Magyar Nemzet 2015. 08. 13. (12. oldal)

Gyengítik a jüant - A pekingi vezetés nem akar devizaháborúba bocsátkozni
 

A kínai jegybank tegnap, ígérete ellenére, újfent leértékelte nemzeti valutáját, a jüant. Az elmúlt két napban összesen 3,6 százalékkal gyengült a jüan a dollárral szemben, ami növeli a kínai gazdaság versenyképességét, és rossz hír az ázsiai országba exportáló cégeknek.

Kedden csaknem 1,9 százalékkal, tegnap pedig újabb 1,6 százalékkal alacsonyabban állapította meg a jüan dollárral szembeni középárfolyamát a kínai központi bank. A jüan gyengítése elsősorban a világ második legnagyobb gazdaságának erősítését szolgálja – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tegnap publikált tanulmány szerint az ázsiai ország gazdasági berendezkedése évtizedeken át a kivitelre épült, a kimagasló ütemű növekedés zöme az exportszektor teljesítményének és az infrastrukturális beruházásoknak volt köszönhető. – A júliusi exportadatok szerint ugyanakkor egy év alatt 8,3 százalékkal esett a kínai kivitel, ami megkérdőjelezi a kormányzat által idénre várt, a korábbi évek bővülési ütemétől jóval elmaradó hétszázalékos növekedési cél teljesíthetőségét is – közölte a gazdaságkutató. A jüan gyengítése megállíthatja a kínai export további csökkenését, mivel a leértékelődés növeli exportvállalataik versenyképességét. A jüan dollárral szembeni értékvesztése azonban közvetlenül sérti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. A tanulmány arra is kitért, hogy a jüan leértékelése hátrányosan érinti az Európai Uniót és Japánt is: mindkét gazdaságban a központi bank pénznyomtatása miatt gyengülő árfolyam eddig élénkítette az exportot, a leértékelt fizetőeszközből származó relatív előny elpárolgása azonban növelheti a gazdasági bővülés sérülékenységét. – Sőt, ha a jüan gyengülésére válaszul az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank is tovább növeli pénzkibocsátási ütemét, az egymással versengő valuták komoly stabilitási kockázatot okozhatnak a globális pénzpiacon – figyelmeztetett a gazdaságkutató.

Kínának nem áll szándékában devizaháborúba bocsátkozni, hanem rugalmas árfolyam-mechanizmust akar kialakítani, hogy a piacot nagyobb befolyáshoz juttassa az árfolyamok szabályozásában, ami természetszerűleg devizaleértékeléssel járt. – Egy ilyen forgatókönyv alapjaiban különbözik a devizaárfolyam szándékos és folyamatos gyengítésétől. Engedni a piaci nyomásnak azért, hogy keresztül lehessen vinni a pénzügyi reformokat, köszönő viszonyban sincs azzal, mint amikor árfolyamelőnyért versengve hajtunk végre leértékelést – közölte tegnap Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kínára szakosodott közgazdásza a Dow Jones hírügynökséggel. A BNP Paribas Investment Partners közgazdásza, Chi Lo véleménye szerint Peking nem fog devizaháborúba bocsátkozni, mivel az nem növelné számottevő mértékben az exportot, viszont jelentős tőkekiáramláshoz vezetne, legfőképpen pedig sértené a dollárban eladósodott kínai vállalatok érdekeit.

NAPI GAZDASÁG - 2015. 08. 13. (1,3,15. OLDAL)

Újabb kínai lépés miatt aggódnak a világban

Kína szerdán ismételten beavatkozott a devizapiaci folyamatokba, amikor jegybankja a keddi szintnél 1,6 százalékkal alacsonyabban állapította meg a jüan dollárhoz viszonyított középárfolyamát.

A Kínai Népbank tulajdonképpen nem tett mást, mint amit a leértékelés első napján ígért: a napi középárfolyamot a megelőző napi azonnali záróár és a főbb devizák piaci mozgásának függvényében állapította meg. Egyes elemzők devizaháborút vizionálnak a leértékelés miatt, a Századvég elemzése szerint a gyengítés elsősorban a kínai gazdaság erősítését szolgálja.
 

