SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA

 

Heti Válasz - 2014. 10. 09. (41. oldal)

Tényleg egy jobb világ előtt állunk?

Heim Péter

A 2007–09 közötti válság után sokan azt hitték: észhez fog térni a világ és befejeződik a nyakló nélküli hitelezés korszaka. A világ azonban nem igazán tanult a korábbi hibáiból: továbbra is emelkedik a GDP-arányos adósság szinte minden nagyobb gazdaságban. Van, ahol az államadósság nő, van, ahol a magánadósság, s van olyan térség, ahol mindkettő.

A probléma egyelőre nem veszélyes, hiszen a GDParányos vagyonok az adóssághegyhez képest jobban nőttek az elmúlt években, de problémát okozhat ott, ahol az eladósodás mértéke meghaladja a vagyonfelhalmozódás ütemét.

Az adósságnál viszont van egy jóval nagyobb probléma, amit jövedelemegyenlőtlenségnek hívnak. Ennek mértéke az utóbbi 25 évben folyamatosan nőtt, és ma már kifejezetten veszélyes. Egyre szűkebb rétegek kezében halmozódik fel a vagyon, és egyre szélesebb rétegek adósodnak el. A politikusok ezért a „gazdagok” kárára próbálják rendezni a nö vekvő egyenlőtlenségeket, ez ugyanis népszerűbb a fogyasztáskorlátozó és megtakarításösztönző gazdaságpolitikáknál. A válság sajnos csak látszatmegoldásokat hozott, a problémák gyökeréig kevés politikusnak volt mersze leásni. A fejlett világban ugyanakkor egyre komolyabb gondot okoz az elöregedés és az így egyre nehezebben fenntartható szociális ellátórendszer. Erről beszélünk ugyan, de csak kevés országban próbálnak tenni ellene. Mivel az aktív rétegek aránya gyorsan csökken, a politikusok – természetszerűen – a növekvő számú inaktív rétegeknek kívánnak kedvezni. Ez viszont szinte lehetetlenné teszi a valódi, fundamentális változások bekövetkezését.

A jegybankárok – látva a politika impotenciáját és a növekvő társadalmi feszültségeket – nem tehetnek mást, mint folyamatosan élénkítik a gazdaságokat.

Az egyre betegebb szervezetnek viszont egyre erősebb serkentő tablettákra van szüksége. Ezt jól mutatja, hogy zéró kamat mellett szinte minden jegybank erőteljes mennyiségi lazítást hajt végre. Ez a kockázati prémiumokat újabb történelmi mélységekbe taszítja, s a korábbiaknál lényegesen nagyobb buborékot hoz létre. A mai világban soha nem tapasztalt buborék kezd kialakulni, aminek egyelőre nem látni a következményét.

A mostani korrekció várhatóan rövid életű lesz, hiszen a jegybankok minden egyes lassulásra egyre erősebb monetáris politikai eszközt vetnek be. De ha csak látszatintézkedéseket hozunk, akkor egy később bekövetkező, jóval nagyobb válság alapjait rakjuk le. Nem valószínű, hogy a pénzbőség korszaka még hosszú ideig velünk fog maradni. Az évtized vége felé minden bizonnyal szembesülnünk kell majd azzal, hogy nem folytatható az a politika, amely egyre több adósságból már csak egyre kisebb GDP-növekményt képes előállítani. A világban egyszázaléknyi többlethitel kevesebb mint 0,2 százaléknyi GDP-növekedést generál. Az alacsony kamatok pedig egyre több torzulást visznek a gazdaságokba, hiszen nullaszázalékos reálkamat mellett a korábban életképtelen ötletek, beruházások is megtérülőnek tűnnek. Ezek a beruházások ugyanakkor a reálkamatok kis emelkedésére is bedőlhetnek, azaz a pénzügyi rendszer kitettsége a laza monetáris politika miatt napról napra nagyobb, amit elvileg nagyobb tőkével kellene ellensúlyozni. Az egyre több banki tőke azonban csak a növekvő kockázatokra nyújt fedezetet, a korábbi magas kockázati kitettség csökkentésére nem képes. Ez egy ördögi kör, a megoldás kulcsa viszont a politikusok kezében van. De vajon ők képesek-e szembesíteni a fogyasztókat a helyzet fenntarthatatlanságával és azzal, hogy a parti lassan véget ér és eljött a kijózanodás ideje? Talán a 2007–2009 közötti krízisnél jóval nagyobb válságnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a fogyasztók és a politikusok együttesen lássák be: a helyzet fenntarthatatlan. S még ekkor sem biztos, hogy a helyes megoldást fogjuk választani, hanem a végén még a megtakarítók pénzét is „elinfláljuk”, mert ez lesz az egyszerűbb és politikailag könnyebb.

De addig is élvezzük a partit és táncoljunk, ahogy Chuck Prince, a Citibank egykori első embere mondta 2007 nyarán, a válság kezdete előtt két héttel.

 

hirado.hu - 2014. 10. 08.

Újabb stabil minősítést vár a Századvég

Barcza György vezető elemző szerint a Standard & Poors és Fitch Ratings után a Moodys is kedvező döntést hozhat. Már csak utóbbi hitelminősítőnél van negatív besorolásban a magyar államadósság.

Idén két minősítés - a Standard & Poors és Fitch Ratings részéről - már megtörtént, egy harmadikat a Moodys jelentését várjuk, aminek pontos idejét nem tudjuk, de valamikor november környékén esedékes - mondta el a Ma reggelben Barcza György. A Századvég elemzője szerint bár nem biztos, de igen valószínű le fogják venni Magyarország negatív adósbesorolását.

