Ferran Martínez i Coma & Carolien Van Ham: Can experts judge elections? Testing the validity of expert judgments for measuring election integrity;

European Journal of Political Research 54: 305–325, 2015

Ferran Martínez i Coma, a University of Sydney-n indult Választási Integritás Projekt vezetője és Carolien Van Ham, a University of New South Wales tanára azt vizsgálták tanulmányukban, hogy a választási szakértők ítéletei, véleményei, előrejelzései mennyire feleltethetők meg a választások során tapasztaltaknak, illetve a köztük lévő lényeges ellentmondások milyen tényezőkre vezethetők vissza. 

Módszertan

A szerzők a vizsgálatba több mint 800 szakértőt vontak be, és 73 parlamenti vagy elnöki választást elemeztek 2012 és 2013 között, a világ legkülönfélébb országaiban, például Angolában, Kuvaitban, Norvégiában. A kutatásuk során az ún. Perceptions of Electoral Integrity (PEI) adatrendszert használták, amely 49 választási indikátorkérdést tartalmaz. Ezen keresztül kérdezték meg a politikai szakértőket a politikai és választási rendszerről, a választások tisztaságáról. A kapott válaszok feldolgozása során vizsgálták, hogy a politikai elemzések közötti eltérések milyen okokra vezethetők vissza. A kutatás eredményeként, a politikai szakértők közötti véleménykülönbségeket három fő szempont köré csoportosították: a vizsgálat tárgya, a szakértő személye és a szakértői vélemény tartalma. A megkeresett országok szakértőinek válaszadási arányából is lehetett következtetéseket levonni, például Mauritániából vagy Sierra Leonéból csak 5 % válaszolt, míg Németországból 64 % és Csehországból 71 %. A kiértékelés során lehetőségükben állt, hogy megfelelően súlyozzák az egyes (rész)értékeket, így mérsékelve az országok közötti gazdasági, politikai különbségeket.

A vizsgálat tárgya, a szakértő és a tartalom

A politikai elemzés lényeges eleme a vizsgálat tárgya, amely számos esetben – mint amilyen a választások tisztasága – összetett, így a média elfogultságára vonatkozó megállapítástól a választási jogsértésig vagy erőszakig, szinte bármi előfordulhat. Például az egyik szakértő fontosnak tartja kiemelni a média elfogultságát és ezt helyezi előtérbe, míg a másik nem, ezért köztük és véleményükben is ebből a szempontból eltérés adódik.  További példa lehet, hogy a pártok helyzetének vizsgálata alapulhat a parlamentben, a választókörzet(ek)ben, a választók közötti vagy a társadalomban elfoglalt szerepükön. A vizsgálat során alkalmazott 49 indikátorkérdés is eltérő természetű, van közöttük könnyen megválaszolható (Mennyire egyszerű a szavazás?), de van bonyolult is (Kik nem szerepeltek a választási regisztrációs listán?), illetve tényszerű (Milyen a választási hatóságok információ megosztása?), illetve értékítéletet tartalmazó (Mennyire pártsemlegesek a választási hatóságok?).   

A szakértő személye is meghatározó, mert mind szakértelmük szintje, valamint a saját politikai preferenciáik szerint – különösen a jobb- és baloldali ideológiák, vagy éppen semleges kívülállóként – másképp értékelnek. A hasonló vagy azonos oldali szakértők között ritkán találtak jelentős véleménykülönbségeket. A hazai szakértőknek nagyobb rálátásuk van a választási gyakorlatra, a napi politika inspirálta eseményekre, a nemzetköziek távolabbról, más szemszögből látnak egyes kérdéseket, folyamatokat, ugyanakkor sokszor az alkotmányos, jogi háttérszabályozásra, nemzetközi tendenciákra, elvárásokra fókuszálnak.  Ugyancsak jelentőséggel bír az a tény, hogy a személy hazai vagy nemzetközi szakértőként működik. A szakértők esetében további szempont lehet, milyen minőségében vesz részt a választások során, kívülálló, tudományos szakértő, vagy olyan, aki részt vett a választásokon: választási megfigyelő, választási szerv tisztviselője, vagy akár induló jelölt – ez utóbbiak száma csekély volt a felmérés során.   

