A politika új színtere a régió

Több mint tíz évvel a regionalizálás hivatalos programmá válása óta a régió Magyarországon már politikai színtér lehetne: keretei között közhatalmi döntések születhetnének, és ezeket a döntéseket a régió különböző jellegű legiti­mációval rendelkező szereplői hozhatnák meg. Csakhogy a regionalizáció nálunk nem „szabályos”, átfogó jellegű és széles körű konszenzuson nyugvó alapokra épülő reformok formájában zajlik, hanem a hátsó ajtón lopakodik a közhatalmi szerkezetbe. Miközben a reform végrehajtásának politikai és egyéb korlátai magyarázatot adhatnak erre, számolni kell e módszer minden hátrányával, ellentmondásával is.

Kötetünkben nemcsak a jelenlegi helyzetet kívánjuk bemutatni, hanem a regionalizálás jövőjét, esélyeit is. Sokkal tudatosabb és komplexebb regionális szervezetépítésre lenne szükség ahhoz, hogy a régió önálló politikai színtérként funkcionáljon. A helyi szereplők ugyan képesek a körülményekhez alkalmazkodni, a regionális kapillárisokba felszívódni, de élő szövetet a régió csak akkor képezhet, ha felülről és alulról egyaránt támogató mechanizmusok veszik körül. Tudatos, hosszabb távra megtervezett, több szektorra kiterjedő kormányzati reform kidolgozása és végrehajtása nélkül a részben spontán módon, részben esetlegesen fejlődő helyi hálózatokból nem építhető működőképes régió. A regionális reform az alapos előkészítés és a következetes konszenzuskeresés hiánya miatt vallott kudarcot.