A gazdag sárkány

Kína egyetlen tollvonással az amerikaiak által régóta követelt valutaleértékeléssel lejtmenetbe küldte a nagyvilág tőzsdéit. Riadt brit és amerikai brókerek, elemzők nyugtatják kollégáikat és saját magukat, miszerint a piac megnyugvásával visszatér minden a régi kerékvágásba, a többi valuta is hozzáigazodik a gyengébb jüanhoz, meg az olaj, meg az arany, s voltaképp csak egészségesebbé vált az árfolyam. Csakhogy a nemzetközi piacok szereplői hiszékenyek, sértődékenyek és bizalmatlanok. A jüan látványos, esésszerű leértékelése azt a képzetet kelti, hogy a sárkány betegeskedik, s ezt támasztják alá a néhány napja nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok is. A hét százalék körüli éves GDP-bővülés Kínában kudarcnak tűnik, ahogy a nyolcszázalékos exportvisszaesés is. Mind ez persze még nem betegség, hanem elsősorban politika.

Ahogy Kínában minden politika, ez alól a statisztika sem kivétel. A gazdasági mutatószámok a sárkány erejét hivatottak bizonyítani, az oda vezető számolási művészet részletei pedig nem nyilvánosak. Kína társadalmi és gazdasági mozgásai más koordináták mentén működnek, mint Európában. Peking saját bevallása szerint a döntéssel a jüan közelebb kerül a piac általi beárazáshoz, ami akár igaz is lehet, de feltétlenül csak féligazság.

A döntés ugyanis óriási siker kommunikációs szempontból. Huszonegy éve Kína egyszer már leértékelte saját valutáját. Akkor a nyolcadik legnagyobb gazdaság volt a világon, a külföldiek többsége pedig összekeverte, hogy Kínában jennel vagy jüannal fizetnek.

Ma általános vélekedés szerint Kínát csak az Egyesült Államok gazdasága múlja felül, a tollvonásra adott reakció pedig bebizonyította, mennyire komolyan veszik Kínát a nagyvilágban. A jüan mozgására reagálni foga dollár, az euró, a font, a jen, és mindenki más, szépen megmutatva, hogy Kína súlyánál fogva már nem a többiek kottája szerint játszik, hanem saját zeneművet ad elő. Azaz nem vár a többi nagyhatalomra, és nem is feltétlenül vesz részt az általunk ismert támogatási-segélyezési-szövetségkeresési rendszerben. Régi terve, hogy a jüant teszi a második számú tartalékvalutává, amely egy nap akár a dollár hegemóniáját is megrengetheti, ezt a célt is szolgálhatja a pekingi leértékelés, de ennél még nagyobb ötlet is lehet a tarsolyban. Könnyen elképzelhető, hogy Kína nem igyekszik utolérni az elsőt a globális versenyfutásban, hanem saját rendszerével hívja ki a jelenlegi, ismert szövetségi kapcsolati hálót. Tíz év alatt Kína gyakorlatilag új térképet rajzolt, megvetve a lábát mindenütt, ahol korábban csak a tőkeerős nyugati országok tudtak érvényesülni. Latin-Amerika és Afrika kicsiny gazdaságai kínai pénzből erősödnek, a nyersanyagokat pedig Kína használja fel.

Kínának épp elég pénze van ahhoz, hogy saját rendszert építsen fel, ami nem feltétlenül áll szemben a nyugati országokéval, inkább kiegészíti azt, ám hosszú távon nyilvánvalóan ütközni fognak az érdekek. Csakhogy ez egy nagyon is globalizált gazdasági hálózat, igazi róka fogta csuka, egyik szereplő se szeretné, ha a másik bukna, mert az öt magát is rosszul érinti. Kína hagyományosan nem kérdez semmit a segélyek folyósításakor, nem érdekli, mire költik a pénzt a támogatott országok, ezzel szemben a nyugati államok egész sor feltételt szabnak, hogy ki kaphat támogatást, és mire használja a pénzt. Ha az iszonyatos mértékű kínai korrupció nem volna, Kína sikerre lenne ítélve. Ám Peking egy roppant mód megcsontosodott irányítással bíró állam, ahol az évezredes urambátyámsémákat soha nem sikerült megváltoztatni, ezért Kína hatalmára is odabentről acsarkodnak leginkább. A sárkányt valójában mindenki szereti, aki a pénzt szereti.