Szerinte ez összefügg azzal a folyamattal, hogy az IMF legelső jelentésében még alig több mint 1 százalékos növekedést prognosztizált a magyar gazdaság számára az idei évben, amit aztán szépen lassan, negyedévenként vittek felfelé. A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentésében pedig már 2-ről 2,8 százalékra javította a magyar gazdaság 2014-ban várható növekedését. A szakértő úgy vélte: még ezzel is le van maradva az IMF, de már valamivel közelebb áll a realitásokhoz.

Ezek a lépések tükrözik a valutaalap véleményét az új magyar gazdaságpolitikáról, amiről kezdetben azt gondolták, nem fog működni. Most már az IMF is kénytelen belátni, hogy nem csak a kormányzati tervek, de az elemzői várakozások - amelyek még optimistábbak voltak - teljesülnek, de úgy tűnik, hogy jóval azok fölött lesz a növekedési ráta.

Annak kapcsán, hogy a Bank of America Merrill Lynch Global Research közgazdászai elemezték a befektetési ajánlású és a befektetésre nem ajánlott osztályzati sávok határövezetében lévő feltörekvő gazdaságok minősítési esélyeit, amelynek jelezték: Magyarország jövőre visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-besorolási kategóriába, Barcza György azt mondta: még nem tudni, hogy a döntés mikor esedékes, de vélhetően még a jövő év első felében megtörténik.

 

Vasárnapi Hírek - 2014. 09. 21. (1,9. oldal)

Nincs több  rezsicsökkentés

Nagy B. György

Heim Péter technikai ügynek tartja a bankok elszámoltatását

A kormányhoz közeli közgazdász szerint nem lesz több rezsicsökkentés, amit most ígérnek, az sem az 

A bankoktól elvenni szándékolt ezermilliárdot afféle technikai ügynek tartja 

Lanyhuló növekedésre és gyengülő forintra számít Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke

Vége a rezsicsökkentésnek

– Rosszul mennek a dolgok vagy ön tévedett? 

– Miért mennének rosszul? 

– Áprilisban, közvetlenül a választás után adott egy viszonylag komoly visszhangot kiváltó interjút, abban tett pár javaslatot – a kormány viszont épp az ellenkezőjét cselekszi. 

– Miért, mit cselekszik? 

– Akkor sorolom. Ön azt mondta például, a rezsicsökkentéssel elment a kabinet a falig, több tarifa-visszavágásra nem kerülhet sor. Ehhez képest most itt az újabb rezsicsökkentés ígérete az önkormányzati kampány kellős közepén… 

– Bocsánat, én úgy látom a rezsicsökkentéssel a kormány leáll. 

– Leáll? De hiszen tele van az ország plakátokkal, ismét rezsicsökkentés, azt hirdetik, és erre épült a miniszterelnök évadnyitó parlamenti beszéde is. – A kormány csak azt hajtja végre, amit korábban ígért. De további rezsicsökkentést nem látok. És pont erre céloztam abban az április interjúban, hogy ez a vége, elmentünk addig, amíg lehetett, és a véleményem nem változott. Ha majd a nemzetközi energiaárak jelentősen csökkennek – egyébként már csökkentek is – akkor lehet újra az energiaárak visszavágásáról beszélni. 

– A rezsicsökkentés fenntarthatósága miatt ölelte keblére Moszkvát is a kormány, mondván: olcsón jön majd az orosz gáz. Ehhez képest egy év múlva lejár az orosz–magyar gázszerződés, és még nincs új kontraktus. Akkor mire jó ez az önként vállalt függőség? 

– Egyrészt a gázszerződés mennyiségről szól, így a vártnál alacsonyabb fogyasztás miatt jövőre még nem jár le a megállapodás, van tehát még tartalék, eddig fel nem használt gázmennyiség. Másrészről a gázárak majdnem 20 százalékkal csökkentek a világpiacon az utóbbi 2-3 évben, így az oroszokkal is sikerrel lehet alkudni – mindenféle árukapcsolás nélkül. 

– Azt azért tudjuk, hogy az áralku a Kremlben dől el, politikai alapon. Mennyit engedhet Moszkva? 

– Szerintem 20 százalékkal adhatja olcsóbban a gázt, mint 2-3 éve. 

– A jó makrogazdasági mutatók nem csak az unortodox gazdaságpolitikának köszönhetők, hanem annak is, hogy az utóbbi hét évben a lakosság és a bankok igyekeztek leépíteni a hiteleiket, azaz regenerálódott a gazdaság – mondta ön áprilisban. Ezt a gyógyulási folyamatot miképp befolyásolja, hogy Orbán Viktor épp el akarja számoltatni a bankokat? 

– Szerintem pozitívan befolyásolja.

Ennek során csökken a lakossági devizahitel-állomány, hiszen egy jelentős részét leírják, illetve egy másik részét forintosítják. Következésképpen a lakosság jövedelmi pozíciója markánsan javul – azaz képes lesz többet fogyasztani, illetve beruházni.

– A fogyasztás esetleges megugrása ellensúlyozhatja, ha a banki elszámoltatás miatt befagy a hitelezés, azaz nem áramlik pénz a gazdaságba? 

– Egyrészt nem számítok további hitelállomány-csökkentésre – kivéve persze azt, ami az említett devizahitel-leírásokból fakad. Azaz alapvetően a bankok nem csökkentik, nem vonják vissza a vállalkozásokhoz kihelyezett kölcsönöket. Már csak azért sem, mert mire minden lezajlik, a pénzintézetek hitel és fedezet aránya 100 százalék alá süllyed. Tehát a betétek már stabilan fedezik a kölcsönöket – míg a válság előtt a pénzintézetek átlagosan betétállományuk 160 százalékának megfelelő összeget helyeztek ki. Ez instabillá tette a bankszektort. 

