a véleményét csak egyetlen, több ponton is megkérdőjelezhető kutatásból ismerjük, leginkább közvetett beleszólásuk lehet a TTIP elfogadásába. A Tanács álláspontja jelenleg nem ismert, a nemzeti parlamentek – amelyeknek ratifikálniuk kell a szerződést – pedig megosztottak a kérdésben. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok és álláspontok alapján mindössze a tagállamok felében lenne sikeres a TTIP ratifikációja.

A TTIP várható fogadtatása Európában – teljes tanulmány