Újabb lépés a rugalmas kínai árfolyam-mechanizmushoz Kína szerdán ismételten beavatkozott a devizapiaci folyamatokba, amikor jegybankja (PBoC) a keddi szintnél 1,6 százalékkal alacsonyabban, 6,3306-on állapította meg nemzeti fizetőeszköze, a jüan dollárhoz viszonyított középárfolyamát. Az első, meglepetés szerű intervenció kedden történt, akkor a PBoC 1,9 százalékkal gyengítette a pénzt, 6,2298-ra tolva a jüan–dollár középárfolyamot, amelynek plusz-mínusz 2 százalékos sávjában lebeghet a valuta kurzusa. A Kínai Népbank tulajdonképpen nem tett mást, mint amit a leértékelés első napján ígért: a napi középárfolyamot a megelőző napi azonnali záróár és a főbb devizák piaci mozgásának függvényében állapította meg. A jegybank – amely a CNBC szerint körülbelül 2 százalékos leértékelést célzott meg – szerdán sietett közölni, hogy a további gyengítésnek nem látja okát, mivel „elégséges devizatartalék” és „szilárd pénzügyi rendszer” támogatja az árfolyam-stabilitást. Ennek ellenére a bejelentés után a jüan dollárárfolyama 6,4510-re süllyedt az azonnali kereskedésben, a nemzetközi piacon pedig előfordult, hogy már 6,59 jüant kellett adni egy dollárért. Talán éppen ezért szólíthatta fel a jegybank a szerdai akciója után az állami tulajdonú bankokat, hogy adjanak el dollárt a kereskedés utolsó 15 percében, miáltal a jüan árfolyama végül is 1 százalékkal megugrott a zöldhasúval szemben.

Elemzők már szkeptikusabban nyilatkoztak. Diana Choyleva, a Lombard Street Research vezető közgazdásza szerint hetekbe telhet, mire kiderül, Kína valójában mit is akar a jüannal. „Minden attól függ, hogy ez a lépésváltás kezdete-e egy rugalmasabb, piacorientált árfolyam-mechanizmus irányába való elmozdulásnak, vagy csak régi stílusú leértékelés” – mondta a CNBC-nek. Ám ha túl jó sikerül a PBoC piacorientációs lépése, akkor fennáll az ingadozás és a gyengülés jövőbeni veszélye. Más elemzők egyenesen devizaháborút vizionálnak a leértékelés miatt, s a kínai export méltánytalan támogatásával vádolják a pekingi kormányt. Ugyanakkor belátható, hogy egy jelentősebb, államilag irányított leértékelés nem igazán kelt bizalmat az ingadozó tőzsdéken, s nem illeszkedik Peking azon tervébe sem, amely szerint a jüant be akarja nyomni a Nemzetközi Valutaalap tartalékvalutái közé.

Magyar Hírlap – 2015.08.13

Kína szeretné, ha világvalutává válna a jüan

Két nap alatt tegnap másodszor értékelte le sajátságos módon a kínai jegybank a jüant. Az intézkedés célja a gyenge makrogazdasági adatokra adott válasz lehet, de hosszabb távon a jüan világpénz státusának elnyerését is szolgálhatja.

A Kínai Népi Bank kedden csaknem 1,9 százalékkal, majd tegnap újabb 1,6 százalékkal alacsonyabban állapította meg, vagyis lejjebb tolta a lebegtetési sávban, a középárfolyamhoz képest a jüan dollárral szembeni árfolyamát. Így két nap alatt négyéves mélypontra süllyedt a jüan árfolyama az amerikai dollárral szemben. A leértékelés eredményeként a kínai termékek versenyképesebbek lesznek a világpiacon, vagyis javulhat a kínai export teljesítménye – vélik egyes elemzők. Amire szüksége is lehet a kelet-ázsiai államnak, miután a múlt hét végén megjelent adatok szerint júliusban 8,3 százalékkal zuhant a kivitele, a termelői árak pedig csaknem hatéves mélypontra zuhantak. Amennyiben ez a trend folytatódik, veszélybe kerülhet a kínai bruttó hazai termék (GDP) idei évre kitűzött, hétszázalékos növekedése. Más elemzői vélemények szerint a kínai jegybank intézkedése elsősorban a gyenge makrogazdasági adatokra adott válasz lehet, de egy hosszú távú cél elérését, a jüan világpénz státusának elnyerését is szolgálhatja.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnapi közleményében üdvözölte a Kínai Népi Bank árfolyam-intézkedését. Mondván, ezzel lehetőségük lesz a piaci erőknek nagyobb szerepet játszani az átváltási árfolyam alakításában, s ennek révén az ázsiai óriás gyorsabban kapcsolódhat be a globális pénzpiac vérkeringésébe.

