Köszöntőjében Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta: a konferencia célja, hogy bemutassa a Századvég Alapítvány vezetésével 2016 első felében készült, az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás eredményeit. A Project 28 kutatás az Európai Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben vizsgálta az európai polgárok véleményét.

Az Európai Unió vezetői elvesztették józan ítélőképességüket és nem látják azt a tényt, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus között szoros kapcsolat van - jelentette ki Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a rendezvényen. A politikus az intézet felmérésére hivatkozva hangsúlyozta, az európai emberek véleménye szerint megbukott a brüsszeli döntéshozók bevándorláspolitikája, amelynek alakítása az elmúlt évtizedek legfontosabb, akár a következő 50-100 évre is kiható kérdése.

Tuzson Bence szerint az Európai Bizottság javaslatai egyrészt alkalmatlanok a probléma megoldására, másrészt még veszélybe is sodorják Európát és azon belül Magyarországot is, mivel az illegális bevándorlók kvóta szerinti szétosztásával gyakorlatilag meghívót küld a kontinensre tartó emberek millióinak. Példaként említette, hogy csak Líbiában 1 millió ember szeretne átjutni a kontinensre, míg Törökországban 3 millió ember várakozik ugyanerre különböző táborokban.

Az államtitkár kiemelte, a migránsok szétosztása Európa-szerte szétteríti az azzal járó veszélyeket. Tuzson Bence ilyen veszélyként említette a terrorizmus kockázatának növekedését, német szolgálati jelentések szerint ugyanis "legalább 2-3 ezer potenciális alvósejt" is Európába érkezett a bevándorlási hullámban.

A politikus szintén ide sorolta, hogy a korábban érkezett migránsok európai integrációja sem volt sikeres, amit szerinte az is mutat, hogy körükben kiemelten magas a munkanélküliség és a bűnözés aránya. Tuzson Bence külön kitért arra, hogy a korábban nagyobb arányban követnek el olyan bűncselekményeket, például a nők elleni erőszakot, amelyek korábban nem voltak jellemzőek.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság elfogadni tervezi Soros György javaslatát a kvótákról, továbbá annak finanszírozásáról, aminek értelmében új európai benzinadót vethetnek ki, valamint megnyirbálhatják a közös agrártámogatásokat. Ebben az esetben a magyar vállalkozóknak és gazdáknak kellene megfizetni a migránsok ellátását - fejtette ki.

Tuszon Bence hangsúlyozta, az uniós vezetők ezen szándékát csak az emberek hangja változtathatja meg, ezért gondolta úgy a kormány, hogy mindenképpen meg kell kérdezni az embereket, és ezért tartja fontosnak, hogy minél többen részt is vegyenek a kvótareferendumon.

A kabinet képviselője szerint a bevándorláspolitika akár a következő 50-100 évre is kifejtheti hatását, így ez tekinthető a magyar rendszerváltás utáni legfontosabb kérdésnek, amely hatásainak fontosságában megelőzi az ország EU- és NATO-csatlakozását is.

Az államtitkár alapvető problémának nevezte azt is, hogy Európa vezetői válogatás nélkül mindenkit menekültnek neveznek. Tuzson Bence szerint azonban Európa csak úgy őrizheti meg egységét, ha visszatér alapértékei védelméhez, jelen esetben például csak azokat kezeli menekültként, aki valóban azok is. "Ha nem így teszünk, akkor szét fog esni Európa" - mondta, majd hozzátette, a probléma helyes kezelésével Európa megmenekül és egy jobb kontinensen élhetünk majd.

Az európai polgárok döntő többségét aggodalommal tölti el az illegális bevándorlás és a muszlimok számának növekedése, mert ez szerintük fokozza a bűncselekmények elkövetésének, illetve a terrorizmusnak a veszélyét - mondta a Századvég Alapítvány vezető elemzője, Lánczi Tamás a konferencián.

Lánczi Tamás az Európai Unió valamennyi tagállamában készült felmérésük eredményeit ismertetve hangsúlyozta, az európaiak nem elégedettek a brüsszeli vezetők bevándorláspolitikájával sem. A migránsok tagállamok közötti elosztását célzó kvóta nagyon megosztó kérdés: a kevés bevándorlóval rendelkező Kelet-európai országokban sem elsöprő, de magas a kvóta elutasítottsága, míg a befogadó államokban magasabb, ami mögött az áll, hogy mindenki szeretné "tehermentesíteni saját országát a bevándorlás következményeitől" - fejtette ki. Lánczi Tamás az Európai Unió jövője szempontjából szerencsétlennek nevezte, hogy a közösség vezetői egy ilyen, a tagállamok közötti feszültséget növelő kérdést erőltetnek.

Kiemelte, az év elején megkérdezettek mintegy kétharmada állította, tart attól, hogy a bevándorlás növeli a bűn- és terrorcselekmények számát. Ez az arány pedig feltételezhetően tovább is növekedett az azóta elkövetett terrortámadások után - fűzte hozzá.

