• Fidesz-KDNP 50%
  • MSZP 10%
  • Jobbik 3%
  • Együtt 8%
  • LMP 1%
  • DK 6%
  • Más párt 3%

BREXIT NAPLÓK III. - Kik követhetik a britek példáját?


EU, illetve eurózóna tagságról szóló népszavazás tartását felvető pártok, mozgalmak az Európai Unióban


Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazását követően a hírekben „divatos” témává váltak a további kilépés, vagy kilépésekről szóló készített írások. Az Európai Unió jövőjével foglalkozó elemzésekben, cikkekben több országgal kapcsolatban is felvetődött, hogy az elkövetkező időszakban akár a britek példáját követve újabb referendumokra, s esetleg kilépésekre kerülhet sor.


Áttekintésünkben azon országokra fókuszáltunk, amelyek esetében ebben az elmúlt körülbelül fél éves időszakban mérhető támogatottsággal bíró politikai erők részéről vetődött fel az EU-tagságról vagy az eurózóna tagságról szóló népszavazás kiírásának lehetősége, illetve igénye. Elemzésünkben e kérdés politikai vetültét kívántuk megvizsgálni, ezért alapvetően két szempontra fókuszáltunk: a társadalmi vélekedésre, illetve a mérhető társadalmi bázissal rendelkező politikai erők vélekedésére.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy több olyan párt is van, amely ugyan megfogalmazta népszavazás kiírásának szándékát, nem feltétlenül foglalt állást abban a kérdésben, hogy annak realizálódása esetén az EU, illetve eurózóna tagság mellett, vagy pedig ellen kampányolna. Így ez a fajta fellépés értelmezhető úgy is, mint egy figyelemfelkeltő politikai eszköz, s nem automatikusan jelenti azt, hogy az adott szereplők valóban a kilépés mellett foglalnának állást. Éppen ezért – ahol rendelkezésre álló megfelelő, aktuális közvélemény-kutatási adatok okán lehetőségünk volt – igyekeztünk kitérni magának a népszavazás kiírásának, illetve az európai uniós, illetve eurózóna tagság társadalmi támogatottságának bemutatására is.

Ha – a belpolitikai erőviszonyokat és társadalmi attitűdöket figyelembe véve – egy ilyenfajta referendum kiírásának valószínűsége szerint kívánjuk csoportosítani az elemzésben bemutatott országokat, akkor azt mondhatjuk, hogy az EU-tagságról, illetve eurózóna tagságról szóló népszavazásra legnagyobb valószínűséggel Hollandiában, illetve Ausztriában kerülhetne sor. A következő csoportba – kisebb valószínűséggel – Franciaország és Olaszország tartozik. Az elemzésben vizsgált országok harmadik csoportjába Németország, Dánia és Svédország tartozik. Esetükben ugyanis jelen helyzetben azt mondhatjuk, hogy a referendumot kezdeményezni kész politikai erők támogatottsága és a társadalomban az EU, illetve eurózóna tagsággal kapcsolatos támogató álláspont miatt a legalacsonyabb a valószínűsége a népszavazás kiírásának.

Németország, Franciaország, illetve Hollandia azok az országok, amelyek esetében a brit népszavazáshoz hasonló, tehát kifejezetten az európai uniós tagságról szóló referendum megtartása vetődött fel különböző politikai szereplők részéről az említett időszakban. Olaszországban inkább az eurózónához való tartozás megkérdőjelezése jellemzi a népszavazással kapcsolatos megszólalásokat. Ausztria, Dánia és Svédország esetében pedig inkább egyfajta „feltételességet” láthatunk, valamilyen folyamat bekövetkezésének, vagy éppen elmaradásának (jelenlegi EU-s centralizációs törekvések tovább folytatódásának, vagy a jelenlegi EU-tagság feltételeinek újratárgyalásának) függvényében kezdeményeznének népszavazást az Európai Unióhoz való tartozásról.

 

Az alábbiakban a bevezetőben említett kérdéseket járjuk körbe országonként.

