Az államtitkár elmondta: a 2014-20-as uniós költségvetési ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 2733 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek hozzávetőleg egynegyede, 700 milliárd forint már visszatérítendő forrás. Hozzátette: 2020 után a visszatérítendő uniós összegek aránya még jobban emelkedni fog.

Rákossy Balázs kiemelte: 2017 júliusáig a GINOP teljes keretösszege rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés érdekében. Az NGM felügyelete alá tartozó operatív programokban együttesen több mint 4250 milliárd forint uniós pénz jut a különböző gazdaságfejlesztést szolgáló pályázatok finanszírozására.

Az idei év különleges a magyar fejlesztéspolitika számára, hiszen nemcsak megkezdődött az új, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak végrehajtása, hanem idén fejeződik be a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklus is, annak pénzügyi zárása folyik. Az biztosan tartható, hogy az előző támogatási időszakot forrásvesztés nélkül zárjuk le, "az ország egyetlen fillért sem hagy Brüsszelben" - mondta az NGM államtitkára.

Kiemelte: míg a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztésre az uniós pénzeknek csupán 16 százalékát fordították, addig a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a gazdaságfejlesztést szolgáló pályázatokra, a magyar gazdaság versenyképessének javítására a rendelkezésre álló uniós pénzek 60 százalékát szánja a kormány.

A kormány az uniós pénzek felhasználása során kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg, hogy 2020-ig az ipari termelés GDP-hez viszonyított értékét 30 százalék fölé kell emelni a mostani 23 százalékos mértékről, azaz "újraiparosítást" kell végrehajtani - mutatott rá az államtitkár.

Az újraiparosítás középpontjában a feldolgozóipari beruházásoknak kell állniuk, ezzel párhuzamosan a munkahelyteremtést, mint egyik prioritást kell a fókuszba állítani. Az ipari fejlesztések terén a húzóágazatokat kell előtérbe helyezni, azaz a járműipari, az elektronikai, az egészségipari, azon belül is a gyógyszeripari fejlesztéseket kell előnyben részesíteni - sorolta az államtitkár.

Rákossy Balázs kiemelte: az uniós fejlesztések terén támogatni kell a kis- és középvállalkozások beruházásait, piacra jutásukat, és el kell érni, hogy a finanszírozási lehetőségeik bővüljenek, az exportképes vállalkozások száma pedig növekedjék.

Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója elmondta: a kis- és közepes vállalkozások számára gyakran gond az uniós pályázatoknál a szükséges önerő előteremtése, illetve a fejlesztés utófinanszírozása. Kiemelte: ezért a Kavosz olyan hitelkonstrukciók kidolgozásában vett részt, például a Széchenyi Kártya folyószámlahitel bevezetésével, a folyószámlahitel maximálisan felvehető keretének megemelésével, amely hatékonyan segítheti a kkv-kat a finanszírozási gondjaik megoldásában.