Több mint 650 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre és 5500 új munkahelyet hozott létre az a 35 nagyvállalat, amellyel az elmúlt időszakban stratégiai megállapodást kötött a kormány – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz közös konferenciasorozatának Fókuszban a nemzeti érdek – Gazdaságfejlesztés nagyban: a kormányzat és az ágazati bajnokok stratégiai együttműködése című rendezvényén.

Szijjártó szerint csak olyan céggel kötött megállapodást a kabinet, amely legalább öt éve Magyarországon működik, jelentősen hozzájárul az exporthoz, a nyereségéből legalább 5 milliárd forintot visszaforgat magyar beruházásokba, emellett ezer főnél több munkavállalót alkalmaz, illetve legalább 10 százalékban hazai beszállítót alkalmaz. Szijjártó kiemelte: a megállapodások 17 Európán kívüli céget, 18 európai és két magyar vállalatot érintenek. A legtöbb, nyolc együttműködési egyezményt amerikai cégekkel kötötte a kabinet, a második helyen német vállalatok állnak, csak ez utóbbi cégek 6 milliárd euróval növelték a beruházásaikat az elmúlt három évben. – A 35 egyezményből 10 járműipari vállalattal köttetett, ami nem véletlen, hiszen ma hazánkban 620 cég foglalkozik járműgyártással, összesen 120 ezer embert foglalkoztat az ágazat, miközben a termékek 99 százaléka exportálásra került és a termelésük mintegy 15 milliárd eurót tesz ki – hangsúlyozta az államtitkár.

A második helyen az elektronika szektor áll, 100 ezer fős foglalkoztatotti létszámmal, itt hat vállalattal született megállapodás, miközben a leginnovatívabbnak számító gyógyszeripar zárja a sort, négy egyezménnyel. Szijjártó szerint pozitív „mellékhatásként” a termeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató központok is megjelentek, ahol 30 ezer munkavállaló dolgozik, ebben az esetben a kabinet eltekintett az ötéves hazai jelenléttől. – A stratégiai együttműködési megállapodások megkötéséről szóló kormánydöntés helyes volt, Magyarország nyert az eddig megkötött stratégiai megállapodásokkal, nyertek a megállapodásokat megkötő, itt működő külföldi nagycégek, a vállalkozások dolgozói, a cégekkel beszállítói kapcsolatban lévő kis- és középvállalkozások is – tette hozzá. Az államtitkár szerint semmi nem lesz olyan a válság után, mint amilyen a krízis előtt volt, ezért választott a kormány új stratégiát és honosított meg új eszközöket a gazdaságpolitikában. Ezek között említette a munkát terhelő adók csökkentését, a rugalmassá szabott munka törvénykönyvét, a felsőoktatás átszervezését, illetve a német mintára létrehozott duális szakképzési rendszer kialakítását. „A mérnöki tudásra, az innovációra, a magyar munkások szorgalmára alapozva arra törekszünk, hogy Európa termelési központjává váljon Magyarország” – hangsúlyozta Szijjártó. Ehhez az államtitkár szerint arra van szükség, hogy rendben legyenek a pénzügyeink, vagyis csökkenő pályára álljon a hazai államadósság, és 3 százalék alatt legyen a költségvetés hiánya. A 2010-es 85 százalékos adósságráta mára 77–78 százalékra csökkent, miközben a deficit három éve az unió által elvárt 3 százalékos szint alatt van.

Emellett Szijjártó szerint a hazai gazdaság versenyképességének növelésére és a politikai stabilitás megőrzésére van szükség. Az államtitkár hangsúlyozta: a külföldi vállalatokkal létrehozott új típusú együttműködéseknek is köszönhető, hogy idén ismét növekedési pályára állt a magyar gazdaság. A nagyvállalatokkal köttetett megállapodásokból a kis- és közepes vállalatok (kkv) is profitálnak, hiszen sok cég abból él, hogy a nemzetközi cégek beszállítói. Szijjártó szerint ez azért fontos, mert a kkv-k foglalkoztatják a magyar munkavállalók 75 százalékát.

Az idei évben 78,4 milliárd euróra nőtt a külföldi közvetlen működő tőke magyarországi állománya, ami a GDP arányában a kelet-közép-európai régióban a legmagasabb, míg egy főre vetítve a második legnagyobb összeg Csehország után – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Hozzátette: a kormány tisztában van azzal, hogy a külföldi működő tőke megkerülhetetlen a magyar gazdaság szempontjából, hiszen az a GDP-hez 20–25 százalékkal járul hozzá, a hozzá kapcsolódó export 70 százalékát adja, miközben a vállalati adóbevételek 40 százalékát teszi ki. „Az elmúlt tizenöt évben átlagosan az éves GDP-növekedéshez 0,7–0,9 százalékban járul hozzá ez a szektor” – hangsúlyozta. Szatmáry szerint a multinacionális cégek számítanak az egyik legjobb érdekérvényesítéssel? nemcsak hazánkban, hanem a világon is, ezért a kabinet célja, hogy minél egységesebben integrálódjanak ezek a vállalatok a magyar piacra.

A stratégiai megállapodások is ezt a célt szolgálják, ahol a hazai vállalkozások és lakosság érdekeit érvényesíteni tudó kormány és az üzleti elvárásait szem előtt tartó nagyvállalat úgy köt egyezséget, hogy hosszú távú stabil partnerség alakuljon ki. A legfontosabb témák mindkét fél számára az infrastruktúra fejlesztése, beszállítói kapcsolatok javítása, az adókkal és járulékokkal kapcsolatos változtatások egyeztetése, energiahatékonyság kérdése és a munkahelyteremtés, -megőrzés fontossága, a beruházások növelése. Az államtitkár szerint a cél az, hogy éves szinten 3–4 milliárd euró közvetlen külföldi működő tőke érkezzen Magyarországra. Az eddig aláírt 35 megállapodást hamarosan további 25 stratégiai egyezmény követheti, amelyekről jelenleg is folynak a tárgyalások.

Fotó: Koncz György