„Aki építkezik, az bízik a jövőben“ – ezzel a mondattal nyitotta meg Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója a konferenciát. A rendezvény fókuszában a kormányzat által idén meghirdetett Családi Otthonteremtési Program hátterében húzódó főbb társadalomszervezési irányelvek álltak.

Tuzson Bence előadásában hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy minden magyar család - lehetőleg saját - otthonhoz jusson. Nemzeti sajátosság, hogy a magyarok az ingatlantulajdont a biztonság egyik garanciájának tekintik, de az is cél, hogy az otthonteremtési program révén növekedjen a népesség és bővüljön a gazdaság.

Az államtitkár megjegyezte: az építőipar nélkül "hosszú távú, fenntartható növekedésről nem lehet beszélni", a beruházásokhoz pedig fizetőképes keresletre van szükség. Közölte, a jegybank tevékenysége ahhoz járul hozzá, hogy mind az építők, mind a vásárlók számára megfelelő hitelrendszer jöjjön létre a lakáspiacon.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy az otthonteremtési program gazdasági növekedést vetít előre, és jelentősen javítja a családok életkörülményeit. Emlékeztetett arra, hogy a kormány január elsején hirdette meg az "igen nagyvonalú" programot, amelynek három fő alappillére van: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), az áfacsökkentéshez kapcsolódó kedvezmények és a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes kamattámogatott hitel.

Hornung Ágnes kijelentette: mindezek az építőipar serkentésén keresztül hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, és várhatóan a demográfiai mutatókon is tudnak majd javítani. Az otthonteremtési program céljai között szerepel továbbá a munkahelyek számának bővülése, valamint a külföldön dolgozók hazacsábítása - tette hozzá.    

Hornung Ágnes közölte, az eddig befogadott csok-kérelmek közül minden negyedik új lakás vásárlására irányul. Az államtitkár azt mondta, bíznak abban, hogy a program teljesíti a kitűzött célokat. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára rámutatott arra, hogy Magyarországon a népesség 1981 óta minden évben fogy. A kormányzat ezen igyekszik változtatni, a feladat az, hogy lebontsuk a gyermekvállalás útjában álló akadályokat - tette hozzá.    

Közölte, 2015-ben a termékenységi ráta 1,44 volt Magyarországon, ami hosszú idő óta a legmagasabb szám, ugyanakkor a jelenlegi termékenységi mutató mellett is 9 millió alá csökken Magyarország népessége 15 éven belül. Hangsúlyozta: "nem fogunk olyan otthonteremtési programot meghirdetni, elindítani, működtetni Magyarországon, ami a devizahitelekhez hasonló csapdába kergeti a magyar családokat. Olyan feltételeket, olyan szabályozást kínálunk, ami életszerű megoldásokat" ad.    

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a támogatások társadalmi aspektusaira világított rá. Jelenleg az Európai Unió egyik legégetőbb problémája a népességfogyás. Az unió tagországaiban a termékenységi ráta (szülőképes korú nőkre számított átlagos születésszám) sehol sem éri el a társadalmi fenntartáshoz szükséges 2,1-es értéket (a legmagasabb Finnországban és Franciaországban, amely országokban az érték csak kevéssel marad el kettőtől). Magyarországon 1981 óta fogy a népesség, a legalacsonyabb termékenységi rátát 2011-ben mérték (körülbelül 1,25), ez azóta 1,44-re emelkedett, azonban ezzel számolva is kilenc millió fő alá csökkenhet tizenöt éven belül a populáció.

Novák Katalin közölte: a pénzintézetek által nyújtott adatok szerint február végéig 2346 csok-kérelmet fogadtak be, ezek összértéke 6 milliárd forint. Így átlagban az egy szerződésre jutó összeg 2,5 millió forint.

A válság óta bedugult lakáspiac az elmúlt években kezdi visszanyerni lendületét: amellett, hogy a lakásárak a tavalyi évben néhol meghaladták a válság előtti szintet, az újonnan átadott lakások száma lassan növekedett – mondta el előadásában Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette:  A CSOK váratlanul érte a piacot, ezért mind a bankok, mind a lakosság részéről szükség volt felkészülési időre, a fejlesztések lassabban indulnak, de már látszik, hogy a támogatás meghatározó lesz a következőkben. A CSOK, a kamattámogatott hitelek, az adóvisszatérítés és a piaci hitelek, vagy ezek valamilyen kombinációja minden eddiginél kedvezőbb lehetőséget biztosítanak a háztartásoknak az otthonteremtéshez, ami társadalmi feszültségek csökkenéséhez vezet majd, így a bankrendszer szempontjából üdvözítő.

György László a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza elmondta: 2011-ben az OECD országok körében GDP arányosan a negyedik legnagyobb összeget költöttük a gyermekvállalás ösztönzésére, 2017-től pedig a 4,7 százalékos GDP arányos kiadással Magyarország költheti a legtöbbet a családokra. A közgazdász szerint a program finanszírozásához elegendő mozgástér van a költségvetésben és az már közép távon 0,7-0,8 százalékkal emelheti a GDP-t. A hosszú távú szimulációk azt mutatják, hogy amennyiben a program tovább növeli a gyermekvállalási kedvet, 2050-re – 1,6 százalékos termékenységi rátával számolva – a nyugdíjrendszer egyenlege olyan mértékben elkezdhet javulni a népesedési alappályához képest, hogy a jelenlegi családpolitikai kiadások pénzügyileg bőségesen megtérülhetnek az azt követő évtizedekben.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen az építőipar képviselői Farkas Évával, Makó polgármesterével beszélgettek az Családi Otthonteremtési Program gyakorlati tudnivalóiról.

Forrás: MTI, Századvég