A jüan gyengítése inkább a világ második legnagyobb gazdaságának erősítését, mintsem a szabad piaci folyamatok uralta lebegő árfolyamrendszer felé való eltolódást szolgálja – állapítja meg lapunkhoz eljuttatott elemzésében a Századvég. Az elemző- cég szerint erre utal a kínai vezetésű, nyíltan a Világbank konkurensének szánt Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank idei alapítása, továbbá az is, hogy Peking egyre intenzívebben dolgozik azon, hogy a jüan bekerüljön az IMF valutakosárba, a dollár, az euró, a font és a jen mellé, amivel tovább nőne a kínai pénznem elfogadottsága és nemzetközi tranzakciók lebonyolításában betöltött szerepe is. Ennek eddigi legnagyobb akadálya éppen a megszabott értékhez képest csak szűk sávban ingadozó jüan–dollár árfolyam volt.

Profitline.hu - 2015.08.12

A gazdaságélénkítés lehet Peking elsődleges célja a jüan gyengítésével

A kínai valuta gyengítése elsősorban a világ második legnagyobb gazdaságának erősítését szolgálja - állapította meg a Századvég az MTI-nek elküldött elemzésében. A gazdaságkutató tanulmánya szerint "Kínának égető szüksége van a gyengébb árfolyam gazdaságélénkítő hatására". A Századvég felidézte: az ázsiai óriás gazdasági berendezkedése évtizedeken keresztül a kivitelre épült, a kimagasló ütemű gazdasági növekedés zöme az exportszektor teljesítményének és az infrastrukturális beruházásoknak volt köszönhető.

A júliusi exportadatok szerint ugyanakkor egy év alatt 8,3 százalékkal esett a kínai kivitel, ami megkérdőjelezi a kormányzat által idénre várt, a korábbi évek GDP bővülési ütemétől jóval elmaradó 7 százalékos növekedési cél teljesíthetőségét is. A jüan gyengítése megállíthatja a kínai export további csökkenését, mivel a leértékelődés növeli a kínai exportvállalatok versenyképességét - mutatott rá a tanulmány. Megállapította ugyanakkor, hogy a jüan dollárral szembeni értékvesztése közvetlenül sérti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit.

A leértékelés ezért várhatóan az egyik központi témája lesz Hszi Csin-ping kínai és Barack Obama amerikai elnök néhány héten belül esedékes találkozójának. Ennek esélyét növeli, hogy az amerikai kongresszus többsége szerint a jüan-dollár hivatalos árfolyam már a gyengítés előtt sem tükrözte a kínai valuta valós értékét, a mesterségesen alacsony árfolyam pedig burkolt exporttámogatásként rontja az amerikai vállalatok pozícióját a kínaiakkal szemben - emlékeztetett a Századvég.

A tanulmány szerint a jüan leértékelése hátrányosan érinti az Európai Uniót és Japánt is: mindkét gazdaságban a központi bank pénznyomtatása miatt gyengülő árfolyam élénkítette eddig az exportot, a leértékelt fizetőeszközből származó relatív előny elpárolgása így növelheti a gazdasági bővülés sérülékenységét. Sőt, ha a jüan gyengülésére válaszul az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank is tovább növeli pénzkibocsátási ütemét, az egymással versengő valuták komoly stabilitási kockázatot okozhatnak a globális pénzpiacon - figyelmeztetett a gazdaságkutató.

