Jonathan Klick, Sven Neelsen, Thomas Stratmann: The Relationship between Abortion Liberalization and Sexual Behavior: International Evidence

American Law and Economics Review V14 N2 2012, 457–487)

A kutatás 41 ország 1980−2000 között bejelentett gonorrhoea-megbetegedései előfordulásának idősoraira támaszkodik. A szerzők feltevése szerint az egyre megengedőbb abortuszszabályozás összekapcsolható a gonorrhoea megbetegedések számának növekedésével, mivel az egyének a megváltozott jogi környezethez alakították szexuális szokásaikat.

Mérhetővé tett szabályozás

A szerzők azért a gonorrhoea-megbetegedést vették alapul, mert az emberek szexuális szokásairól nem áll rendelkezésre nemzetközileg összehasonlítható adatbázis, azonban egy viszonylag gyakori, nemi érintkezés útján terjedő betegség előfordulásából következtetni lehet a kockázatos szexuális viselkedésre. A WHO adatai szerint évente 62 millió új megbetegedést diagnosztizálnak. Amerikában a betegség gyógyítási költsége 60−300 dollár között van. A kezeletlen gonorrhoeának súlyos szövődményei lehetnek: terhességi komplikációk, meddőség, az újszülött vaksága, vérmérgezés, ízületi gyulladás, szívbelhártya-gyulladás, agyhártyagyulladás.

A szerzők a szexuális költségeket tágan értelmezik: nemcsak a nem kívánt terhesség megszakítását veszik számításba, hanem a terhesség és a szülés, valamint a gyermek felnevelésének a kiadásait, továbbá a tanulásból és a munkaerő-piaci kiesésből származó veszteségeket is. Amennyiben a legális és biztonságos abortuszt korlátozzák, ez tovább növeli ezeket a költségeket, az egészségügyi kockázatokat, illetve ezen felül büntetőeljárást von maga után mind a szolgáltatást nyújtó, mind az igénybe vevő számára. Az elméleti modell ezért azt sugallja, hogy egy liberálisabb abortuszrendszerben több és kockázatosabb szexuális interakcióra kerül(het) sor.

Abortuszszabályozási típusok

Az elmúlt évtizedekben a legtöbb ipari országban megemelkedett a legális abortuszok száma, a XX. század második felétől számos ország kiszélesítette azon esetek körét, amelyekben legálisan elvégezhető az abortusz.

Az abortusz szabályozása három kategóriába sorolható:

• I. kategória: az abortusz teljes mértékben tiltott, vagy csak az anya életének megmentése vagy fizikai egészsége érdekében megengedett;

• II. kategória: az abortusz megengedett az anya szellemi egészsége, épsége érdekében, vagy társadalmi és gazdasági okok miatt;

• III. kategória: az abortusz megengedett az anya kérésére.

A világ lakosságának 40 százaléka olyan országban él, ahol a jogszabályok lehetővé teszik az igény szerinti, kérésre történő abortuszt. További 25 százalék számára pedig tágan értelmezett társadalmi, gazdasági és mentális, egészségügyi alapon engedélyezett az abortusz lehetősége. A tanulmányozott, 41 országot felölelő mintában szerepelnek észak-amerikai, európai és közép-ázsiai államok statisztikái. A szerzők Magyarországot is említik, és 1980−1986 között a második kategóriába, majd 1986−2000 között a harmadikba sorolják.

Az abortuszliberalizáció társadalmi hatásai

A tanulmány szerzői azt vizsgálták, miként függ össze a gonorrhoea-megbetegedések száma a GDP-vel (bruttó hazai termék) és a CPI-vel (fogyasztói árindex). Figyelembe vették továbbá a kulturális és vallási sajátosságokat is.

Kutatásaikban egyértelműen megállapították, hogy amelyik országban megengedőbb abortuszszabályozást vezettek be, ott egyértelműen növekedett a szexuális érintkezés útján terjedő betegségek előfordulása. Ez alól a trend alól egyedül Spanyolország volt kivétel, míg például Németországban, Csehországban vagy Magyarországon a fenti összefüggés egyértelműen igazolódni látszott. Ráadásul megállapították, hogy az abortuszliberalizáció és a kockázatosabb szexuális interakciók számának növekedése között 98 százalékos az összefüggés az úgynevezett többszörös determinációs együttható alapján.

Emellett az eredmények arra is magyarázatot szolgáltatnak, hogy a liberálisabb törvények ellenére a születési ráta miért nem csökken ugyanolyan mértékben, mint az abortuszok számának növekedése. Az abortuszok száma a liberalizációt követően 7 százalékkal emelkedett, míg a születések száma csak 2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a gonorrhoea-megbetegedések 28 százalékkal nőttek. Tehát az abortuszt könnyítő feltételek mellett többen, könnyebben bocsátkoznak kockázatosabb szexuális kapcsolatba, így a – kívánt, nem kívánt – terhesség is gyakoribb.

Összegzés

Természetesen az abortuszvita etikai vonzata nem szűnik meg a szabályozás közgazdasági elemzésével. A fentiek fényében azonban kijelenthető, hogy a szigorú abortuszszabályozás nem elsősorban a születések számában mérhető hatást vált ki. A mesterséges terhességmegszakítás szankcionálása sokkal inkább visszatartó tényező a kockázatos szexuális interakciókat tekintve, azonban népesedési szempontból kisebb hatást ér el. A megengedőbb szabályozás mellett sem csökkent annyival az újszülöttek száma, mint amennyivel az abortuszok száma növekedett. Nőtt azonban a kockázatvállalási hajlandóság, amellyel párhuzamosan a nemi úton terjedő betegségek száma is megnövekedett.