A KSH előzetes becslése szerint az éves GDP-növekedés üteme 2015 III. negyedévében ismételten lassult Magyarországon: 2,3 százalékra mérséklődött a gazdasági teljesítmény. Az előző negyedévhez viszonyított – szezonális és naptárhatással kiigazított – növekedési ütem az idei mindhárom negyedévben rendre 0,5 százalékot tett ki. Ezzel Magyarország az eddig beérkezett EU-tagállami adatok rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el, éves növekedésünk némileg meghaladja az EU28 1,9 százalékos rátáját.

A gazdasági teljesítmény ilyen mértékű lassulása meglepetést okozott, ugyanis legutóbbi előrejelzésünkben az elemzői konszenzusnál némileg kedvezőbb folyamatot vártunk, pontosabban a II. negyedévben tapasztalt növekedési ütem fennmaradására számítottunk.

Mi okozhatta az enyhén negatív meglepetést?

A KSH előzetes becslésében nem közli a növekedés szerkezetének részletes adatait, így ennek okairól csak sejtéseink lehetnek. A termelési oldalt nézve a nyári leállások a vártnál is jobban korlátozhatták az ipari növekedést a III. negyedévben. Ez a felhasználási oldalon elsősorban a nettó exportot és a szolgáltatásokat (ezen belül is a szállítás, raktározást) érinthette. Az építőipar összességében negatívan járulhatott hozzá a növekedéshez, ami a beruházások kedvezőtlenebb alakulásában jelenhetett meg, miközben szeptemberi előrejelzésünk során arra számítottunk, hogy az uniós források lehívásának hajrája már a III. negyedévben is érezteti hatását. A mezőgazdaság esetében a nyári aszály miatt újabbi kétszámjegyű visszaesés nem okozna érdemi meglepetést. A szolgáltatások esetében, ahogyan a KSH is jelezte, főként a turizmus lehetett a meghatározó tényező, azonban a teljes tercier szektorban mérsékeltebb lehetett a növekedés, mint amire számítottunk. A felhasználási oldalon így főként a nettó export és a beruházások alakulásában várunk az általunk előre jelzettnél kedvezőtlenebb adatot, miközben a végső fogyasztásnál az esetleges gyengébb lakossági fogyasztást ellensúlyozhatta a migrációs válság kezelése miatt emelkedő közösségi fogyasztás.

Továbblépve az előrejelzéshez képesti meglepetésekről, érdemes átgondolni, hogy mi segíthette a gazdasági növekedést. Várakozásunk szerint a termelési oldalon elsősorban az ipar maradhatott a húzó tényező, illetve a szolgáltató szektor növekedése. Az építőipar és a mezőgazdaság mérsékelhették a GDP-növekedést. Felhasználás tekintetében jelentős szerkezeti változásra nem számítunk: továbbra is a nettó export és a háztartások fogyasztása maradhatott az elsődleges növekedési faktor, ám a közösségi fogyasztás is érdemi hozzájáruló lehetett az elmúlt negyedévben. A gazdaság lassulása mögötti tényleges folyamatokra a KSH decemberi részletes adatközlése derít majd fényt. A III. negyedévi előzetes GDP-adat ismeretében ahhoz, hogy a gazdaság teljesítménye 2015 egészében elérje a 3 százalékot, az első negyedévhez hasonló kiemelkedő utolsó negyedévre lenne szükség.