A Századvég Alapítvány 2016. decemberi közvélemény-kutatásának tanúsága szerint Soros György megítélése kifejezetten negatív színezetű a magyar lakosság körében. A válaszadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kedvező a véleménye az üzletemberről, míg a megkérdezettek 14 százaléka kedveli.

Soros György megítélését erősen befolyásolja a politikai identitás. Míg a jobboldaliak 81 százaléka kedvezőtlen véleményt formált róla, a középen állók 55 százaléka szintén negatívan reagált, a baloldaliak relatív többsége (41 százaléka) viszont kedveli. A pártpreferencia szerinti bontás már arról árulkodik, hogy a DK és az Együtt szavazótáborát leszámítva, minden politikai táborban többségben vannak azok, akik között népszerűtlen Soros György.

A felmérésből kiderül, hogy a magyarok egyöntetűen (88 százalék) elutasítják az úgynevezett „soft-power” politika gyakorlatát, azaz, ha külföldi politikai vagy gazdasági erők civil szervezeteken keresztül gyakorolnak nyomást egy ország kormányára, belpolitikai életére. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka ért egyet az ilyen jellegű tevékenységgel. E tekintetben politikai attitűdök mentén is egységes a magyar lakosság, hiszen mind a bal-, mind a jobboldalon, illetve az összes párt táborában többségben vannak azok, akik rossz szemmel nézik azt a tevékenységet, melyet a Soros György által finanszírozott szervezetek is végeznek Magyarországon és a világ más pontjain. Az ok a szuverenitás. A választók többsége a nemzeti szuverenitás megsértéseként tekint a külföldről finanszírozott „soft power” politikai gyakorlatára.

Az üzletember negatív megítélése egy másik okra is visszavezethető: az illegális migráció nyílt támogatására. Ismert, hogy Soros György személyesen, illetve aktivista szervezeteken keresztül támogatta az illegális bevándorlók Európába áramlását. Ez a fajta attitűd kétség kívül nem teszi népszerűvé Magyarországon, hiszen – ahogy azt számos korábbi közvélemény-kutatás igazolta – a magyarok jelentős többsége aggodalommal figyeli a népvándorlás folyamatát és a növekvő terrorfenyegetettséget Európában.

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. december 10–15. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány

Forrás: Századvég Alapítvány