– Azért a devizahitel-leírásokkal mégis 1100-1200 milliárd forintot vonnak ki bankrendszerből. 

– De ezt az összeget nem szívják ki a gazdaságból, egy technikai ügyletről van szó – egyszerűen ennyivel csökken a lakosság hitelpozíciója. Persze a bankrendszernek ez nyilvánvalóan veszteség. 

– És a gazdaságnak mekkora nyereség?

Mennyivel nőhet a fogyasztás? 

– Idén 3-3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítok, jövőre 2,5-2,9 százalékot prognosztizálnék. 

– Mi a lanyhulás oka? 

– Hogy nem lesz ennyi uniós forrás a rendszerben. 

– És uniós források nélkül fenntartható-e a mai gazdaságpolitika? Már csak azért is, mert az EU szerint viszont a gazdasági növekedés gátja az állam. 

– Nem gondolnám, hogy az állam fojtja le a növekedést. Az elsődleges gát inkább az, hogy az utóbbi hét évben a bankrendszer folyamatosan építette le a hitelpozícióit. Egyszerűen azért, mert túl sok kölcsönt folyósított, így az ország olyan mérvű külső adósságot halmozott fel, amiből vissza kellett jönni. A külső adósság egyébként csökkenni fog – csak nem ilyen agresszív módon, amikor a pénzintézetek mindenáron visszaszívják a hiteleiket. 

– Miből lehetne csökkenteni az adósságot? 

– Van folyó fizetésimérleg-többletünk (azaz több külföldi valuta áramlik be, mint amennyi elhagyja az országot), illetve adott az uniós pénzbeáramlás. Mindkettő automatikusan csökkenti a külső adósságot. 

– Amikor külső adósságot említ, akkor a vállalkozások, a lakosság, illetve az állam devizahiteleit jelenti, hiszen az államadósság csöppet sem csökken. 

– Amit nézni kell az az állam, a lakosság és a vállaltok együttes adóssága a külfölddel szemben. A válság előtt ennek aránya – a GDP-hez viszonyítva – 120-130 százalék között volt, most 80-90 százalék között van. Ez még mindig magas, de mégis egy 40 százalékot meghaladó csökkenés – ráadásul egy jelentős forintgyengülés mellett. Ha az árfolyam felértékelődne 10 százalékot, máris sokkal jobban állnánk. 

– Számít forinterősödésre? 

– Nem. Ha alacsony marad a kamat, akkor kisebb-nagyobb kilengésekkel trendszerűen gyengülni fog a forint. 

 

Heti Válasz - 2014. 08. 14. (35. oldal)

Korrekció a piacokon

Heim Péter

Részben a növekvő geopolitikai feszültségeknek, részben a csökkenő amerikai monetáris stimulusnak tulajdoníthatóan most egy jelentősebb korrekciónak vagyunk a szemtanúi a pénzpiacokon.

Az úgynevezett ár/nyereség (P/E) ráta a historikusan magas 17 körüli szintekről visszafordult, s később talán megközelíti a fundamentumoknak jobban megfelelő 14-15 közötti értéket. Az amerikai gazdaság nominálisan mintegy 12 százalékkal nagyobb a 2008-as értékéhez képest, míg a részvényárak legalább 20 százalékkal magasabbak akkori szintjüknél. Az utóbbi másfél év áremelkedése mögött már nem a profitok növekedése áll, hanem az olcsó pénz. Azt lehet mondani, hogy a piacok legalább másfél évvel megelőzték a korukat, azaz a várakozásokban bármilyen kis romlás jelentős tőkepiaci korrekciót válthat ki. Az Oroszország ellen bevetett – amúgy nem túlságosan indokolt – szankciók az európai kontinens éppen elinduló növekedését várhatóan meg fogják törni, sőt, akár teljesen le is állíthatják. Ezek, valamint az alacsony infláció miatt az Európai Központi Bank feltehetően még az idén – ősz közepén – további monetáris lazítást fog bejelenteni. Mivel az Egyesült Államok jegybankjának élén egy kifejezetten galamblelkű (dovish) jegybankelnök(nő) ül, ezért a várakozásokkal ellentétben – részben az európai lassulás hatására – az amerikai kamatemelések is legalább fél évvel később fognak bekövetkezni, s jó esély van arra, hogy mértékük kisebb lesz a vártnál. Hajlok elfogadni a világ legnagyobb kötvényalap-kezelőjének véleményét, miszerint az új amerikai kamatemelési ciklus 2016-ban fog csak elindulni, és tempója igen lassú lesz.

