Az elmúlt hetek egyik kiemelt belpolitikai fejleménye a baloldali–liberális ellenzéki pártok összefogása és a közös lista állítása volt. A Századvég korábbi, január 10–12. között végzett reprezentatív pártpreferencia-felmérése képet adott arról, hogy milyenek voltak a választási esélyek közvetlenül a bejelentéskor. Legújabb kutatásunk során annak jártunk utána, hogy a baloldali választási összefogás létrejötte mennyiben rendezte át a politikai tér erőviszonyait az elmúlt hetekben, különös tekintettel arra, hogy a baloldali közös lista szereplőjévé vált Gyurcsány Ferenc is.

Január végén készített kutatásunk igazolta azt a korábbi megállapítást, mely szerint a baloldali összefogás alig erősebb közös listával, mintha a pártok külön indulnának az országgyűlési választásokon. A baloldali közös listára jelenleg a választókorúak 20 százaléka szavazna. A legszembetűnőbb változást az hozta, hogy az LMP támogatottsága bő egy év után újra elérte a parlamenti bejutási küszöböt. A lakosok 5 százaléka voksolna rájuk, tehát az összefogás nyertese elsősorban az LMP, és kevéssé a koalícióban szereplő baloldali pártok. Ebben a változásban szerepe lehet annak is, hogy Bajnai Gordon hátra-, Gyurcsány Ferenc pedig előrelépett, ami csalódást kelthetett a baloldali választók egy részében.

Az ellenzéki átrendeződés ellenére stabilnak mondható a Fidesz–KDNP előnye, továbbra is a felnőttkorú lakosság 32 százaléka támogatja a kormányzó pártokat. A Jobbik jelenleg 11 százalékon áll a teljes népességen belül, más pártokra a választókorúak 2 százaléka szavazna.

A biztos szavazó pártválasztók között a kormánypártok támogatottsága 51 százalék, az Összefogás pedig 28 százalékon áll. Az LMP ebben a közegben is erősödött, 6 százalék voksolna rájuk. A Jobbikra a biztos szavazó pártválasztók 14 százaléka, míg más pártra 1 százalék szavazna.

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. január 26–28. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.