A felmérés eredményei alapján a terrortól leginkább Franciaországban, Hollandiában és Dániában félnek, míg a sor végén Magyarország, Finnország és Észtország áll - ismertette az elemző. Lánczi Tamás kitért arra is, hogy a válaszadók szintén kétharmada féltette az identitását az eltérő kultúrájú emberektől.

A kutatásban megkérdezett 28 ezer ember 83 százaléka gondolta úgy, hogy hatékonyabban kellene védeni az Európai Unió határait - emelte ki, majd megjegyezte, a kerítéssel történő védekezés népszerűsége Bulgáriában és Magyarországon a legnagyobb, 80 százalékos, míg a schengeni határoktól távolodva egyre kevésbé elfogadott. Lánczi Tamás szerint mindez azt mutatja, hogy a kerítés hatékonyan kezelte az érintett országok problémáját.

A Századvég munkatársa közölte azt is, kutatásuk szerint az európai polgárok elégedetlenek sorsuk alakulásával és pesszimistán látják a közösség gazdasági jövőjét, közel 50 százalékuk ugyanis visszaesésre számít. A pesszimizmus ellenére ugyanakkor Nagy-Britannián kívül mindössze 7 uniós tagállamban érte el a 40 százalékot azok aránya, akik aláírnának egy az unióból történő kilépést szorgalmazó petíciót - fejtette ki Lánczi Tamás, aki kiemelte, a kontinens több országában, köztük Magyarországon nagyon erős az elköteleződés az EU mellett, ahol szóba sem kerülhet a kilépés. Hozzátette, az európai polgárok átlagosan 64 százaléka megőrizné országa uniós tagságát.

Az elemző szerint ugyanakkor ennek nem lenne szabad okot adni arra, hogy Brüsszelben hátradőljenek a vezetők, hiszen az emberek elégedetlenek az intézményrendszerrel, amin Európának változtatnia kell. Lánczi Tamás tájékoztatása alapján a Századvég az Európai Unió 28 tagországának mindegyikében ezer-ezer állampolgár telefonos megkérdezésével készítette reprezentatív, nagymintás kutatását január 18. és február 10. között.  

Kultúrharc folyik a hagyományos értékeket hordozó európai nemzetek és a globalizált multikulturális elitek között - mondta Schmidt Mária, a Terrorháza Múzeum főigazgatója a konferencián. A történész szerint ebben a harcban a kulturális identitásunk forog kockán. A globális elit ötlettelen, begyöpösödött, a 2008-as válság után csak kivételezett helyzetének, a felelősség nélkül szerzett gigajövedelmeknek a megőrzésével törődött - hangoztatta a Terror Háza főigazgatója. Európának megújulásra, ráncfelvarrásra van szüksége - jelentette ki.

Schmidt Mária - Kertész Imre Nobel-díjas író gondolatait felidézve - kifejtette: az a civilizáció, amely nem mondja ki vagy cserbenhagyja értékeit, a pusztulás útjára lépett. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Maróth Miklós akadémikus kiemelte: a migráció és a biztonsági kockázatok közötti összefüggésekről Európa nyugati felén szinte tilos beszélni, pedig ezek nyilvánvalóak. Ehhez hasonlóan sokan elhallgatják a migráció és bűnözés közötti összefüggéseket is.

Az akadémikus szerint az európai politikában egyre inkább csak hitvitákat folytatnak a tények figyelembe vétele nélkül, és ezzel kockára teszik Európa jövőjét. Maróth Miklós azt mondta: az európai politikai elit elvesztette legitimációs alapját, mert nem demokratikus, névtelen, meghatározhatatlan pénzügyi körök hozzák a fontos döntéseket.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan európai nagyvárosokban, mint Brüsszel, Amszterdam, Malmö, a lakosság 20-25 százaléka mohamedán, Londonnak és Rotterdamnak mohamedán polgármestere van, és míg Belgium összlakosságának 8,1 százaléka mohamedán, addig a börtönnépességének a 45 százaléka.

Egy civilizáció fennmaradásához 2,1 százalékos születési ráta szükséges, Európában ez a mutató 1,6 százalék, a muszlimok körében viszont 3,2. Visszafordíthatatlanul megváltozhat a kontinens népességének összetétele - figyelmeztetett az alkotmányjogász.

Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a kelet-közép-európai régióban az elit és a társadalom számára is létező, fontos tényező az alulról építkező, szerves fejlődés eredményeképp létrejött nemzet, addig a nyugati elit felülről próbál létrehozni valamiféle európai nemzetet. Az emberek feje felett nem lehet fontos döntéseket hozni, velük szemben nem folytatható az európai projekt - jelentette ki.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt hangsúlyozta: az emberek világos különbséget tesznek Európa és az Európai Unió között, és miközben egyértelműen megvallják európai identitásukat, meglehetősen kritikusak az unióval szemben.

Forrás: MTI

Képek forrása: Századvég