Sajnálatos módon a jegybankárok egyre több figyelmet fordítanak az eszközárakra és azok reálgazdasági hatásaira, szemben a hosszú távú reálgazdasági, szekuláris folyamatokkal. Az újabb globális recessziótól való félelem túl erős ahhoz, hogy a jegybankok ne reagáljanak a legkisebb negatív gazdasági jelre is túlzott figyelemmel. Ezért a most kialakuló korrekció sem ígérkezik trendfordulónak, és feltehetően a jegybankok újabb élénkítő lépései után újra elindulhat a tőkepiaci eszközök felértékelődése. Az utóbbi hónapokban az optimizmus már rég nem látott szinten volt, a kisbefektetők például évek óta nem vettek annyi részvényt, mint az idei év első felében, de a hitelre történő részvényvásárlások is új csúcsot értek el.Magyarország esetében a növekvő tőkepiaci feszültségek az egyre gyengébb forintban tükröződnek, hiszen a forint mögött lassan már nincsen semmilyen kamatprémium. Az ilyen kisebb válságok idején tapasztalható tőkekivonás érzékenyen érinti a forintot, árfolyamát a jelentős folyó fizetési mérlegtöbblet sem tudja megtámasztani. Éppen ezért hiába ér többet a forint a 315 körüli szintjénél, a fundamentálisan indokoltnál alacsonyabb kamat miatt a tényleges árfolyam folyamatosan gyengül mindaddig, amíg a befektetők nem érzik elég alulértékeltnek ahhoz, hogy a később esetleg bekövetkező felértékelődés ellensúlyozza az indokoltnál alacsonyabb mai alapkamatot. Ez talán bonyolultan hangzik, de a lényeg, hogy a forintgyengülés megfordításához a mainál magasabb kamatszintre van szükség. Ha a kamat alacsony marad, akkor az árfolyam gyenge lesz. Ha a kamatszint emelkedik, akkor az árfolyam erősödni fog. Mivel az infláció még legalább egy évig bőven a cél alatt várható, ezért a jelenlegi árfolyamok esetén sem lehet jelentősebb jegybanki kamatemelésre számítani. Azaz egyelőre nem számíthatunk változásra a forint lassú leértékelődő trendjében. A kamat és az árfolyam egy cseretermék, s azt az aktuális jegybanki vezetés dönti el, hogy meddig engedi el az árfolyamot. Hiszen egy jelentős fizetési mérlegtöbblettel rendelkező országban semleges kamatszint esetén a deviza trendszerűen felértékelődik, márpedig ma leértékelődünk, miközben pozitív a fizetési mérleg, és jelentős forrásbeáramlás van az EU-pénzekből is. A kamatszint tehát túl alacsony, ami a növekedés serkentése miatt szándékolt.

 

Figyelő - 2014. 08. 07. (16-18. oldal)

Alacsony kamat,  magas árfolyam

Lambert Gábor

HEIM PÉTER ❘ Nem hiszek abban, hogy a bankot kitekerjük valakinek a kezéből olcsón, belenyomunk valamilyen állami üzletet, s akkor szépen lesz nyereség – mondja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

A tavaszi parlamenti választások után azt nyilatkozta, hogy a Fidesznek ki kell egyeznie a budapesti értelmiséggel…

 – Rosszul idéztek, mert budapesti fiatal értelmiséget mondtam. Azokra gondoltam, akik nagy számban hagyják itt az országot. A kiegyezést pedig úgy értem, hogy lehetőségeket kell biztosítani számukra. A legfontosabb az elkövetkező időszakban az lesz, hogy az oktatásra koncentráljunk, ahhoz pedig szükség van az értelmiségre.

Mindegy, hogy konzervatív vagy liberális gondolkodásúak, be kell őket vonni az építkezésbe. A gazdaság ciklikus, s az elkövetkező öt-hat évben növekedés várható Magyarországon. Leállt a hitelleépítési folyamat, a helyreállítási időszak legagresszívabb részén jövő tavaszra túljut a gazdaság.

De ha nem tudjuk a kiművelt emberfőket a következő időszakban itthon foglalkoztatni, akkor 2020 után visszasüllyedünk a demográfiai és minden egyéb posványba. Újra elindul az alacsony növekedés, magas adósság lefelé húzó spirálja. 

– Látja a felismerés jeleit? 

– Igen, például nagyon sok fiatal kezd a kormány közelében szerepet kapni. Sok tekintetben ez egy más kormányzati ciklus lesz, mint az elmúlt négy év, és remélem, hogy egy jobb országban fogunk élni. Én nem tartok attól, hogy itt diktatúra épül, attól nagyon messze vagyunk. Olyan országban élünk viszont, ahol a tudás még mindig nincs megbecsülve, s ha ezen nem tud ez az ország túllépni, akkor itt komoly gondok lesznek. 

– Az illiberális demokrácia meghirdetését hogyan értelmezi?

 – Azt gondolom, hogy valamilyen mértékű keresztényi fordulatnak vagyunk a tanúi. Amit a miniszterelnök mond mostanában, abban nagyon sok, a kereszténységgel kapcsolatos gondolatot vélek felfedezni. A tusnádfürdői beszédében annak a mondatának különösen örültem, hogy amit én teszek mással, ugyanazt várjam el másoktól. Ez alapvetően keresztény érték. Én magamat konzervatívnak definiálom, liberális beütésekkel, és ebbe a tolerancia, a mások véleményének a meghallgatása nagyon is beletartozik, de ezt mástól is elvárom. Miért ne mondhatnám például el, hogy nem értek egyet bizonyos lapok homoszexuális propagandájával? Ha ezt mások nem hajlandók elfogadni, akkor ki is az intoleráns? 

– Gazdaságpolitikai szempontból előrevetít valamilyen fordulatot a tusnádfürdői beszéd? 

– Az, hogy az állam valószínűleg erősebb szabályokat szeretne betartani és betartatni, már korábban is sokszor elhangzott, miként az is, hogy az állami tulajdon részarányát növelni kell, nyilvánvalóan valamilyen külföldi példák alapján. Ezzel én nem feltétlenül értek egyet, sokszor azt látom, hogy a politikusaink félreértelmeznek egyes folyamatokat a világban. Szingapúrban például nagyon megfizetik az állami alkalmazottakat, szinte kitüntetés az államnak dolgozni. Viszont ha valaki korrupciós bűncselekményt követ el, akár halálbüntetéssel is számolhat az ázsiai kultúrákban. Ha Magyarország bizonyos példákat szeretne meghonosítani, az azt is jelenti, hogy ezek koherens rendszerek.

Nem lehet úgy szemlélni, hogy ha valami ott jól működik, akkor azt átvesszük, de a másik részét nem adjuk hozzá. Az is kérdés, hogy mi az, ami működne Európának ezen a részén. De a miniszterelnök nem is azt mondta, hogy ezek a követendő példák, csak hogy el kell gondolkodnunk, és megérteni ezeket a társadalmi struktúrákat, új, fellendülő gazdaságokat. 

– Ami az állami tulajdonszerzést illeti, valóban töretlen a lendület. Seszták Miklós fejlesztési miniszter a napokban egy interjúban jelezte, hogy az év végéig lehetnek még olyan új akvizíciók, amelyek akár a költségvetés módosítását igénylik.

Valóban van a további vásárlásokra fedezet a büdzsében?

 – A hiány az idei évben jelentősen belül van a maastrichti 3 százalékos korláton. Nem is az a kérdés, hogy meg lehet-e találni a fedezetet az akvizíciókhoz, inkább az, hogy az állami vagyon visszavásárlása indokolható-e. A magam részéről nem tartanám jónak, ha ipari vállalatokat tömegével vásárolna a magyar állam. Valószínűleg nem fog vele jó eredményeket elérni. Azt viszont, hogy bizonyos állami tulajdon legyen a bankrendszerben, nem tartom károsnak. Elindult egy kiegyenlítődési folyamat, ezt ugyan nem kellene nagyon messzire tovább vinni, de ahol a piac megbukik, ott célszerű az állami tulajdonnak belépnie. A közvetítő rendszerben például, amikor a bankok nem hiteleztek, akkor bizonyos állami tulajdonban lévő pénzintézeteknek volt köszönhető, hogy nem omlott teljesen össze a hitelezés az elmúlt négy évben. De azt is látni kell például, hogy a kínai gazdaság növekedésének sem az állami, hanem a magánszektor a motorja.

 – Azért idén nyáron már volt egy 110 milliárdos zárolás a költségvetésben, s azóta az állam bankokat, közműcégeket vásárolt, és további tervei is vannak. Valóban olyan könnyen tartható a hiánycél? 

– Általában tartalékokat zárolnak és nem elköltött forrásokat, ezt nem nevezném valódi megszorításnak. 

– Mindenesetre ez annak a jele, hogy a kormány kezdi érezni, hogy kifeszítetté válik a költségvetés. 

– Valamilyen szinten talán igen. De fenntartom, hogy nem lesz megszorítás az idei évben, és jövőre sem várható jelentősebb.

Még akkor sem, ha az infláció 2015 őszéig biztos, hogy igen mélyen lesz, folyamatosan alatta marad a kívánatos szintnek, így növelve a deficitet. 

– Tavasz tájékán azért még látott a büdzsében egy 150 milliárd forintos tartalékot, amellyel az állam hozzájárulhat a devizahitelesek megmentéséhez. Megvan ez még?

 – Én most is azt gondolom, hogy van erre fedezet. Nem tartom kizártnak, hogy ha a kormány forintosítja a hiteleket, akkor abba a bankrendszer mellett valamilyen mértékben beszáll a költségvetés is.

Ha csak 15 százaléknyi árfolyamveszteséggel számolunk, akkor úgy 450 milliárdnyi veszteség érné a bankrendszert. A hiteleket átlagosan 160 forintos svájci frankkal vették fel, s most 255-ön van az árfolyam.

A kettő között van úgy 40 százalékos különbség. Ha ezt elharmadolom az állam, a lakosság és a bankok között, mert mindhárom szereplő felelős a jelen helyzet kialakulásában, akkor mindenkinek kb. 13 százalékot kellene elviselnie. Ez komoly költségvetési kiadás lehet, amire nem árt fedezetet teremteni. Azt feltételezem, hogy a forintosítás körül lesz valamilyen alku, még nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan végződik.

 – Ön milyen svájcifrank-átváltási árfolyamra számít? 

– Kétszáztíz-kétszázhúsz körül gondolnám reálisnak. Így jönne ki a 450 milliárd össztársadalmi szinten, amit harmadolva 150 milliárd jutna az államra. 

– A bankrendszernek ezek alapján mennyibe fájna a többlépcsős mentőcsomag? 

– Most, az árfolyamrések és kamatok rendezése után 900 milliárdnál tartunk. Ha a költségvetés mégsem szállna be a forintosításba, ehhez hozzáadhatjuk az előbbi 450 milliárd kétharmadát, és már 1200-1300 milliárdnál tartunk. De a csökkenő törlesztőrészletekből adódóan a banki jövedelmek a jövőben is évi 100 milliárddal esnek vissza, ez jelenértéken számolva, 15 százalékos diszkontrátával még úgy 500 milliárd forint pluszhatás. A maximális összeg, amit el tudok képzelni, tehát úgy 1700 milliárd.

Ezt mondja egyébként a Goldman Sachs is. De azt gondolom, hogy a költségvetés is beszáll, valamilyen mértékben talán a bankadó is csökken a jövő évtől. Ám a nettó jelenértékhatás így is 1500 milliárd forint körül lehet a bankrendszer számára, ami igen komoly teher. 

– Nemrég pedig még arra számított, hogy a jövő évben helyreáll a pénzintézetek hitelezőképessége.

 – Ezt most is fenntartom. 

– Akkor miért szorgalmazza a Növekedési hitelprogram folytatását 2016-ig, ha nem azért, hogy kiváltsa a kimaradó banki hitelezést? 

