Az önkormányzati választásokról szóló tanulmány összefoglalja a helyi és nemzetiségi önkormányzati választási rendszerre vonatkozó alapvető ismeretket, illetve az egyes választási határidőkhöz, határnapokhoz megfelelő magyarázattal szolgál.

A helyi önkormányzati választások jelentőségét növeli, hogy Magyarországon összesen közel 3200 települési és megyei önkormányzat működik. Mintegy kilenc millió választó dönt arról, hogy – a polgármesterekkel együtt – az elkövetkezendő öt évben ki lesz az a több mint 16 000 képviselő, és a mögöttük álló politikai erők, akik meghatározzák és befolyásolják az egyes községek, városok, megyék és a főváros helyi közérdekű ügyeit, működését, gazdálkodást – rövid és hosszú távú jövőjét.

A helyi önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozás anyagi jogi része tartalmazza, hogy kik rendelkeznek aktív (választó) és/vagy passzív (választható) választójoggal, a lakosságszámhoz mérten mekkora a képviselő-testület, közgyűlés létszáma, az eljárási szabályok pedig a választás lebonyolítására vonatkoznak a köztársasági elnöki kiírástól egészen az eredmény megállapításáig, a választási iratok megsemmisítéséig. Ezekhez kapcsolódóan változás, hogy a polgármestert és a képviselő-testületet öt évre választják. A szabályok megengedik, hogy helyi lakcím nélküli magyar, illetve EU tagállam állampolgárra is lehet szavazni. A főpolgármester-jelöltséghez elegendő legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlása. Átalakult a fővárosi közgyűlés, amelynek a megválasztással tagja mind a huszonhárom kerületi polgármester. A helyi önkormányzati választásokon nemzetiségi jelöltek és nemzetiségi polgármesterek is indulhatnak. A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az exit poll közvélemény-kutatás eredményekkel kapcsolatos korlátozás, hogy azokat csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni, viszont a korábban és/vagy nem exit poll módszerrel felvett közvélemény-kutatás eredmények bármikor nyilvánosságra hozhatók.  A jogorvoslati rendszer is átalakult, különösen a határidők tekintetében.

Emellett röviden a nemzetiségi önkormányzati választási szabályokra is ki tér tanulmány, ugyanis a szavazás napja és a választási határidők is megegyeznek a helyi önkormányzati választással. A nemzetiségi választáson az lehet választó és választható, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának új feltétele – a visszaélések elkerülése érdekében –, hogy településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma, a legutolsó népszámlálás összesített adatai szerint a harminc főt elérje; illetve a területi nemzetiségi önkormányzat esetében pedig, hogy a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz legyen. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a törvény erejénél fogva ki kell tűzni.

A tanulmány lezárását (2014. szeptember 4.) követő következő választási határidők a képviselő- és polgármester jelöltek, valamint a listák bejelentése, nyilvántartásba vétele és a sorsolás. Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármester-jelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb 2014. szeptember 8-án 16.00 óráig kell bejelenteni. A helyi választási bizottság és a területi választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve főpolgármester-jelöltek – annak a jelöltnek, illetve főpolgármester-jelöltnek a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását 2014. szeptember 8-án, 16.00 óra után végzi el. A kompenzációs listát, a fővárosi kompenzációs listát és a megyei listát legkésőbb 2014. szeptember 9-én 16.00 óráig kell bejelenteni. A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb 2014. szeptember 9-én 16.00 óráig vonhatja vissza. A helyi választási bizottság és a területi választási bizottság a bejelentett listák – annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását 2014. szeptember 9-én, 16.00 óra után végzi el. A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek. A sorolásnak a mandátumkiosztásban is van szerepe, ugyanis amennyiben több jelölt vagy lista ugyanannyi érvényes szavazatot kap, a listás szavazás eredményének megállapításakor a listák sorrendjét a sorsolás eredménye szerint kell figyelembe venni. A sorsolás ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

A teljes tanulmányt innen tölthetik le