PÁLYÁZATI KÉRDÉSEK

 

KÉRDÉS

El kell-e küldeni minden NEA pályázatnál az EPER regisztrációs nyilatkozatot az EMET-nek?

VÁLASZ

Az EPER rendszerben egyszer kell a szervezetet regisztrálni, ha ez megvan, akkor maximum az adatok módosítása szükséges. Amennyiben nem volt változás a szervezet életében, úgy új regisztrációs nyilatkozat beküldésére nincs szükség.

Ha azonban a birosag.hu-n és az EPER-ben szereplő adatok eltérőek, úgy a saját adatok menüpont alatt tudja változtatni az adatokat. Ebben az esetben a rendszer automatikusan fel fogja ajánlani az új regisztrációs nyilatkozat nyomtatását, amit cégszerűen aláírva egy 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat és egy aláírási címpéldány kíséretében postai úton kell beküldeni az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (1381 Budapest, Pf. 1407.) részére. Pályázat benyújtása előtt mindenképen ajánlott az adatokat ellenőrizni, és ha olyat tapasztalnak, ami nem valós, akkor szükséges hivatalosan is felvenni a kapcsolatot a Törvényszékkel, és azonnal kérni az adatok módosítását.

 

KÉRDÉS

A támogatási szerződés végén a pénzügyi ellenjegyzést ki írja alá?

VÁLASZ

A pénzügyi ellenjegyzést z EMET végzi, ezzel a pályázónak nem kell foglalkoznia.

 

KÉRDÉS

Ma jár le a 8 napos határidő, amin belül el kell juttatni a támogatáskezelőhöz az aláírt szerződést/dokumentumokat. Vigyem be személyesen, vagy elég, ha postán ajánlottan feladom?

VÁLASZ

Postai úton megfelelő feladni a levelet, hiszen a postai ellenőrzőszelvényen bizonyíthatóan rajta lesz a dátum, hogy időben teljesítették a megadott feltételeket.

 

KÉRDÉS

Mi számít térítésmentes hozzájárulásnak?

VÁLASZ

A NEA pályázatokban a következő tételek számolhatók el térítésmentes hozzájárulásként:

• közérdekű önkéntes tevékenységként végzett munka (társadalmi munka)
• dologi feltétel
• szolgáltatás

Ezek elszámolásához szükséges a linken, az oldal alján található nyilatkozatok kitöltése és aláírása. Amennyiben közérdekű önkéntes tevékenységgel számoltak úgy a közérdekű önkéntesség igazolásához szükségeset alkalmazzák, amennyiben dologi feltételt biztosított a szervezet számára valaki, úgy a "nyilatkozat dologi javak biztosításához" és így tovább.

Fontos megjegyezni, hogy közérdekű önkéntes tevékenységnek NEM minősül a szervezet tisztségviselőinek munkája, valamint egyesületek esetében a tagok „önkéntes tevékenysége”, mivel ezen személyek a tisztségek vagy a tagság elfogadásakor nyilatkoztak, hogy a szervezet tevékenységével egyetértenek, és az alapító okiratban leírt célok elérése érdekében fognak tevékenykedni.

 

KÉRDÉS

Az önerő kiszámításánál lehet-e önkéntes a szervezet tagja?

VÁLASZ

A közérdekű önkéntességről szóló törvény alapján közérdekű önkéntes nem lehet az egyesület/alapítvány tagja vagy tisztségviselője. Mindenki más azonban igen. A pályázat tervezésekor nem szükséges megjelölni azokat a személyeket, akik az önkéntes tevékenységet végezni fogják, azt elég csak az elszámoláskor a szükséges nyilatkozaton feltüntetni.

 

KÉRDÉS

Mit takar az arányos csökkentés kifejezés?

VÁLASZ

Az arányos csökkentést az önrész és a projekt terhére elszámolandó költségek esetén szokták alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy ha a pályázott összegből kevesebbet ítélnek oda, az önrészt ugyanolyan arányban csökkentik, mint a pályázat során igényelt összeget. A működési pályázatok esetén a megítélt támogatás maximálisan a minimum pályázható összeg erejéig lehetséges, míg szakmai programok esetén maximum 50%-os csökkentésre lehet számítani.

 

KÉRDÉS

A NEA-n pályázható összeg minden évben ugyanannyi vagy változó összegű?

VÁLASZ

Minden évben különbözik a maximum összeg, amire pályázni lehet.

