Versenyhelyzetben - A civil szervezetek forrásszerzési lehetőségei az Európai Unióban

A 2004-es év a magyarországi civil társadalom számára kiemelkedő jelentősséggel bír. 2004. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának éve, egyben a Nemzeti Civil Alap támogatásai beindításának az éve. Ez a két esemény alapvetően befolyásolhatja a magyarországi civil társadalom fejlődését, feltéve ha a civil szervezetek élni tudnak a felkínált lehetőségekkel. Néhányan már bizonyították, hogy a változásokat követve, az újonnan megjelenő forrásokat a megfelelő helyre és megfelelő módon becsatornázva, rövid időn belül is jelentős eredményeket lehet elérni.

Az elmúlt évek néhányairól 2004-ben a mindenkire helyeződik a hangsúly; arra, hogy ezentúl mindenki számára nyitva állnak a támogatási alapok, amelyek a társadalom szinte minden területére kiterjedően lehetőséget teremtenek a változtatásra, fejlődésre. A támogatási források megléte azonban – csak úgy magában - úgy tűnik még nem elég.

A civil szervezetek forrásszerzési lehetőségeit kutatva arra ébredtem rá, hogy könnyű mondani: „itt van minden, csak meg kell szerezni”, ha nincsen olyan segítség, amely ebben az egyre szerteágazóbb rendszerben megmutatná a helyes irányt. Abból kiindulva, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok számára már számos, az Unióra felkészítő kiadvány jelent meg, elkezdtem kutakodni, hogy vajon létezik-e olyan mű, amely a civil szervezeteket megszólítva mutatja be az európai uniós pályázati rendszereket. Találtam kezdeményezéseket, amelyek részszegmenseket megszólítva, részterületeket tárgyalva hasznos információkat adtak. Olyat azonban, amely a civil szektor uniós csatlakozásának kérdését komplexen kezelte volna (tehát az uniós háttérből kiindulva, eljutva a támogatások kifejtéséig, illetve ezen keresztül a pályázásig), nem találtam.

Ekkor döntöttem el (2003 nyarán), hogy összegyűjtöm a rendelkezésre álló információkat és azokat rendszerezve, kifejezetten a civil szervezetek számára specifikált pályázati kézikönyvet készítek. Az első tervek szerint pusztán pályázási technikákról szólt volna a kiadvány, de ahogy telt múlt az idő - és akkoriban mint a Phare Access pályázatokért felelős köztisztviselő igen sok civil szervezet által írt pályázattal, ötlettel találkoztam - kicsit átalakítottam az eredeti elképzeléseimet. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a probléma sokkal mélyebben gyökeredzik annál, mint ahogy én gondoltam, hiszen a pályázatok értékelése során csak azon szervezetekkel „találkoztam”, amelyek már legalább nekiültek megírni a pályázatot. Vajon mi a helyzet azokkal a szervezetekkel, akik a pályázat megírásáig sem jutottak el? Mi lehet a pályázások hiányának az oka?