Aaron Smith & Janna Anderson: AI, Robotics, and the Future of Jobs,

Pew Research Center, 2014 augusztus

A Pew Research Center, amely az egyik legnagyobb egyesült államokbeli közvélemény-kutató intézet, tanulmányában arra kereste a választ, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel a technológiai fejlődés és a munkanélküliség között. A kérdés megvitatására 2551 szakértőt kértek fel. A megkérdezettek többsége egyetemi kutatók vagy olyan high tech cégek szakemberei voltak, mint a Google, a Microsoft, az Ericsson vagy az IBM. A kérdés erősen megosztotta a szakembereket, miután a kapott válaszokat csoportosították. A következőkben bemutatjuk a két fő álláspontot és legfontosabb érveiket.

A technológiai fejlődés nem jár együtt a munkanélküliség növekedésével

A megkérdezett szakértők 52 százaléka gondolta úgy, hogy a fejlődés a közeljövőben nem fogja növelni a munkanélküliséget. Főbb érveik a következők voltak:

• A történelemi példák azt mutatják, hogy a fejlődés és az automatizáció inkább növeli a foglalkoztatottságot. Az ipari forradalomtól a gyártósor megjelenésig többször is előfordult a történelem folyamán, hogy a technikai fejlődés nagy tömegek fő munkalehetőségét szüntette meg. Míg a 19. századig a népesség nagy része a mezőgazdaságban, addig a 20. század elején már az iparban, jelenleg pedig a szolgáltatató szektorban dolgozik. Ezen folyamatok rövidtávon ugyan okozhatták a munkanélküliség növekedését, azonban hosszútávon ezek kiegyenlítődtek. Közgazdászok szerint az automatizáció ezen felül csökkenti az árakat, ami pedig növeli a keresletet az áruk és szolgáltatások iránt, így növeli a foglalkoztatottságot.

• Az innováció a régi foglalkozások megszűnése mellett mindig új munkalehetőségeket is teremt. A szakértők többsége azonban elismeri, hogy számos ma ismert munkakör megszűnhet. Hasonló változás azonban már korábban is történt. Ma már nincs szükség széles körben lópatkolókra, kerékgyártókra vagy kovácsokra. Azonban rengeteg új munkalehetőség is megjelent. Még 25 évvel ezelőtt sem gondolta volna senki sem, hogy nagy számban lesz szükségünk webdesignerekre, vagy olyanokra, akik okostelefonokra fejlesztenek különböző programokat. Az innováció tehát olyan új munkalehetőségeket teremthet, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni.

• Vannak olyan foglalkozások, amelyeket csak emberek láthatnak el, vagy amelyek ellátásában az emberek jobbnak bizonyulnak a gépeknél. A megkérdezettek szerint vannak olyan emberi tulajdonságok, illetve munkakörök, amelyeket a robotok belátható időn belül nem fognak tudni ellátni. A mesterséges értelem jó ideig nem lesz képes az önálló, kritikai gondolkodásra vagy az innovációra. A gépekből továbbra hiányozni fog az empátia, így a nagyfokú emberi érintkezést igénylő munkák sincsenek veszélyben, de az olyanok sem, amelyek gyors reakciót vagy válságkezelést igényelnek.

• Az állam, illetve a szociális háló enyhíteni fogja a lehetséges negatív mellékhatásokat. A szakemberek egy része szerint a technológiai fejlődés azért sem járhat együtt jelentős munkanélküliség növekedéssel, mert a politikusok többsége ezt nem engedné. Senki sem fogja kockáztatni, hogy elveszítse szavazóinak egy jelentős részét a magas munkanélküliségnek köszönhetően. Ezért különböző szabályozásokkal a politika akadályozhatja a robotok és a mesterséges intelligencia túlzott térnyerését. Emellett kiemelik az emberek félelmeit is az új technológiáktól. Az emberek nagy többsége – szerintük – nem fogja elfogadni 2025-ig, hogy az önjáró autók felváltsák a jelenlegi gépkocsikat. Az új technológiáknak így tehát van mindig egy úgynevezett „megszokási” vagy „elfogadási” idejük is. A mesterséges intelligencia társadalmi elfogadása tehát hosszú folyamat lehet.

