A pártpreferencia kutatások iránti érdeklődés rendszerint a választások előtt megnő majd a választások után csökken. Ez a jelenség az utóbbi fél évben a feje tetejére állt. A tavaly megtartott három országos választás után az érdeklődés homlokterébe kerültek a közvélemény-kutatások és különös politikai súlyt kaptak, gyakran pedig nem kellő megalapozottságú, ám bombasztikus megfogalmazású elemzések láttak napvilágot. Épp ezért érdemes a számokat alaposabban szemügyre venni, hogy valós képet alkothassunk a pártpolitikai erőviszonyok alakulásáról. Ebben nem csak a hagyományos pártpreferencia adatokat vesszük górcső alá, hanem olyan adatokat is megvizsgálunk, amelyek képes lehetnek előre jelezni egy politikai formáció integritását, a szavazók elkötelezettségét vagy a választói attitűd esetleges hosszú távú változását.

Hány szavazója van jelenleg a Fidesz-KDNP-nek?

A Fidesz a 2014-es országgyűlési választásokat hozzávetőleg 2,3 millió leadott szavazattal nyerte meg. Érdemes ezt a számot kiindulópontnak venni, hiszen az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat kivétel nélkül mindig alacsonyabb részvételi adatok jellemzik. A januári adatok azt mutatják, hogy a teljes népességen belül a Fidesz támogatottsága 30%, ami azt jelenti, hogy a szavazókorú népességből hozzávetőleg 2,4 millió választópolgár szimpatizál a kormányzópárttal. Ez az érték akkora, mint a Fideszt sorrendben követő három párt támogatottsága együttvéve. Feltételezve, hogy egy most vasárnapi választáson az összes baloldali párt közös listán indulna, még így is csak a Fidesz támogatottságának 2/3-át érnék el.

De kire szavaznának most vasárnap a választók?

Egy párt támogatottsága nem feltétlenül váltható voksra. Az, hogy egy pártszimpatizáns tényleg szavazna-e az adott pártra, azt a biztos szavazó pártválasztókra vonatkozó mérés mutatja meg. Itt a Fidesz fölénye még egyértelműbb. A biztos szavazó pártválasztók közel fele a Fideszre szavazna. A Jobbik változatlanul második, két százalékos pozitív elmozdulást könyvelve el az elmúlt egy hónapban. Az oszlop diagramról az is leolvasható, hogy a baloldali pártok csak a Jobbikkal együtt lennének képesek megelőzni a kormányzópártot, ám a Jobbik és a baloldal nem koalícióképes egymással. Röviden a centrális erőtér továbbra is továbbra is hermetikusan elzárja egymástól a radikális jobboldali és a baloldali szavazókat egymástól.

A fenti két grafikon azt is megmutatja, hogy december és január hónaphoz képest a pártok támogatottságában nincs szignifikáns elmozdulás. A Fidesz egy százalékos „erősödése” elhanyagolható, úgy kell értelmeznünk, hogy a párt támogatottsága stabilizálódott. Ugyan ez figyelhető meg az ellenzéki pártok esetében. A politikai piac tehát továbbra is fagyott állapotban van a 2014-es választások óta.

A választói véleményklíma megismeréséhez segítséget nyújthat, ha addicionális kérdéseket teszünk fel. Ezek a hagyományos pártpreferenciára vonatkozó indikátorokon túl képes lehetnek előre jelezni a választói attitűd hosszú távú változását, egy politikai formáció integritását és a szavazók elkötelezettségét. Egyik ilyen kérdés, hogy az Orbán-kormánynak ki kell-e töltenie az előtte álló négyéves kormányzati ciklust? A Századvég által megkérdezettek körében 2014. novembere óta jelentősen nőtt ( 5 százalék) azoknak az aránya, akik szerint a kormánynak ki kell töltenie mandátumát, a válaszadók közel kétharmada (63 százalék) gondolja így. Azoknak az aránya viszont, akik szerint az Orbán-kormánynak nem kellene végigvinnie a négy évet, három hónap alatt 36 százalékról 32 százalékra csökkent. Ez egyben azt is jelenti, hogy még a nem Fidesz szimpatizánsok egy része is úgy gondolja, hogy a kormánynak folytatnia kell azt a munkáját, amit megkezdett.

Többen támogatják a kormányt, mint tavaly decemberben

Vizsgálat tárgyává tettük a kormányzati munkával való elégedettséget is. A Századvég kutatása szerint 2015 januárjában az emberek mintegy 43 százaléka ítéli jónak a kormány munkáját. A válaszadók negyede gondolja úgy, hogy kritikákkal ugyan, de elfogadható munkát végez a kabinet (25 százalék), és csak 30 százalék azok aránya, akik szerint gyengén teljesít a kormány. Ez jelentős elmozdulás 2011-hez képest. Akkor fordított volt az arány, a kormány teljesítményét akkor a válaszadók mindössze 30 százaléka ítélte meg pozitívan, 41 százalékuk viszont elégedetlen volt a kormány munkájával. Ez szignifikáns elmozdulás, amely azt mutatja, hogy a kormány egy hónap alatt jelentősen növelni tudta támogatottságát.

A kormány pozitív megítélését a megkérdezettek jelentős többsége azzal magyarázza, hogy az Orbán-kormány a családokat megvédő és megerősítő intézkedéseket hozott (73 százalék), megsegítette a bajba jutott devizahiteleseket (72 százalék) és számottevően javított az ország gazdasági helyzetén (69 százalék). A válaszadók több mint hatvan százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt négy évben komoly előre haladás történt az államadósság csökkentésében, a bűnözés elleni harcban és a munkahelyteremtésben is.

Összességében tehát a politikai piac zárt, a Fidesz őrzi első helyét a pártok versenyében, a mögötte álló szavazóbázis stabil. Az ellenzéki pártok támogatottsága sem változott a választások óta, viszont tovább folytatódott az aprózódás. Ám még esetleges baloldali koalíciót feltételezve is magabiztos a kormánypárt első helye.

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2015. január 15–20. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.