A magyarok többsége ellenzi a kötelező bevándorlási kvótákat

• Az elmúlt napokban szakmailag téves és félrevezető értelmezések jelentek meg a hazai nyilvánosságban az Európai Parlament Eurobarometer című, 28 tagállamban készített közvélemény-kutatásáról a kötelező bevándorlási kvótákkal kapcsolatban. A szeptemberi uniós felmérésből ugyanis – a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben – az derül ki, hogy a teljes felnőtt magyar lakosság csupán 47 százaléka támogatná a kötelező kvóták ötletét, és azt is kizárólag a háborús menekültek esetében.

• A Századvég maga is rendszeresen készít nagymintás, országos közvélemény-kutatásokat a migrációs probléma vonatkozásában. A legfrissebb novemberi adatfelvétel tanúsága szerint a kötelező kvótákat, a bevándorlók egésze tekintetében, mindössze a magyarok 30 százaléka támogatja, 65 százaléka pedig elutasítja.

• Az elmúlt hónapokban más hazai kutatóintézetek is a brüsszeli kvóták többségi elutasítását mérték.

Az alábbiakban bemutatjuk ezeket az eredményeket, illetve elmagyarázzuk, mi a baj az Eurobarometer nyilvánosan is hozzáférhető adatainak hazai értelmezésével.

Mi a valós helyzet a kötelező kvóták kérdésében?

Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szeptember 19–29. között készült az unió 28 tagállamában, összesen 28 150 fő részvételével – azaz országonként körülbelül 1000 fős mintán (ami megfelel a hazai eljárásoknak). Fontos, figyelembe veendő szempont, hogy az uniós adatfelvétel kérdőívében a kötelező kvóták ötletét kizárólag a menekültek vonatkozásában elemzik, nem a bevándorlók egésze tekintetében. (Mivel a háborús övezetből menekültek jelenleg nincsenek szabályos jogi eljárással elkülönítve a más célból érkező bevándorlóktól, így ezek különválasztása tulajdonképpen fogalmi szűkítés.) De még ebben a szűkebb körben is, az Eurobarometer eredményei szerint, a teljes magyar lakosság körében a kötelező kvóták ötletét csak a megkérdezettek 47 százaléka támogatta. (Az eredményekkel kapcsolatos téves hazai interpretációkat alább tárgyaljuk.) A visegrádi országok körében hasonlóan 50 százalék alatti a kötelező kvóták elfogadása (a menekültek esetében): Szlovákiában 16, Csehországban 18, Lengyelországban 40 százalék. Az EU 28 tagállamának átlaga 58 százalék. Németországban kiemelkedő a kvóták ötletének támogatottsága: 88 százalékos.

Az Eurobarometer adatfelvételével körülbelül egy időben készült a hazai Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása (2015. szeptember), amely már az összes bevándorló esetében vizsgálta a kötelező kvóták támogatását. A kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság 28 százaléka támogatja a brüsszeli koncepciót.

A Századvég is rendszeresen készít felméréseket a migráció témájában. Ezek egy részét már korábban publikáltuk. Most a november elején készített, 1000 fős országos, telefonos adatfelvételünk kapcsán mutatjuk be a helyzetet.

A Századvég adatfelvételéből az derül ki, hogy a teljes népesség körében a kötelező bevándorlási kvóták uniós koncepcióját a válaszadók 30 százaléka támogatja, 65 százaléka ellenzi (5 százalék pedig nem tud dönteni a kérdésben) 2015 novemberében.

A novemberi felmérésünkből emellett az is kiderül, hogy a felnőttek 75 százaléka egyetért a kerítéssel történő határzárral az illegális határátlépések megakadályozása érdekében, és mindössze 23 százalék ellenzi azt (2 százalék nem tudta megítélni).

A kutatás eredményei rávilágítanak továbbá arra, hogy a magyarok kétharmada (68 százaléka) elégedett azzal, ahogy a magyar kormány kezeli a bevándorlás problémáját, 30 százalék pedig elégedetlen (2 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre).

Adatok forrása: Eurobarometer; számítás: Századvég az Eurobarometer módszertana alapján

Adatok forrása: Eurobarometer; számítás: Századvég az Eurobarometer módszertana alapján

Adatok forrása: Századvég, 1000 fős, országos, telefonos adatfelvétel 2015. november 2–5. Az adatfelvétel hibahatára +/–3,2%.
 

Mi okozta a félreértéseket az Eurobarometer körül?

Eltérő fogalmi keretek

Mint korábban írtuk, az Eurobarometer szeptemberi adatfelvételének fogalmi kerete lényeges pontokon eltér magától a fennálló migrációs helyzettől és a magyar közvéleményben uralkodó felfogástól is.

A 28 országra kiterjedő kutatásban a kvótákkal kapcsolatban ugyanis kizárólag a „menedékkérőkre” (asylum seeker), azaz a magukat háborús menekültnek vallókra kérdeznek rá. Nem foglalkoznak a gazdasági célú bevándorlással és az illegális migrációval ebben a vonatkozásban. A kutatás két kérdést tesz fel, méghozzá két állítás formájában:

1. „A menedékkérőket jobban kellene elosztani az összes EU-tagállam között” (egyetért/nem ért egyet)

2. „A menedékkérőket az EU döntési szintjén szükséges elosztani, kötelező kvótákkal” (egyetért/nem ért egyet)

Ebből a két kérdésből a másodikra hivatkoznak többen a magyar nyilvánosságban, tévesen.

Tévesen értelmezett eredmények

A két kérdés az Eurobarometer felmérésében nem egymástól független, hanem egymásra épül. Ez azt jelenti, hogy a menekültekre vonatkoztatott kötelező kvóták megítélését csak azoktól kérdezték meg, akik az első kérdésre igennel válaszoltak, azaz egyetértettek azzal, hogy a menekülteket „jobban kellene elosztani az unión belül”.

Tehát a kvótakérdésnek az Eurobarometer gyorsjelentésében bemutatott eredményei nem a teljes népességre vonatkoznak, csak annak egy szűkebb szegmensére.

Ha az uniós kutatás kvótákkal kapcsolatos eredményeit a teljes lakosságra vonatkoztatva nézzük, az derül ki, hogy Magyarországon a teljes népesség 47 százaléka támogatja a kötelező kvótákat (a háborús menekültek tekintetében).

Az Eurobarometer hivatalos beszámolója maga is több helyen felhívja a figyelmet arra, hogy az eredményeket hogyan kell helyesen értelmezni.

Sokan ezen instrukciókat nem követték, így a magyar közvélemény félrevezetésére alkalmas módon számoltak be a kutatás valós eredményeiről.