Hollandia

A Népszavazást Hollandiában csak új jogszabályról lehet kiírni és csupán véleménynyilvánító jellegű. Tehát eredménye nem kötelező érvényű. Egy kilépésről szóló népszavazáshoz meg kellene változtatni a jelenlegi holland törvényeket. Amennyiben a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt nyer a következő választásokon, elképzelhető egy ilyenfajta kezdeményezés. A párt ugyanis már a tavalyi évben azon dolgozott, hogy a 2017-es választások egyik legfontosabb témájává tegye az EU tagságról szóló népszavazást. Ugyanakkor a Brexit népszavazást követően a felmérések azt mutatták, hogy a hollandok kis többsége ugyan, de ellenzi, hogy az EU tagságról referendumot tartsanak: 50 százalék nyilatkozott úgy, hogy ellenezné a kiírását, míg 47 százalék volt mellette. Ami a kilépéssel kapcsolatos attitűdöket illeti, itt is az figyelhető meg, hogy a kisebb többség, 46 százalék a bennmaradás mellett van, míg 43 százalék támogatná a kiválást. Jelenleg a Szabadságpárt a legnagyobb támogatottsággal bíró párt Hollandiában, a közvélemény-kutatások szerint körülbelül 30 százalékon áll. Az elmúlt fél évben nagyjából ekkora támogatottsággal bírtak, kisebb változások voltak csak megfigyelhetőek.

Ausztria

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Norbert Hofer egy korábbi kijelentése alapján nem elképzelhetetlen, hogy Ausztriában sor kerüljön egy EU-tagságról szóló népszavazásra. Hofer ugyanis azt nyilatkozta, hogy amennyiben az Európai Unióban tovább folytatódnak a jelenlegi centralizációs törekvések, akkor országában is tartani kellene egy tagságról szóló referendumot. Bár ez a kijelentés sem egyértelmű kilépési szándékot, sem pedig népszavazás automatikus kiírását nem jelentené, e téma a 2016-os osztrák elnökválasztás egyik tematizációs eszköze volt: a Hoferrel szemben kampányoló erők részéről ugyanis többször is megfogalmazásra került, hogy a Szabadságpárt jelöltjének győzelmével a kilépés irányába indulna Ausztria. Egyfajta összefogás eredményeként az osztrák zöldek által támogatott független, de a baloldal támogatását is élvező Alexander van der Bellen nyerte az elnökválasztást. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a felmérések alapján 2015 áprilisa óta az FPÖ a legnagyobb támogatottsággal bíró osztrák párt. A soron következő választás 2018-ban lesz, amelyen a 2016-os elnökválasztási összefogásban részt vevő pártok minden bizonnyal külön indulnak majd.

Franciaország

Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője a Brexit népszavazást követően jelezte: amennyiben megnyeri a 2017 áprilisában tartandó választásokat, az Egyesült Királyságéhoz hasonló népszavazás kiírását kezdeményezi majd, amelyen a francia választók dönthetnek majd az EU-tagságról. Az aktuális közvélemény-kutatások egy része szerint a választás első fordulóját egyértelműen Le Pen nyerné. Támogatottsága 25-26 százalék körül van. Ugyanakkor, ha a második fordulóra, azaz az első fordulóban két legjobban szerepelt jelölt közötti választásra koncentráló adatokat nézzük, akkor azt találjuk, hogy jobboldali Francois Fillon vagy baloldali Emmanuel Macron várhatóan jelentősen nagyobb támogatottsággal bírna, mint a Nemzeti Front jelöltje.