 

KÉRDÉS

A NEA által meghirdetett és megnyert működési pályázat esetében a megnyert összeg átcsoportosítására van-e lehetőség?

VÁLASZ

A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák, bizonylatok számolhatók el, melyek kiállítási dátuma és teljesítési időpontja a támogatási időszakba esik és melyek pénzügyi teljesítése az elszámolási határidő végéig megtörténik. Átcsoportosításra a támogatási időszakban korlátlan mennyiségben van lehetőség. A költségek átcsoportosítását célszerű jelezni a támogatáskezelő felé az EPER rendszeren keresztül, még akkor is, ha az nem éri el az útmutatóban megjelölt 10%-ot!

 

KÉRDÉS

A pályázat pénzügyi bizonylatainak záradékolását szükséges-e könyvvizsgálónak igazolnia?

VÁLASZ

Nem kell könyvvizsgálónak igazolnia, elég, ha a záradékolt számlák másolatát a törvényes képviselő hitelesíti.

 

KÉRDÉS

A NEA pályázati elszámolást papír alapon akkor is szükséges-e postázni az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére, ha nincs 100 000 Ft feletti tétel?

VÁLASZ

Minden esetben beküldendő dokumentumok:

• Véglegesítést követően az EPER rendszerből kinyomtatott és aláírt számlaösszesítő,
• a 100 000 forintot meghaladó számlák esetében a záradékolt számla törvényes képviselő által hitelesített másolata, a záradékolt kifizetést igazoló dokumentum hiteles másolata és a szerződés vagy megrendelő/visszaigazolás hiteles másolata,
• megvalósulást igazoló dokumentumok: fényképek, jelenléti ívek, produktumok.

Nem kell beküldeni:

• a szakmai beszámolót papír alapon,
• a 100 000 forint összeget meg nem haladó záradékolt számlák hiteles másolatát, a záradékolt kifizetést igazoló bizonylatok hiteles másolatát és a szerződés vagy a megrendelő/visszaigazolás hiteles másolatát.

Ezeken kívül mást nem szükséges beküldeni. Fontos, hogy ezek a dokumentumok a következő címre legyenek elküldve: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, 1381 Budapest, Pf. 1407.

 

KÉRDÉS

NEA pályázaton nyert pénz felhasználásakor a közbeszerzés vonatkozik-e a szervezetre, és amennyiben igen, milyen gyakorlati konkrét módon?

VÁLASZ

Összegszerűség okán nem vonatkozik a civil szervezetre.

 

KÉRDÉS

A Visegrádi Alap-os pályázatok keretében lehet-e partner egy iskola vagy egy színház?

VÁLASZ

A pályázó szervezethez hasonlóan partner szervezet sem lehet olyan szervezet, amelyik közvetlenül az állami költségvetésből részesül támogatásban, vagyis oktatási és kulturális intézmények, minisztériumok, nagykövetségek, stb.

 

PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK

 

KÉRDÉS

Hová kell beküldeni az éves beszámolót, illetve a közhasznúsági mellékletet és milyen formában?

VÁLASZ

Az ÁNYK keretprogramban elkészített, előző évről készült beszámolókat az Országos Bírósági Hivatalnak kell megküldeni minden év május 31-ig papír alapon a 1363 Budapest, Pf. 24. címre, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában. Közhasznú szervezetek csak elektronikusan adhatják be az éves beszámolójukat. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott beszámolót kell közzétenni, ezért május 31-ig a szervezet legfőbb döntéshozó szervének ülését meg kell szervezni (alapítvány esetén kuratórium, egyesület esetén közgyűlés)!

Bővebb információ:

http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-beszamoloival-kapcsolatos-tudnivalok/1-beszamolo-benyujtasi-formaja

 

KÉRDÉS

Kinek kell közhasznú beszámolót készíteni?

VÁLASZ

Az éves beszámoló keretében minden civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy közhasznú minősítéssel rendelkezik-e vagy sem, el kell készítenie a közhasznú beszámolót. A beszámolót az ÁNYK keretprogrammal kitöltendő beszámoló nyomtatvány tartalmazza.

 

KÉRDÉS

Mi a cél szerinti jutatás?

VÁLASZ

A civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, juttatás.

 

KÉRDÉS

Mit nevezünk adománynak?

VÁLASZ

Mindazt a pénzbeli vagy természetbeni juttatást, szolgáltatást, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljainak elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat.

