• Fidesz-KDNP 50%
  • MSZP 10%
  • Jobbik 3%
  • Együtt 8%
  • LMP 1%
  • DK 6%
  • Más párt 3%

EGYÉB ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Többségi egyetértés az Alaptörvény negyedik módosításának főbb pontjaiban

A Századvég 2013 márciusában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége egyetért az Alaptörvény felsorolt módosításaival.

A többség elutasítja a székházfoglalást

A Századvég 2013 márciusában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége hallott róla, hogy múlt hét csütörtökön tüntetők hatoltak be a Fidesz székházába. A válaszadók kétharmada inkább nem ért egyet a véleménynyilvánítás ezen formájával.

Erősíti az alkotmányosság kultúráját az Alkotmánybíróság eljárásának nyilvánossága

Az elmúlt héten sajtónyilvánosságot kapott hírek szerint az előkészítés alatt álló alaptörvény-módosítás egyik fontos újdonsága lehet az alkotmánybírósági működés nyilvánosságának növelése. Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az egyes konkrét ügyekben egymásnak feszülő alkotmányos érvek sajtónyilvánosság előtti ütköztetése – az eddigi kiszivárogtatások és félinformációk helyett – látványos módon növelné a testület és az alkotmánybíráskodás tekintélyét.

A többség szerint 2018 után kellene megkezdeni az euró bevezetésének folyamatát

A Századvég 2013. január végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar lakosság többsége az eurózónához való csatlakozási folyamat előkészítését és megkezdését 2018 után tartaná időszerűnek. A válasz mögött rejlő legjellemzőbb okok a megszorításoktól és az általános drágulástól való félelem.

Egyetértésre talált az új nemzetiségi önkormányzati szabályozás

A 2010 óta tartó közjogi átalakítások számos több évtizede megoldatlan problémára igyekeztek megoldást találni. Erre az egyik legjobb példa a nemzetiségi önkormányzatok kérdése. A nemzetiségek jogairól szóló új sarkalatos törvény úgy kívánja felszámolni az „etnobizniszt”, hogy csak azokon a településeken engedi nemzetiségi önkormányzatok alakítását, ahol az a népszámlálási adatok alapján valóban indokolt. Az új szabállyal a lakosság döntő többsége is egyetért, illetve annak alkotmányosságát nemrégiben az Alkotmánybíróság is megerősítette.

Nőnapi elemzésünk: a nemek közötti bérkülönbségek terén Magyarországnak uniós összehasonlításban sincs szégyenkeznivalója

Idén február 28-án harmadik alkalommal tartották meg az Európai Unióban az Egyenlő Fizetések Napját (Equal Pay Day), amely tematikájában szorosan kapcsolódik a március 8-ai nőnaphoz. Az uniós vándorünnep arra tényre szeretné felhívni a tagállamok figyelmét, hogy a fizetések területén a nők jelentős hátrányban vannak férfi társaikkal szemben. Hazánk a nemzetközi rangsorokban általában a középmezőnyben helyezkedik el a nemek szerinti bérrés tekintetében, ugyanakkor egyes szervezetek (pl. az OECD) rangsora szerint egyenesen az éltanulók között vagyunk.