– Azzal számolok, ha jövőre nem lenne növekedési hitel, a bankrendszer 5-6 százalékkal tovább csökkentené a hitelállományát. Arra kell a növekedési hitel, hogy a bankrendszer egészének a mérlegfőösszege már ne csökkenjen. Ha a devizahiteles csomagoknak köszönhetően úgy 1300 milliárddal zsugorodnak majd a banki követelések, az olyan, mintha a gazdaságban 10 százalékkal szűkülne a hitelállomány – a bankok mérlegoldala így fog változni. A hitel/betét mutató, amely a magyar gazdaságban most százvalahány százalék körül van, elméletileg kilencvenvalahány százalékra fog csökkenni. Azt feltételezem, hogy erről a szintről jelentősebb hitel-összehúzódásra már nem kell számítani. A bankrendszer lassan elkezd hitelezni. Ötven százalék körül van az idézőjelbe tett magyar súly, az OTP-t is ideszámolva, ez a rész feltételezhetően már jövőre is növeli kihelyezéseit, és a többiek sem fogják drasztikusan visszavágni a hitelállományukat. 

– Azt nyilatkozta nemrégiben, meglepte, hogy a külföldi tulajdonú bankok még kitartanak. Kitől várja, hogy kivonuljon?

– Anélkül, hogy bárkit is kiemelnék, a külföldi tulajdonban lévő hitelintézeteknek volt egy business-modelljük, amelynek az anyavállalat forrásainak a magyarországi kihelyezése volt a lényege. A hitelállományuk alakulására az MKB jó példa: az egykor úgy 2500 milliárdos mérlegfőösszegű bank az év végére 1500 milliárdra megy vissza. Negyven százalékkal csökkent ezeknek a hitelintézeteknek a mérete. Emellett a kétezres években átlagosan 7,5 százalékos kamatszint után most tartósan 2–4 százalék közötti szintre kell felkészülni.

Ez az elkövetkező három-négy évet, azt gondolom, biztosan jellemzi majd, ennek nemzetközi és magyar bel-gazdasági okai is vannak.

 – Számít arra, hogy a jelenlegi 2,1 százalékos jegybanki alapkamat kitart a jövő év végéig?

 – Az MNB a végsőkig tartani fogja. Nem azt mondom, hogy oda kellene szögezni, mert kockázatosnak tartom már ezt a kamatszintet. Szerintem a forinton nyomás lesz az elkövetkező időszakban, oda terelődik át a feszültség a nemzetközi piacokon. Ez várható, mivel jelenleg elképesztő mértékű az optimizmus a tőkepiacokon, nyilván kell jönnie egy korrekciónak. Szóval a bankrendszerre visszatérve, a kamatszint tehát a korábbi időszak nagyjából felére csökkent. A másik oldalon a portfólió is közel a felére esett, tehát 60-70 százalékkal csökkent a bevételi oldal, s tartósan erre kell berendezkedni. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy többletköltséget ne számoljanak fel az ügyfeleknek, nagyon nehéz továbbhárítani bármit is. A kérdés az, tudnak-e a bankok ennyit csökkenteni a költségeken. Valószínűleg nem. Az eddigi viszonyokhoz szokott hitelintézetek nagyon nehezen fognak ugyanazzal a tulajdonosi-menedzsmenti struktúrával alkalmazkodni az új viszonyokhoz. Valamilyen konszolidációnak be kell következnie. Lehet, hogy egyesülnek, van, aki kivonul, elad, és az új tulajdonos konszolidál majd.

 – Honnan jöhetnek új tulajdonosok? Ki az, aki az államon kívül ma hajlandó beszállni a magyar bankrendszerbe?

 – Biztosan vannak olyanok, akiknek ez megfordul a fejében.

A magyar kormánynak arra kell figyelnie, hogy a bankrendszer tipikusan érzékeny iparág. Nagyon fontos, hogy megbízható személyek legyenek a főszereplők, értsenek a pénzügyekhez, legyen nemzetközi ismeretük, ne zárványként próbálják működtetni, mert az nem fog menni. Ha nem olyan bankáraink vannak, akik ezt megértik, hanem zárt világban gondolkodnak, akkor az ország versenyképtelen lesz. Ma magyar hitelintézetet vásárolni veszteséges üzlet, ha valakinek nincs világos elképzelése, hogy mit akar vele csinálni, mert a régi modell nem működik.

Abban nem hiszek, hogy a bankot kitekerjük valakinek a kezéből olcsón, belenyomunk valamilyen állami üzletet, s akkor szépen lesz nyereség. Biztos vannak ilyen elképzelések, de szerintem ez nem járható út. 

– Önnek régi vesszőparipája, hogy 305-ös euróárfolyamon rögzíteni kellene a forintot. Ettől a szinttől jelenleg egyre jobban távolodunk a gyengébb kurzus felé. Meddig kell erre a tendenciára berendezkedni?

 – Ameddig a jegybank a kamatszintet nagyon mélyen tartja. Ennek az országnak a jelenlegi növekedési és inflációs potenciálját összeadva hosszú távon 4–5 százalék közötti egyensúlyi kamatlábnak kellene lennie, ettől persze átmenetileg el lehet térni. De ha hosszú ideig jóval alatta maradunk, a feszültségnek valahol meg kell jelennie. Semleges költségvetési politika laza monetáris politikával elegyítve a lassan gyengülő árfolyam irányába mutat. 

– Irány a 330-as kurzus felé? 

– Ha sokáig alacsony kamatszintet tartunk fenn, nyilván el lehet oda lökdösni a forintot, ami viszont nem jelenti azt, hogy az egyensúlyi állapota 330 forintos euróárfolyamnál lenne. Én azt gondolom, hogy a 305-ös szint a gazdaság számára megfelelő, nem kellene tartósan gyengébb.