 

KÉRDÉS

A törvény értelmében ki gyűjthet 1%-ot?

VÁLASZ

A Személyi Jövedelem Adókból felajánlott 1%-okat azok a szervezetek gyűjthetik, amelyek legalább 2 éve be vannak jegyezve, és a NAV-nál a felajánlás évét megelőző évben az EGYREG nyomtatványon szeptember 1. és 30. között előzetesen regisztrálnak kedvezményezettként. A regisztrációt nem kell minden évben elvégezni, aki már kapott 1%-ot, annak nem kell, csak az 1% gyűjtésbe újonnan belépő szervezeteknek kötelező az előzetes regisztráció.

 

KÉRDÉS

Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

VÁLASZ

Az 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása is szigorúan meghatározott keretek közt zajlik. A kiutalást követő év december 31-ig a kiutalt összeget fel kell használni, a maradék pénzösszeg még maximum plusz 1 évig tartalékolható. A civil szervezeteknek a felhasználást követő év május 31-ig egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk, illetve a fel nem használt összeget visszafizetniük.

 

KÉRDÉS

A közhasznú jogállásban nem szereplő, de közhasznú tevékenységet végző szervezetnél is érvényes a 25%-os korlátozás a működési költség elszámolására? Ha igen, akkor a teljes bevételnek szabad maximum a 25%-át működési költségre fordítani, vagy ez csak az érkező 1%-okra vonatkozik?

VÁLASZ

Az elszámolási korlátok mindenkire vonatkoznak, aki 1% támogatásban részesül, nincs különbség a jogállás között. Csak az érkezett 1%-nak a 25%-ra vonatkozik az elszámolási korlát.

 

KÉRDÉS

Mi a közhasznú jogállás előnye, mennyiben kaphat több támogatást egy közhasznú szervezet?

VÁLASZ

A Civil törvény alapján minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is. Állami, önkormányzati feladatot csak közhasznú jogállással rendelkező szervezet vehet át szerződésben állami, önkormányzati szervtől. A közhasznú szervezeteknek juttatott adomány után 20 %-os, tartós adományozás esetén további 20 %-os (tehát összesen 40 %-os) Társasági Adó alap csökkentő tételt vehet figyelembe az adományozó vállalkozás.

 

KÉRDÉS

Mi számít tartós adományozásnak?

VÁLASZ

A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. [Civil tv. 2. § 27. pont]

 

KÉRDÉS

A közhasznú szervezet akkor is köteles kettős könyvvezetésre, ha nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet?

VÁLASZ

A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.

 

KÉRDÉS

Költségvetési támogatásnak számít-e egy nemzetközi szervezettől érkező támogatás?

VÁLASZ

Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.

 

KÉRDÉS

Szükséges-e fizetni a civil eljárásokért?

VÁLASZ

Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

 

KÉRDÉS

Mi minősül vállalkozási tevékenységnek?

VÁLASZ

Ect tv-ből idézve:
11.⁶ gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

 

KÉRDÉS

A tagdíj áfa köteles bevétel-e?

VÁLASZ

Nem.

 

JOGI KÉRDÉSEK

 

KÉRDÉS

A Létesítő okiratot meddig kell módosítani a Civil törvénynek és az új PTK-nak megfelelően?

VÁLASZ

A módosítás beadásának határideje: 2017. március 15.

 

KÉRDÉS

Az új törvénnyel megszűnt-e az alapítványok és egyesületek esetében a közhasznú, ill. kiemelkedően közhasznú besorolás?

VÁLASZ

A kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett.

 

KÉRDÉS

Mi a különbség a közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás között?

VÁLASZ

Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági határozat nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybe vételére is jogosító jogállást csak a törvényszék határozata alapján nyeri el a szervezet.

 

KÉRDÉS

Mi a közfeladat?

VÁLASZ

Közfeladat minden, a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

 

KÉRDÉS

Hol járhat utána egy szervezet annak, hogy mik a közfeladatok?

VÁLASZ

A közfeladatok meghatározásához elegendő a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni és nyomon követni.

 

KÉRDÉS

Működhet-e egy évek óta tevékenységet nem folytató civil szervezet tovább, hol és kinél kell, illetve szükséges-e egyáltalán bejelenteni újbóli működésünket? Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kötelezettségünk?

VÁLASZ

A bíróságon már egyszer nyilvántartásba vett civil szervezet változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt nyilvántartásba vételét.