Harmadrészt a tartalom minősége is eltérő attól függően, hogy elemzést, értékelést, ténymegállapítást vagy előrejelzést foglal magában. A szakértői vélemények tartalmának esetében különösen arra figyeltek a szerzők, hogy az elemzéseket és a köztük lévő különbségeket mennyire befolyásolják a következő tények: milyen az adott ország és választási rendszer karaktere, parlamentáris vagy perizidenciális a politikai berendezkedés (kormányforma), mennyire megosztott ideológiailag a társadalom, mennyire átpolitizáltak a mindennapok, mennyire érvényesül a választások átláthatósága. 

Következtetések

Alaptétel, hogy a szakértői elemzésekben bízni sosem kockázatmentes, ugyanis azoknak mindig vannak emberi és/vagy információs korlátai. Ezenkívül az egyes szakértők más-más módszert alkalmaznak, más-más értékeket tartanak fontosnak. Különösen fontos, hogy a szakértő milyen politikai kultúrában gondolkodik, és itt a jobb- vagy baloldali beállítottságnak, vagy a nyugati és keleti kultúra közötti különbségeknek jelentősége van. Példaként lehet hozni, hogy másképp közelítik meg az európai integrációt, az európai politikai törekvéseket, az uniós választási rendszert a tagállamok, a csatlakozni kívánó államok, az USA, Oroszország, az arab világ vagy Kína. Ugyancsak mást jelent a pártok jobb- vagy baloldalisága Európában, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a szakértők a választások tisztaságával kapcsolatban pontosabb elemzéseket adtak, amennyiben tényszerű kérdésekre kellett válaszolniuk, mint amikor értékítéleteket vártak tőlük. A hasonló gondolkodásuk és módszereik miatt a ténykérdéseket (választási szabálysértések száma) valamennyien objektív alapon közelítik meg, míg az értékítéltek, vélemények (a választási kampány minősége) szubjektívek, tükrözik a szakértő személyét, politikai gondolkodását. Ugyanígy a választás napjának tisztaságát is jobban tudták elemezni, mint a kampányidőszak tisztességességét. A szakértők között általában nagyobb a véleménykülönbség és a nézeteltérés a választás tisztaságát érintően, amennyiben az adott választás ideológiailag polarizáltabb. A választások napjához, a választási eredményekhez közeledve a szakértők is hasonlóképpen nyilatkoznak, könnyebben ítélik meg a szabálytalanságokat. Az elemzések, értékelések annál inkább eltérnek egymástól, minél komplexebb a kérdés, illetve a felmérés tárgya. A komplexebb kérdések ugyanis több vizsgálati tárgy felmérését követelik meg, és mivel számos adat a választáskor nem áll rendelkezésre, vagy nem érhető el nyilvánosan (regisztrált választók, kampányfinanszírozás), ezért a szakértők eltérő tudásbázisukból következtetnek. Az eltérések további forrása lehet az adott ország fejlettsége, így ahol működő, hagyományokkal rendelkező demokrácia működik és a gazdasági helyzet is stabil, jóléti társadalom alakult ki, ott az elemzői vélemények hasonlóak a választások tisztaságával kapcsolatban, pusztán az ideológiai értelmezésben vannak eltérések.

Összességében, a kutatók szerint, a szakértői elemzések hasznosak, és jól tükrözik a választási folyamatokat. A fenti összefüggéseket figyelembe véve pedig még pontosabb képet lehet alkotni egy ország választási rendszerének működéséről. Minden elemzés legfontosabb kiinduló pontja a primer adatok. A szakértőnek elsődlegesen tehát arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló és az elérhető adatok közül minél többet ismerjen meg.