A Századvég ugyanakkor megállapította: a jüan gyengítése ellentétes lehet Kína hosszú távú érdekeivel. A tanulmány felidézte, hogy márciusban Li Kö-csiang miniszterelnök meghirdette az "új normát", amelynek lényege, hogy a kínai gazdaság növekedésének fő hajtóereje az export és a beruházások helyett legyen a belső fogyasztás. Az átállás meghirdetése ellenére úgy tűnik, a fogyasztás egyelőre nem tudta átvenni az export növekedést támogató szerepét - írta a Századvég. Ez azt jelenti, hogy a jüan gyengítése a régi, bevált gazdasági struktúra - az exportra alapozott gazdasági növekedés - felé történő visszakozásként is értelmezhető - állapította meg a tanulmány.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint, bár a közeljövőben a növekedés egyre nagyobb részét adhatja a lakossági fogyasztás, a kínai gazdaság exportorientáltsága erősebb maradhat annál, mint ahogyan azt az "új norma" meghirdetése sugallná. A kínai jegybank döntésének egyik fontos üzenete a világgazdaság számára, hogy az ország "erőteljesen ragaszkodik a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához", olyannyira, hogy ez akár maga után vonhatja a márciusban meghirdetett középtávú gazdasági célok változását is - állapította meg tanulmányában a Századvég.

Stop.hu - 2015.08.12

A Századvég szerint a gazdaságélénkítés lehet Peking elsődleges célja a jüan gyengítésével

A kínai valuta gyengítése elsősorban a világ második legnagyobb gazdaságának erősítését szolgálja - állapította meg a Századvég az MTI-nek elküldött elemzésében. A gazdaságkutató tanulmánya szerint "Kínának égető szüksége van a gyengébb árfolyam gazdaságélénkítő hatására".

A Századvég felidézte: az ázsiai óriás gazdasági berendezkedése évtizedeken keresztül a kivitelre épült, a kimagasló ütemű gazdasági növekedés zöme az exportszektor teljesítményének és az infrastrukturális beruházásoknak volt köszönhető. A júliusi exportadatok szerint ugyanakkor egy év alatt 8,3 százalékkal esett a kínai kivitel, ami megkérdőjelezi a kormányzat által idénre várt, a korábbi évek GDP bővülési ütemétől jóval elmaradó 7 százalékos növekedési cél teljesíthetőségét is.

A jüan gyengítése megállíthatja a kínai export további csökkenését, mivel a leértékelődés növeli a kínai exportvállalatok versenyképességét - mutatott rá a tanulmány. Megállapította ugyanakkor, hogy a jüan dollárral szembeni értékvesztése közvetlenül sérti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. A leértékelés ezért várhatóan az egyik központi témája lesz Hszi Csin-ping kínai és Barack Obama amerikai elnök néhány héten belül esedékes találkozójának. Ennek esélyét növeli, hogy az amerikai kongresszus többsége szerint a jüan-dollár hivatalos árfolyam már a gyengítés előtt sem tükrözte a kínai valuta valós értékét, a mesterségesen alacsony árfolyam pedig burkolt exporttámogatásként rontja az amerikai vállalatok pozícióját a kínaiakkal szemben - emlékeztetett a Századvég.

A tanulmány szerint a jüan leértékelése hátrányosan érinti az Európai Uniót és Japánt is: mindkét gazdaságban a központi bank pénznyomtatása miatt gyengülő árfolyam élénkítette eddig az exportot, a leértékelt fizetőeszközből származó relatív előny elpárolgása így növelheti a gazdasági bővülés sérülékenységét. Sőt, ha a jüan gyengülésére válaszul az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank is tovább növeli pénzkibocsátási ütemét, az egymással versengő valuták komoly stabilitási kockázatot okozhatnak a globális pénzpiacon - figyelmeztetett a gazdaságkutató.

A Századvég ugyanakkor megállapította: a jüan gyengítése ellentétes lehet Kína hosszú távú érdekeivel.

A tanulmány felidézte, hogy márciusban Li Kö-csiang miniszterelnök meghirdette az "új normát", amelynek lényege, hogy a kínai gazdaság növekedésének fő hajtóereje az export és a beruházások helyett legyen a belső fogyasztás. Az átállás meghirdetése ellenére úgy tűnik, a fogyasztás egyelőre nem tudta átvenni az export növekedést támogató szerepét - írta a Századvég. Ez azt jelenti, hogy a jüan gyengítése a régi, bevált gazdasági struktúra - az exportra alapozott gazdasági növekedés - felé történő visszakozásként is értelmezhető - állapította meg a tanulmány. A gazdaságkutató előrejelzése szerint, bár a közeljövőben a növekedés egyre nagyobb részét adhatja a lakossági fogyasztás, a kínai gazdaság exportorientáltsága erősebb maradhat annál, mint ahogyan azt az "új norma" meghirdetése sugallná.