Olaszország

A magát populista, anti-establishment erőként bemutató úgynevezett Öt Csillag Mozgalom a nyilatkozatok alapján elsősorban az eurozóna tagságról tartana népszavazást – sokkal inkább, mint magáról az EU tagságról. Ugyanakkor a Mozgalmat alkotó szervezetek közül több is támogatná Olaszország kilépését ("Quitaly"). Ugyanakkor az úgynevezett Északi Liga esetében már egyértelműen láthatóak egy EU-tagságról szóló népszavazás megtartására irányuló nyilatkozatok. Az utóbbi időben készült közvélemény-kutatásokat nézve az Öt Csillag Mozgalom támogatottsága 30 százalék körül alakul. A balközép PD szintén 30 százalék körüli támogatottsággal bír. Elemzések szerint, ha az Öt Csillag támogatottságához hozzávesszük az Északi Liga és az eurózóna tagsággal kapcsolatban szintén hasonló álláspontot elfoglaló Olasz Testvérek (Fdl) erők támogatottságát, akkor egy eurózónából való kilépést szóló népszavazáson körülbelül 48 százalék körüli támogatottsággal bírna a kilépéspártiak tábora. Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni, hogy ez egy igen közvetett megközelítés, s az említett erőket támogató szavazók nem feltétlenül vennének részt, s adnák le szavazatukat egy irányba egy ilyen referendumon. Olaszországban a következő választásokra jelen állás szerint 2018-ban kerül sor, ugyanakkor a politikai instabilitás miatt korábban volt már példa előrehozott választásokra. Mindemellett érdemes megemlíteni, hogy a decemberi alkotmányról szóló népszavazáson többek között az Öt Csillag Mozgalom a Renzi vezette kormánypárttal képviselt állásponttal szemben sikerrel kampányolt. A népszavazás eredményeként Matteo Renzi lemondott a miniszterelnöki pozícióról, s új kormány került az ország élére. Ezt követően azonban jelentős meglepetés volt, hogy az Öt Csillag bejelentette, képviselői az Európai Parlamentben a liberális, pro-Európa ALDE frakcióhoz csatlakoznának. (A frakció azonban elutasította ennek lehetőségét.)

Németország

Németországban az utóbbi időben az Alternative für Deutschland (AfD) részéről merült fel, hogy népszavazást kellene tartani az ország európai uniós tagságáról. Bár a párt támogatottsága nőtt az elmúlt időszakban, a német választók egyértelműen az EU-tagság mellett állnak. Ráadásul a Brexit-népszavazást követően jelentős mértékben megnőtt az európai uniós tagságot pozitívnak tartók tábora. A válaszadók jelentős része (53 százaléka) szerint az EU tagság Németország számára előnyös. Ez jelentős, 13 százalékpontos növekedést jelent a korábbi mérésekhez képest. 11 százalék vélekedett úgy, hogy a tagság hátrányos, ami 10 százalékpontos csökkenés a korábbiakhoz képest. Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az előnyök és hátrányok közel azonos szinten vannak. A következő szövetségi parlamenti választásokra 2017 őszén kerül sor.

Dánia

A dán néppárt (DPP) az EU-s tagsággal kapcsolatos kötelezettségekről tartana népszavazást, tehát nem magáról a tagságról.  A párt támogatottsága azonban az elmúlt időben csökkenő tendenciát mutatott, s a 17 százalék körüli támogatottsággal csupán a harmadik legnagyobb támogatottsággal bíró pártnak számít Dániában. Ráadásul az ország EU tagságának támogatottsága a Brexit népszavazást követően megugrott, s a dánok közel 70 százaléka nyilatkozott támogatóan.

Svédország

A bevándorlás-ellenes Svéd Demokraták vezetője szerint országának újra kellene tárgyalnia kapcsolatát az EU-val, s ezt követően pedig népszavazást tartani arról. Véleménye szerint semmi rossz nem volna abban, ha országa elhagyná az szupranacionális EU-t, s ismét szuverén állammá válna. A párt a 2014-e választásokon 12,9 százalékos eredményt ért el. Azóta, a bevándorlás növekedésének köszönhetően a támogatottságuk folyamatosan növekedett, jelenleg 20 százalék körüli. A mainstream pártok, amelyek jelenleg a legnagyobb támogatottsággal bírnak, egyértelműen az EU-tagság fenntartása mellett vannak. 

 

Szerző: Pócza István, kutató, Századvég Alapítvány

 

Nyitókép forrása: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala