A Századvég 2013. január végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar lakosság többsége az eurózónához való csatlakozási folyamat előkészítését és megkezdését 2018 után tartaná időszerűnek. A válasz mögött rejlő legjellemzőbb okok a megszorításoktól és az általános drágulástól való félelem.

Magyarországon a közös valuta bevezetése a gazdasági és politikai nyilvánosság állandó témája. Az elmúlt időszakban több elemzés és vélemény is megjelent a sajtóban, melyek más-más oldalról világították meg a kérdést. Vannak, akik amellett teszik le voksukat, hogy az eurózónához való csatlakozás előkészítése már a következő kormányzati ciklus folyamán időszerű és szükséges lenne, míg mások szerint erre csak 2018 után kerülhet sor. A Századvég kutatása arra keresi a választ, hogy a magyar választók miként vélekednek az euró bevezetési folyamatának lehetséges kezdeti időpontjáról.

A kutatás során a megkérdezettek többsége, 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Magyarországon az euró bevezetésének előkészítését inkább 2018 után kellene megkezdeni, s csupán feleennyien (27 százalék) vélik úgy, hogy ennek a folyamatnak már a következő kormányzati ciklus során el kellene indulnia. 15 százalék azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt formálni a témában.

A válaszok mögött rejlő motivációkat a Századvég nyitott kérdések segítségével vizsgálta. A közös valuta bevezetésével kapcsolatban a legnagyobb arányban két bizonytalansági tényező figyelhető meg a lakosság körében: a további megszorításoktól és az általános drágulástól való félelem. Az előbbitől az eurózónához való csatlakozási folyamat 2018 utáni megkezdését választók több mint fele (56 százalék) tart. Ugyanebben a csoportban az általános drágulást spontán említők aránya 16 százalék.

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2013. január 29–31. között, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.