• Fidesz-KDNP 50%
  • MSZP 10%
  • Jobbik 3%
  • Együtt 8%
  • LMP 1%
  • DK 6%
  • Más párt 3%

A magyarok 84 százaléka nemet mond a betelepítési kvótára


A Századvég által készített gyorsfelmérés eredményeinek tanúsága szerint a népszavazás bejelentését követő napokban a felnőtt népesség 84 százaléka voksolna „nem”-mel a kötelező betelepítési kvótára, és mindössze 10 százaléka „igen”-nel.

A magyar Kormány 2016. február 24-én jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a Brüsszel által javasolt kötelező betelepítési kvótáról. A népszavazás időpontja egyelőre nem ismert, így a részvételi hajlandóság becslésére nem tettünk kísérletet, ezt egy későbbi adatfelvétel keretében vizsgáljuk.

Jelenleg – a részvétel szándékától függetlenül – a szavazókorú népesség 84 százaléka „nem”-mel voksolna a tervezett, kötelező kvótáról szóló népszavazáson. Igennel voksolna a megkérdezettek tizede, jelenleg nem tud dönteni a lakosság 6 százaléka. A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy szinte nincs olyan társadalmi csoport, ahol az „igen” szavazat lenne többségben.

A magukat baloldalinak vallók körében a „nem”-ek aránya 57 százalék, a középen állók körében 84, a jobboldalon pedig 97 százalék. A Fidesz-KDNP szavazói körében a „nem”-ek aránya 97, a Jobbik esetében 89, az MSZP-nél 56 százalék. A DK választóinak 49 százaléka nem támogatja a kötelező kvótát (46 százalék az „igen”), az LMP esetében pedig 51 százalék mondana „nem”-et.

A Budapesten élők esetében a „nem”-ek aránya 78 százalék, a vidéki városokban 84, a falvakban/kistelepüléseken pedig 89 százalék. A fontosabb életkorcsoportokban sem találunk kivételt: az egészen fiatalok (18–22 évesek) körében a „nem” 73 százalék, 23–30 év között 81, a 30–40 évesek esetében 75, a 40–50 éveseknél 90, 50–60 év között 83, 60 év fölött pedig 86 százalék.

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. február 24–25-én, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.