A Századvég 2013 áprilisában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége szerint érvényesülnek az alapjogok hazánkban. Az eredmények alapján a többség emellett úgy véli, inkább le kellene zárni az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló vitát, és fontosabb témákkal foglalkozni.

Az utóbbi időben Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt a politikai közbeszéd tárgyát képezte hazánk demokratikus berendezkedése, főként az Alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. A kutatóintézet egy korábbi mérése során részletesen vizsgálta az Alaptörvény-módosítás megítélését a felnőttkorú magyar lakosság körében (2013. március 14.). A Századvég közvélemény-kutatása ezúttal az alapjogok magyarországi érvényesülésével, valamint az Alaptörvény-módosításról szóló vitával kapcsolatos lakossági véleményeket vette górcső alá. A kutatás emellett a magyar társadalmon belül tapasztalható politikai, vallási, etnikai hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetésekkel összefüggő személyes percepciókat is vizsgálta.

A felnőtt lakosság döntő többségének (62 százalékának) személyes tapasztalatai alapján általánosságban inkább érvényesülnek az alapjogok ma Magyarországon. Elmondható, hogy a kutatás során felsorolt összes alapjog esetében többségben vannak azok a lakosok, akik szerint ezek a jogok ma inkább érvényesülnek hazánkban. Leginkább a vallásszabadsághoz való jog biztosított, a válaszadók 78 százaléka szerint. A lakosság háromnegyede úgy véli, a választójog mint alapvető jog inkább tiszteletben van tartva Magyarországon. A megkérdezettek többsége hasonlóan vélekedik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáról, a gyülekezési jogról, valamint a sajtó és a média szabadságáról. A felsoroltak közül legkevésbé az élethez és emberi méltósághoz való alapjog érvényesül hazánkban a lakossági vélemények szerint, ám 51 százalék ezek esetében is kedvezően nyilatkozott. Ez utóbbi érték elsősorban a bűnözéstől és a bűncselekményektől való félelemmel hozható összefüggébe.

A válaszadók közel kétharmada (64 százaléka) úgy véli, le kellene zárni az Alaptörvény negyedik módosításáról folytatott vitát, és sokkal fontosabb témákkal foglalkozni. Minden negyedik lakos (24 százalék) szerint folytatni kellene a vitát, mert sürgős és fontos témáról van szó.

Kutatásunk kitért annak vizsgálatára is, hogy a magyar lakosok mennyire tapasztalnak személyes környeztükben politikai, vallási vagy etnikai hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Elmondható, hogy a lakosság döntő része (89–93 százalék) az elmúlt egy évben nem tapasztalt ilyen jellegű diszkriminációt közvetlen környezetében. Azon válaszadók aránya, akiket hátrányos megkülönböztetés ért vagy találkozott ilyennel, a politikai és etnikai hovatartozáson alapuló diszkrimináció esetében a legmagasabb (9-9 százaléka), legkevésbé a zsidó származás miatti különbségtétel jellemző (5 százalék).

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2013. április 23–26. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.