 

KÉRDÉS

Hol lehet megtalálni a bíróság által kért nyomtatványokat?

VÁLASZ

Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalról.

 

KÉRDÉS

Melyek az új PTK civil szervezetekre is vonatkozó legfontosabb változásai?

VÁLASZ

Megváltozott a civil társaság és a szövetség fogalmi környezete, az elektronikus ülésezés lehetősége az egyesületek vonatkozásában, és a megszűnésnek és az átalakulásnak is új szabályai lettek.

 

KÉRDÉS

Adhat-e önkormányzat nem közhasznú szervezetnek támogatást, és milyen formában?

VÁLASZ

Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben.

 

KÉRDÉS

A Civil tv. 27.§ (2) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt csak könyvelő végezheti számla ellenében, vagy a szervezet is végezheti magának a könyvelést? A kettős könyvvitelt csak szakképzett könyvelő, vagy bárki végezheti, aki elsajátítja annak módját?

VÁLASZ

Sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitelnél nem kötelező jogszabály szerint könyvelő alkalmazása. Nincs akadálya annak, ha a szervezet saját emberi erőforrással intézi a könyvelését. Jogszabályi feltételei a könyvelői szolgáltatás nyújtásának vannak, amikor egy szervezet (gazdasági társaság, vállalkozó stb.) egy másik jogi vagy természetes személynek nyújt számviteli szolgáltatást.

 

KÉRDÉS

Mikor és hogyan végezhet egy szervezet gazdasági tevékenységet?

VÁLASZ

A törvény azt mondja – egyesület és alapítvány esetén is –, hogy a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésre jogosultak a szervezetek, 60%:40% arányban.

 

KÉRDÉS

Meddig kell az új PTK előírásainak megfeleltetni a létesítő okiratot?

VÁLASZ

A nem közhasznú szervezeteknek vagy azoknak a közhasznú szervezeteknek, akik az új PTK hatályba lépése (2014. március 15.) előtt módosították létesítő okiratukat, 2017. március 15. a határidő. Ha bármilyen változás (tisztségviselő, székhely stb.) átvezetése válik szükségessé a létesítő okiratban, akkor az egész okiratot meg kell feleltetni az új PTK előírásainak is, még a határidő lejárta előtt.

 

KÉRDÉS

A civil szervezetek milyen formában tudnak foglalkoztatni magánszemélyeket?

VÁLASZ

Civil szervezetek, mint jogi személyek magánszemélyeket foglalkoztatni az alábbi formában tudnak: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony és mint önkéntes.

 

KÉRDÉS

Hogyan tudunk eleget tenni a Civil tv. 30. § (3) bekezdésében előírt Civil Információs Portál számára történő lekérdezésnek?

VÁLASZ

A szabály csak a bíróság számára tartalmaz előírást. A bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül elérhető (http://www.civil.info.hu/web/guest/civil-szervezetek).

 

KÉRDÉS

A kérelem mellé milyen csatolandó iratok szükségesek egy alapítvány nyilvántartásba vételéhez?

VÁLASZ

Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat” hiteles másolata, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.

 

KÉRDÉS

Hogyan kell egy alapítvány alapító okiratát módosítani?

VÁLASZ

Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – az alapító módosíthatja és adhatja be a változásbejegyzési kérelem kitöltésével (több alapító esetén együttes kérelemben).

 

KÉRDÉS

Kinek kötelező elektronikus úton benyújtania a Törvényszék felé a változásbejelentő adatlapot?

VÁLASZ

Azon szervezeteknek, akik közhasznú jogállásúak, vagy azt szeretnék kérelmezni, illetve akik ügyvéddel járnak el, továbbá az országos sportági szakszövetségeknek.

 

KÉRDÉS

Hogyan lehet egyesületeket, alapítványokat összevonni, más szervezetté átalakítani?

VÁLASZ

Egyesület és alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, egyesület egyesülettel, alapítvány alapítvánnyal egyesülhet [Új Ptk. 3:83. §]. Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. [Ptk. 3:402. § (1-3)]

 

KÉRDÉS

Kérdés: Ki terjesztheti elő az alapítvány törlésének kérelmét?

VÁLASZ

Az alapítvány törlése iránti kérelmet – ha az alapítvány jogutódlással (egyesülés, szétválás) szűnt meg – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjesztheti elő a bíróságon.

 

További hasznos információk a www.civil.info.hu, illetve a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek oldalakon találhatók.