Sokan ugyan azt várják, hogy a gyengítés nyomán a tartósan 2 százalék körüli növekedési potenciál fel tud menni 3-ra, de ez nem ettől következhet be, hanem az innovációnak, a képzett munkaerőnek, a jó adórendszernek köszönhetően. 

– Ha gyenge árfolyamra kell berendezkedni, akkor az államadósságot is csak technikai trükkökkel lehet ismét, az év végén néhány napig, statisztikailag a 80 százalékos szint alá szorítani?

 – Az alkotmányos és az uniós szabályok szerint is csökkenteni kell, ami ilyen körülmények között gondot okozhat, de például egy egyszerű trükkel, a forintosítással kezelhető. Azt mondom, hogy adok a bankrendszernek eurót, mondjuk 305-ön.

A nemzeti bank mérlegében, ha az egész tartalékot leváltanám, 278-279-es bekerülési árfolyammal számolva, tízmilliárd eurón nem is akármekkora nyereség keletkezne, amivel ma senki nem számol. Ezt a nyereséget az állam nyugodtan elvonhatja osztalékként. Lehet, hogy ez lesz a megoldás: a deficit így technikailag alacsonyabb lesz, az államadósság pedig egy százalékponttal, 300 milliárddal lesz kisebb hirtelen. 

Kockázatosnak tartom már ezt a kamatszintet. 

 

Heti Válasz - 2014. 07. 17. (43. oldal)

Brazil dráma, német csoda?

Heim Péter

A világbajnoki elődöntőt figyelve elgondolkoztam Brazília helyzetén. Nem értek a focihoz, de az még számomra is világos volt, hogy a brazil csapat teljesen ötlettelenül játszott a szuper formában lévő németekkel szemben. Az eredmény láttán eszembe jutott: mi is lehet a mai brazil gazdaságban, és sajnos ott sem látok sok jót.

A költségvetés a magas nyersanyagés ingatlanárak ellenére krónikus deficittel küszködik, a beruházási ráta alacsony, és az infláció is makacsul tartja magát hat százalék felett. Nem beszélve arról, hogy a továbbra is magas nyersanyagárak mellett a folyó fizetési mérleg képtelen többletet mutatni, sőt az elmúlt két évben a hiány még növekedett is. Dilma Rousseff kormánya egyelőre nem akarja felismerni, hogy az ország elpocsékolja kivételes természeti kincseit, és a magas szociális kiadások helyett alacsonyabb adókat kellene fenntartania.

Brazíliában az átlagos nyugdíjba vonulási idő 55 év alatt van, ami egyre fenntarthatatlanabb, hiszen a társadalom elöregedése ott is rohamos.

A brazil termékenységi ráta két százalék alá csökkent. Ez azt jelzi, hogy a népesség növekedése húsz év múlva le fog állni, és az eltartó-eltartott arány drasztikusan romlani fog, ami kezelhetetlenné teszi az államháztartás hiányát. A baloldali kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy a természeti erőforrások növekvő kiaknázása ma már nem elegendő a növekedés fenntartásához. Az inaktívak támogatása helyett az aktív rétegek adóterheit kellene csökkenteni, és a túlzott fogyasztás visszafogása céljából növelni kellene a fogyasztási célú adók súlyát.

A baloldali gazdaságpolitika helyett egy jobboldali fordulatra van szükség, hogy az ország elkerülje az adósságválság újbóli kialakulását. A növekedési ütem a mostani helyzet fennmaradása esetén tartósan 2-3 százalék közötti szintre fog süllyedni, azaz jó esély van arra, hogy az ország világgazdasághoz való felzárkózása leáll. A gazdaság állapota nagyon hasonlít a brazil foci állapotához, melynek van egy sztárja és minden arra épül. A gazdaság Neymarja a természeti erőforrások szinte kiaknázhatatlan mértéke, de azon kívül alig van valami világszintű az országban. Ellentétben a német gazdasággal, ahol szinte minden – beleértve a pénz-, a nehézvagy a gépipart – van, és mindezek világszínvonalúak.

A német válogatott abban volt jobb, hogy minden poszton világszintű játékosai vannak, bár nincs Neymarhoz fogható sztárja. Ugyanez igaz a német gazdaságra is, ahol az ország fejlettségéhez és szociális ellátórendszeréhez képest viszonylag alacsonyak az adók és a bérek, aminek köszönhetően a gazdaság rendkívül versenyképes és így magas a beruházási ráta is. A személyi jövedelemadóhoz képest viszonylag magas fogyasztási adóknak és a német hagyományoknak köszönhetően a megtakarítási ráta kétszerese a brazilnak, ami azt biztosítja, hogy az ország képes jelentős beruházási szint mellett tőkét is exportálni, ellentétben Brazíliával, ahol jelentős tőkeimportra van szükség az amúgy sem túl izmos beruházási szint fenntartásához is. Mindent számításba véve Brazília gazdaságát diverzifikálni kell, és jelentős mértékben vissza kell fogni a szociális transzfereket, ha hosszabb távon versenyképes akar maradni. Sokan nem szeretik a német focit, mert nem annyira látványos, és ez igaz a német gazdaságra is: de az biztos, hogy kiszámítható. Gary Lineker volt angol válogatott focista mondása – miszerint a focit huszonketten játsszák, de a végén a németek hengerelnek – az európai gazdaságban is igaz. Hazánknak ezt érdemes megtanulnia. A német szorgalom és kiszámíthatóság mindig meghozza gyümölcsét. Lehet, hogy a németek nem nyerik meg a világbajnokságot, de majdnem mindig jó teljesítményt nyújtanak, s erre csak kevesen képesek. Jó lenne, ha egyszer eljutnánk oda, hogy a világ úgy tekint vissza a magyarok azt megelőző ötvenéves teljesítményére, hogy az nem volt semmi.

