Október másodikán lezárult a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban kiírt referendum. A népszavazás eredményes lett (a „nemek” 98 százalékos győzelmével), de a részvétel nem érte el a szükséges 50 százalékos érvényességi küszöböt.

A voksolást követően éles politikai vita alakult ki a népszavazás értelmezésével kapcsolatban. A homályos kérdések tisztázását és a népszavazás utóéletének megértését elősegítendő a Századvég úgynevezett „post-election” felmérést készített a felnőtt lakosság körében október 3–4. között.

Részvétel és bojkott

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a részvétel alakulását meghatározó mértékben befolyásolhatta a baloldali pártok és közszereplők által meghirdetett „bojkott” (azaz a távolmaradásra, vagy érvénytelen voksolásra buzdítás). A bojkott gondolata szinte kizárólag a magukat baloldalinak vallók (14 százalék a teljes népességen belül), baloldali pártokra szavazók körében szerzett népszerűséget.

A bojkottot mint szavazói magatartást, a megkérdezettek többsége (79 százaléka) elutasítja, a teljes népesség körében 14 százalék támogatja. A baloldali választók körében azonban a támogatottság a kampány időszakában jelentősen megnőtt, közel kétharmados lett (64 százalék). A középen állók körében mindössze 10 százalék, a jobboldalon pedig szinte senki sem fogadja el (2 százalék) a tudatos távolmaradás és az érvénytelen szavazat koncepcióját. Az MSZP szavazóinak 60 százaléka, a DK táborának 90 százaléka, az Együtt választóinak 58 százaléka ért egyet a bojkott célkitűzésével.

A szavazási magatartás és a szavazás eredménye

Köztudott, hogy a népszavazáson leadott voksok 6 százaléka érvénytelen volt, 94 százaléka érvényes. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint elsősorban a magukat baloldalinak valló szavazók adtak le érvénytelen szavazatot. A választáson megjelent baloldaliak 10 százaléka igennel szavazott, 25 százaléka érvénytelenül, 60 százalék pedig nemmel.

Azaz a megjelent baloldaliak többsége így is nemmel voksolt.

A magukat jobboldalinak vallók körében szinte kizárólagos volt a nemmel szavazók aránya, ami nem meglepő. Ugyanez mondható el a középen álló (magukat se bal-, se jobboldaliként nem azonosító) választókról. E csoport 77 százaléka voksolt nemmel.

Az eredményekből jól látható, hogy a népszavazási kampány nemcsak jobboldali, de baloldali és középen álló választókat is a „nemek” mellé állított.

A referendum következményei

A teljes lakosság körében (azokat is beleértve, akik nem vettek részt) a többség elégedett a népszavazás eredményével (54 százalék), 29 százalék elégedetlen, 15 százalék megosztott (is-is).

A válaszadók nagy többsége (71 százaléka) szerint a referendum után az Európai Uniónak figyelembe kell vennie a magyar választók akaratát a kötelező kvótákkal kapcsolatban. 23 százalék szerint ezt nem kell megtennie.

Azok körében, akik elmentek szavazni 81 százalék gondolja úgy, hogy Brüsszelnek oda kell figyelnie a magyarok véleményére, 12 százalék szerint nem kell.

A referendum után a magyar választók 68 százaléka azt várja a Kormánytól, hogy törvényben vagy az Alkotmányban rögzítse a népszavazás során megfogalmazott választói akaratot. 17 százalék szerint a Kormánynak nem kell tennie semmit. 7 százalék szerint a Kormánynak tudomásul kell vennie Brüsszel döntését és elfogadnia a kötelező kvótát.

Az eredmény törvényben, illetve Alkotmányban való rögzítését a Fidesz-KDNP szavazók 92 százaléka, a Jobbik választóinak 93 százaléka támogatja. A népszavazáson részt vett választók egészének 78 százaléka. Az MSZP, DK, LMP, Együtt szavazóinak többsége nem támogatja az eredmények törvényi kodifikációját (10–15 százalék támogatja). A centrum szavazók és a bizonytalan szavazók körében azonban többségben vannak a támogatók (60, illetve 56 százalék).

A kötelező kvóták elfogadását/tudomásul vételét a baloldali szavazók támogatják, a legtöbben az Együtt (40 százalék), az LMP (24 százalék) és a DK (15 százalék) körében. De mindenhol (minden párt szavazótáborában) kisebbségben vannak a kötelező kvóta támogatói.

A Századvég telefonos kérdőíves „post-election” közvélemény-kutatást végzett 2016. október 3–4. között, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves „post-election” közvélemény-kutatást végzett 2016. október 3–4. között, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány