Júniusban – közel fél év után – újra nőtt a kormánypártok támogatottsága. A Fidesz–KDNP fölénye a politikai piacon így továbbra is stabil. A Jobbik vált a legnagyobb ellenzéki erővé. Miközben a baloldal egésze nagyjából stagnált, az MSZP támogatottsága 2015-ben folyamatosan csökkent. A Századvég felméréséből az is kiderül, hogy a magyar választók 74 százaléka vár szigorúbb bevándorláspolitikát, és közel ugyanennyien támogatják a személyi jövedelemadó 2016-os csökkentésének kormányzati terveit.

2015. júniusban a kormánypártok támogatottsága a teljes népesség körében 30 százalékon áll. Az év eleji csökkenés most újra növekedésbe fordult. A Fidesz–KDNP-t 16 százalékkal a Jobbik, majd – most már jócskán leszakadva – a folyamatosan visszaszoruló MSZP (8 százalék), illetve az LMP (6 százalék) és a DK (5 százalék) követi. Az Együtt szinte eltűnt a térképről idén, jelenleg a felnőtt lakosság 2 százaléka támogatja. 2015 júniusában a megkérdezettek 32 százaléka vallotta magát bizonytalannak, illetve zárkózott el pártpreferenciája közlésétől.

A jobboldali politikai konjunktúra változatlan: a magyar felnőttkorú lakosság 46 százaléka támogat jobboldali pártokat (Fidesz–KDNP és Jobbik), míg baloldali–liberális pártokat 15 százalékuk (MSZP, DK, Együtt). Ez a különbség még sokkal markánsabb a biztos szavazók körében: itt a jobboldali szavazók aránya 67, míg a baloldali blokké 25 százalék. Magyarországon hosszú távon lezárulni látszik a kilencvenes éveket és az ezredforduló elejét domináló baloldali–liberális politikai hegemónia.

A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága júniusban 40 százalék. Második helyen itt is a Jobbik áll 27 százalékkal, növekedése azonban megállt, ebben a hónapban először veszítettek a támogatottságukból. Az MSZP (15 százalék) látványosan zsugorodik a biztos szavazók körében is, miközben az LMP (6 százalék) és a DK (8 százalék) javít. Az Együtt ebben a körben sem ér el jelentősebb eredményt (2 százalék).

Mi állhat a Fidesz–KDNP fordulata mögött? A Századvég közvélemény-kutatása két olyan pontot talált, amelyben a magyar választók döntő többsége a kormány mellé állt az elmúlt hónapban: ez a bevándorlás kérdése és az szja-csökkentés.

A felnőttek 74 százaléka vár el szigorúbb bevándorlási szabályokat. Eközben mindössze 21 százalék tartja megfelelőnek a fennálló viszonyokat (5 százalék pedig nem tudott véleményt alkotni).

A személyi jövedelemadó 2016-os csökkentését a megkérdezettek 71 százaléka támogatja, 23 százaléka ellenzi (6 százaléknak pedig nincs véleménye). Az szja-csökkentés támogatottsága a baloldalon 50, középen 73, jobboldalon pedig 81 százalék.

2015 júniusában a kormány távozását a felnőtt népesség harmada (33 százalék) szeretné, maradását a ciklus végéig 65 százalék – azaz a megkérdezettek kétharmada. Mindössze 2 százalék nem tudott válaszolni erre a kérdésre: ami sokat elmond a vélemények stabilitásáról.

A számokból az is jól látható, hogy az év első felében erősödő Jobbik kormányképessége korlátozott: arra a kérdésre, hogy a válaszadó szerint a Fidesz–KDNP vagy a Jobbik alkalmasabb jelenleg az ország kormányzására, 52 százalék nevezte meg a Fidesz–KDNP-t, és 21 százalék a radikális pártot. A politikai jobboldalon a szavazók 70 százaléka tartja alkalmasabbnak a Fideszt, 26 százalékuk pedig a Jobbikot.

A kutatás módszertana

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2015. június 10–14. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.