Az elmúlt héten sajtónyilvánosságot kapott hírek szerint az előkészítés alatt álló alaptörvény-módosítás egyik fontos újdonsága lehet az alkotmánybírósági működés nyilvánosságának növelése. Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az egyes konkrét ügyekben egymásnak feszülő alkotmányos érvek sajtónyilvánosság előtti ütköztetése – az eddigi kiszivárogtatások és félinformációk helyett – látványos módon növelné a testület és az alkotmánybíráskodás tekintélyét.

Az Alkotmánybíróság december végi döntésének következtében – melyben megsemmisítette az Alaptörvényhez kapcsolódó Átmeneti Rendelkezések egy részét – az alkotmányozónak elő kell készítenie, és az Országgyűlés tavaszi ülésszakán el kell fogadnia az első nagyobb terjedelmű módosítást, más néven alaptörvény-novellát, amely véglegesítené az Alaptörvény törzsszövegét. A múlt héten nyilvánosságot kapott hírek szerint az alaptörvény-novella egyik eleme az Alkotmánybíróság eljárása nyilvánosságának növelését fogja célozni.

Az alkotmánybíráskodás nyilvánosságának növelése nem új keletű felvetés, arra vonatkozóan már a korábbi, 1989-es alkotmánybírósági törvény is tartalmazott utalásokat. Tény ugyanakkor, hogy a testület működésében az eljárás nyilvánossága, illetve a formális személyes meghallgatások rendszere nem vált az elmúlt 22 év alapvető jellemzőjévé. A gyakorlatban az új, 2012-ben elfogadott alkotmánybírósági törvény sem hozott előrelépést, noha a nyilvánosság növelésének elvi lehetőségét az új törvényszöveg is biztosította.

Az Alkotmánybíróságnak mint a hatalommegosztás egyik legfontosabb alkotmányos letéteményesének a működését tehát eddig inkább a nyilvánosságtól való elzártság jellemezte. Személyes, szélesebb nyilvánosság előtti meghallgatásokra egyáltalán nem, és még a meghozott döntések nyilvános hirdetésére is csupán elvétve került sor.

Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója kifejtette, hogy „Az alkotmánybírósági munka láthatóságának növelése nagyban segítené az alkotmányos kultúra további magyarországi elterjedését, amely valamennyi alkotmányos szereplő feladata. Ennek a feladatnak az ellátására pedig különösen nagy szükség mutatkozik akkor, amikor egy új alkotmány legitimitását kell megerősíteni.” Orbán Balázs András hangsúlyozta, hogy „Az egyes konkrét ügyekben egymásnak feszülő alkotmányos érvek sajtónyilvánosság előtti ütköztetése – az eddigi kiszivárogtatások és félinformációk helyett – látványos módon növelné a testület és az alkotmánybíráskodás tekintélyét.”

A Századvég Alapítvány kutatói szerint a döntést előkészítők szeme előtt jó példaként lebeghet az Egyesült Államok – hazaitól alapvetően eltérő – alkotmánybíráskodási rendszere, ahol a nyilvánosság előtt zajló meghallgatások nagyban erősítik a fejlett alkotmányos kultúrát. A pozitív tengeren túli tapasztalatokból kiindulva az Alkotmánybíróság nyilvánossága erősítésének egyik módja lehet, ha hazánkban az Egyesült Államok alapjaiban más típusú alkotmánybíráskodásának mintájára egyes kiemelt ügyekben a bírák az érintetteket széles sajtónyilvánosság mellett hallgatnák meg. A nagy érdeklődéssel várt nyilvános eseményeken a bírák és az érintettek alkotmányos felfogása jól látható módon ütközik egymással, ami végeredményben az alkotmányosság-kultusz további erősítéséhez is hozzájárul. Rövid összefoglalásként mutatja be az Egyesült Államok rendszerének működését a Századvég Alapítvány tanulmánya, amely figyelemreméltónak tart egy olyan modellt, amely nem idegenkedik az szélesebb nyilvánosság előtt zajló alkotmánybíráskodástól.

(A teljes tanulmány az oldal alján, a dokumentumok között található)

Dokumentumok:

Tanulmány