A kínai jegybank döntésének egyik fontos üzenete a világgazdaság számára, hogy az ország "erőteljesen ragaszkodik a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához", olyannyira, hogy ez akár maga után vonhatja a márciusban meghirdetett középtávú gazdasági célok változását is - állapította meg tanulmányában a Századvég.

SZABADSÁG - 2015. 08. 13. (3. OLDAL)

Gyengítenék a jüant, hogy élénküljön a kínai gazdaság

A kínai valuta gyengítése elsősorban a világ második legnagyobb gazdaságának erősítését szolgálja – állapította meg a Századvég az MTI-nek elküldött elemzésében. A gazdaságkutató tanulmánya szerint „Kínának égető szüksége van a gyengébb árfolyam gazdaságélénkítő hatására”.

A Századvég felidézte: az ázsiai óriás gazdasági berendezkedése évtizedeken keresztül a kivitelre épült, a kimagasló ütemű gazdasági növekedés zöme az exportszektor teljesítményének és az infrastrukturális beruházásoknak volt köszönhető. A júliusi exportadatok szerint ugyanakkor egy év alatt 8,3 százalékkal esett a kínai kivitel, ami megkérdőjelezi a kormányzat által idénre várt, a korábbi évek GDP bővülési ütemétől jóval elmaradó 7 százalékos növekedési cél teljesíthetőségét is. A jüan gyengítése megállíthatja a kínai export további csökkenését, mivel a leértékelődés növeli a kínai exportvállalatok versenyképességét – mutatott rá a tanulmány.

Megállapította ugyanakkor, hogy a jüan dollárral szembeni értékvesztése közvetlenül sérti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. A leértékelés ezért várhatóan az egyik központi témája lesz Hszi Csin-ping kínai és Barack Obama amerikai elnök néhány héten belül esedékes találkozójának. Ennek esélyét növeli, hogy az amerikai kongresszus többsége szerint a jüan–dollár hivatalos árfolyam már a gyengítés előtt sem tükrözte a kínai valuta valós értékét, a mesterségesen alacsony árfolyam pedig burkolt exporttámogatásként rontja az amerikai vállalatok pozícióját a kínaiakkal szemben – emlékeztetett a Századvég. A tanulmány szerint a jüan leértékelése hátrányosan érinti az Európai Uniót és Japánt is: mindkét gazdaságban a központi bank pénznyomtatása miatt gyengülő árfolyam élénkítette eddig az exportot, a leértékelt fizetőeszközből származó relatív előny elpárolgása így növelheti a gazdasági bővülés sérülékenységét. Sőt, ha a jüan gyengülésére válaszul az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank is tovább növeli pénzkibocsátási ütemét, az egymással versengő valuták komoly stabilitási kockázatot okozhatnak a globális pénzpiacon – figyelmeztetett a gazdaságkutató.

A Századvég ugyanakkor megállapította: a jüan gyengítése ellentétes lehet Kína hosszú távú érdekeivel. A tanulmány felidézte, hogy márciusban Li Kö-csiang miniszterelnök meghirdette az „új normát”, amelynek lényege, hogy a kínai gazdaság növekedésének fő hajtóereje az export és a beruházások helyett legyen a belső fogyasztás. Az átállás meghirdetése ellenére úgy tűnik, a fogyasztás egyelőre nem tudta átvenni az export növekedést támogató szerepét – írta a Századvég. Ez azt jelenti, hogy a jüan gyengítése a régi, bevált gazdasági struktúra – az exportra alapozott gazdasági növekedés felé történő visszakozásként is értelmezhető – állapította meg a tanulmány. A gazdaságkutató előrejelzése szerint, bár a közeljövőben a növekedés egyre nagyobb részét adhatja a lakossági fogyasztás, a kínai gazdaság exportorientáltsága erősebb maradhat annál, mint ahogyan azt az „új norma” meghirdetése sugallná. A kínai jegybank döntésének egyik fontos üzenete a világgazdaság számára, hogy az ország „erőteljesen ragaszkodik a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához”, olyannyira, hogy ez akár maga után vonhatja a márciusban meghirdetett középtávú gazdasági célok változását is – állapította meg tanulmányában a Századvég.