A technológiai fejlődés a jövőben növeli a munkanélküliséget

A szakértők 48 százaléka azonban úgy látja, hogy a rohamos technikai fejlődés már a közeljövőben megnövekedett munkanélküliséggel fog járni. Fő indokaik az alábbiak voltak:

• Már ma is megfigyelhető a technológiai fejlődés miatti munkanélküliség növekedés. Az Egyesült Államokban például a 70-es évek óta nem volt ilyen magas a munkanélküliség. Bár ebben kétségtelenül szerepet játszik a világválság, de a munkahelyek megszűnése is. Gondoljunk csak az önkiszolgáló kasszák terjedésére, vagy arra, hogy az Amazon drónokkal tervezi végezni a csomagok kiszállítását. Azt is kiemelik, hogy a reálbérek évtizedek óta nem növekednek jelentősen a nyugati fejlődő országokban. Véleményük szerint ez is a nagyfokú automatizáció következménye. A robotika lehetőséget teremt a befektetőknek arra, hogy tőkével helyettesítsék a munkaerő-igényüket, így hosszútávón szerintük az emberi munkaerő le fog értékelődni.

• A jelenlegi technológiai növekedés sokkal gyorsabb és radikálisabb, mint a korábbiak. A szakemberek kiemelik, hogy míg a gőzgép teljesítményének megduplázása sokszor évtizedekig is eltarthatott, addig ma sokkal rohamosabb fejlődés szemtanúi lehetünk. Gondoljunk csak Moore-törvényére, aki már a hetvenes években azt jósolta, hogy a processzorok teljesítménye kétévente meg fog duplázódni. A számítógépek és okostelefonok világában ennek ma szemtanúi lehetünk, hiszen évente kerülnek piacra az újabb, gyorsabb és nagyobb tudású eszközök.

• Míg a korábbi innovációk főként az alulképzettekre volt hatással, a jelenlegi változások a magasan képzettek is hátrányosan érinthetik. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése, ma már a magasan képzettek munkahelyeit is veszélyeztetheti. Az IBM számítógépei ma már sakknagymestereket vernek meg, és kvízjátékok fődíjait viszik el. Mesterséges algoritmusok segítenek a pedofilok azonosításához internetes chatszobákban, és telefonos applikációk segíthetnek a megfelelő befektetés kiválasztásában. A szakértők szerint tehát a jogászok, a pénzügyi tanácsadók, de még akár bizonyos kutatási feladatokat ellátok munkáit is átveheti a jövőben a mesterséges intelligencia.

• A jelenlegi technológiai fejlődés sokkal jelentősebb társadalmi feszültségekhez fog vezetni. A megkérdezett szakemberek szerint a gyors fejlődés jobban ki fogja élezni a társadalmi különbségeket. Az alacsony szakképzettséget igénylő munkák szinte teljesen eltűnhetnek, és nem valószínű, hogy ennyi embert könnyen át lehetne képezni más jellegű munkakörökre. Ezt még tovább nehezítheti, amit már fentebb is említettünk, hogy sok értelmiségi munkakör is megszűnhet. Ennek köszönhetően a szakértők szerint akár meg is szűnhet a középosztály, és a társadalom végleg két pólusra szakad.

Közös pontok

A kutatás során voltak olyan megállapítások is, amelyekben megkérdezett szakértők többsége egyetértett:

• A jelenlegi oktatási rendszer nem készíti fel az emberiségét a jövő lehetséges kihívásaira, és nem tudja tartani a versenyt a technikai innovációval. Ennek köszönhetően a megkérdezettek többsége szerint a nyugati oktatási rendszerek elavultak, olyan képességekre készítenek fel, amelyeknek ma már nincs relevanciája. Véleményük szerint az iskolákban több innovációt és önálló kritikai gondolkodást kellene tanítani. A reál tantárgyaknak, főleg a matematikának pedig nagyobb hangsúlyt szánnának.

• A kézműves termékek ismételt forradalmát élhetjük meg. A tömegtermelés és az automatizmus növelésével bizonyos fogyasztók körében meg fog növekedni az igény az emberi munkával előállított, nem tömegtermelésre szánt, egyedibb termékek iránt.

• Semmi sincs kőbe vésve, a történelmet sokszor az előreláthatatlan folyamatok befolyásolják. Többen is említették a 70-es évek olajválságait, mint előre nem látható eseményt. Az olajár növekedése pedig megemelte a keresletet a megújuló energiaforrások iránt, így korábban nem előrelátott mértékben nőtt meg például a napenergiát használó technológiák fejlődése.

• A technológiai fejlődés hatásai nem egyenlően fogják érinteni a világ országait. A harmadik világ országaiban ezek a folyamatok több évtizedes késéssel jelenhetnek csak meg.