Az Európai Unió az ellátásbiztonság és a versenyképesség növelése, valamint a fenntartható fejődés biztosítása érdekében 2010-ben célul tűzte ki az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás 20%-kal történő csökkentését. A célok elérése érdekében 2012-ben kidolgozták az Energiahatékonysági Irányelvet (EED), amely az energiatermelést, az -elosztást és a végső felhasználást egyaránt érinti. Hazánknak az évtized végéig mintegy 10 %-kal kell energiahatékonyságát javítania, amely számításaink szerint mintegy 1500-2500 Mrd Ft beruházást gerjeszt. 2020 utánra még komolyabb vállalásokra is szükség lehet, hiszen a 2014. októberében elfogadott előírás szerint már 27-30%-os megtakarítást szükséges elérni 2030-ig az unió szintjén.

Az energiahatékonyság növelésére számos lehetőség adódik. Vannak olyan szektorok, mint a háztartási kisgépeké és világításé, ahol a befektetések maguktól is megtérülnek. Léteznek olyan szektorok is, ahol az energiafogyasztó berendezések élettartama nem elég hosszú ahhoz, hogy az energiahatékonysági beruházások még idő előtt megtérüljenek. Számos egyéb szektorban azonban pozitív megtérülési rátával számolhatunk, de a beruházások elindításához szükség van azok ösztönzésére, támogatásokra.

A Századvég Gazdaságkutató szerint a gépjárműpark megújításával 21 PJ energiamegtakarítás érhető el, ugyanakkor ez egy olyan terület, ahol a szabályozói beavatkozás nem javasolt. Egy gépjármű élettartama jellemzően kevesebb mint 20 év,  az energiahatékony járművek 16-17 év alatt térülnének meg, így hasznuk rövid ideig érezhető. Ezért a szektor ösztönzését nem javasoljuk, hiszen alig, hogy megtérült a beruházás, a gépjárművet már ki is vonták a forgalomból.

A támogatások nyújtása sokkal inkább javasolt az épületenergetikai szektorban. Számításaink alapján a szektorban 70-80 PJ megtakarítási potenciál rejtőzik, többszöröse a 2020-ig szükséges megtakarítási mennyiségnek. Az itt realizált beruházások hatásai közel 30 éven keresztül érződnek, ugyanakkor 5-12 év alatt megtérülnek. A közlekedési szektorral ellentétben így a lakók a beruházás megtérülésétől még legalább 20 éven keresztül élvezhetik az alacsonyabb fenntartási költségeket. Ahhoz azonban, hogy valóra váljanak az ilyen beruházások, olyan innovatív finanszírozási módszerekre is szükség lehet, mint a számla alapú törlesztés (angolul az „on-bill-finance”), amelyet az energiaszolgáltatók kínálnak ügyfeleiknek. Az EED felülvizsgálati konzultációjában így a Századvég Gazdaságkutató javasolni fogja ezt a típusú finanszírozási forma elterjedésének ösztönzését.

Szintén jelentős megtakarítási lehetőségeket rejt az ipar energiahatékonyságának növelése is. A Századvég ez év nyarán olyan javaslatot dolgozott ki, amely a nagyvállalatokat adókedvezmények biztosításával ösztönzi az energiamegtakarítással járó beruházásokra. Javaslatunkat az adópolitikáért illetékes NGM is támogatja, várakozásaink szerint a javaslat hamarosan a Kormány elé kerül.

Mivel a társadalom minden egyes tagja energia-felhasználó is egyben, ezért az energiahatékonyság kérdése is egy különösen széles kört érintő téma. Az energiahatékonyság növelése így az egész társadalom számára meghatározó fontosságú, és emiatt kitűnő lehetőség az érintettek számára az EED felülvizsgálatában való részvétel. A konzultáció az alábbi linken érhető el, kitöltésének határideje 2016. január 29.:https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/Consultation_on_the_Review_of_Directive_2012-27-EU_on_Energy_Efficiency