 

mno.hu - 2014. 07. 11.

Befagyasztanák a nyugdíjakat tíz évre

A nyugdíjak és szociális kiadások reálértéken való befagyasztását javasolja tíz évre a Századvég Gazdaságkutató elnöke.

Heim Péter szerint az így felszabaduló forrást az oktatásra és a humánerőforrás fejlesztésére lehetne fordítani. Hangsúlyozta: ez nem azt jelentené, hogy bárkitől elvennének pénzt, mert a járandóságok megőriznék jelenlegi értéküket. Azonban azok emelése helyett inkább a jövőbe fektetnék a várható gazdasági növekedés hasznát. Az elnökkel Simon-Palov Judit beszélgetett.

 

 

 

inforadio.hu - 2014. 07. 10.

Átírja a bankrendszert a devizahiteles mentőcsomag? - Heim Péter az Arénában

Nagyon komoly szerkezetátalakulásra lehet számítani a bankrendszerben a következő időszakban a devizahiteles mentőcsomag nyomán - mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Heim Péter szerint a bankrendszer várható nyereségtermelő képessége tartósan a felére fog csökkenni.

Nagyon komoly szerkezetátalakulásra lehet számítani a bankrendszerben a következő időszakban a devizahiteles mentőcsomag nyomán - mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Heim Péter szerint adott esetben bankbezárások is szóba kerülhetnek.

A devizahiteles mentőcsomag miatt a bankoknak azt is át kell gondolniuk, hogy egyáltalán életképesek-e a magyar piacon - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Nem csak most kell kifizetni mondjuk 1100-1200 milliárd forintot, forintosítással együtt lehet, hogy 1500 is lesz a vége, hanem ez komoly jövendőbeli bevételcsökkenést is fog jelenteni, mert a jövőbeni törlesztő-részlet is nagyban fog csökkenni. A bankrendszer szintjén ez 100 milliárdos éves bevételkiesés is lehet, ami azért igen komoly változás, azt jelenti, hogy a bankrendszer várható profitabilitása tartósan a felére fog csökkenni" - mutatott rá a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Ezért Heim Péter szerint már nem fog működni az az üzleti séma, amely alapján eddig a külföldi tulajdonú bankokat irányították Magyarországon.

A közgazdász úgy látta, hogy normális folyamat, ha néhány külföldi tulajdonos eladja a már kevésbé jövedelmező bankját. A következő időszakban konszolidáció következhet a pénzügyi szektorban, amihez viszont tőkére lenne szükség: olyan új tulajdonosokra, akik hajlandóak jelentős saját pénzt fordítani a bankokba.

A lakosság - ezen belül is elsősorban a középosztály - a devizahiteles mentőcsomaggal felszabaduló forrásai egy részét várhatóan megtakarítja, ám Heim Péter úgy számolt, hogy élénkülhet a fogyasztás is.

"Előbb- utóbb elkezdenek az emberek vásárolni, mondjuk autókat" - vélekedett.  Tehát hamarosan meg fog jelenni az eddig elhalasztott fogyasztás - közölte Heim Péter. "Az én jelzésem szerint jövőre a magyar lakosság fogyasztása olyan 3 százalékkal tud bővülni, ami azért igen jelentős fogyasztásbővülés" - kalkulált a közgazdász, aki azzal számol, hogy a magyarországi belső fogyasztás 2018-ra érheti el a 2006-os, tehát a válság előtti szintet.

 

 

Heti Válasz - 2014. 06. 19. (69. oldal)

Nagy változások előtt India

Heim Péter

Itt, Európában májusban szinte mindenki csak azzal foglalkozott, mi lesz az európai parlamenti választások után a radikálisok előretörése miatt. Pedig májusban volt egy sokkal fontosabb választás is a világon a tőlünk távoli Indiában, ahol 30 év után egy párt újra képes volt abszolút többséget szerezni a Lok Sabhában, az indiai parlamentben. Az új miniszterelnök a konzervatív hindu – korábbi Gujarat szövetségi állambeli miniszterelnök – Narendra Modi lett. Óriási a várakozás vele szemben, hiszen a 2000-es évekre jellemző kilencszázalékos növekedés a múlté, és már évek óta „csak” évi 5 százalék körüli növekedésre képes a gazdaság. Ráadásul a költségvetés hiánya meghaladja a GDP 5-6 százalékát, és az infláció is makacsul nyolc százalék felett van.

India fantasztikus ország, ahol több mint 1,2 milliárd ember él. Itt van a világ legnagyobb hindu közössége, de közel 170 millió muzulmán is jelen van az országban. A társadalmi ellentétek és különbségek óriásiak, de az éhezés azért már nem mindennapos az elmúlt húsz év gazdasági növekedésének köszönhetően. Az ország az egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőr, de energiával nem képes ellátni magát, hiszen mind olajból, mind gázból korlátos készletekkel rendelkezik. Közben a szénkitermelés is évek óta stagnál a hatalmas korrupció és a bürokrácia miatt.

Az energiahiány szinte mindennapos probléma, aminek megoldása egyre sürgetőbb. Mivel Indiában viszonylag magas a napsütéses órák száma és a Dekkán fennsíkon a tengerpartokhoz hasonlóan relatíve erős a szél, ezért az ország a megújuló ipar éllovasa lehet. Az egyre hatékonyabb és olcsóbb technológiáknak köszönhetően a napenergiából előállított áram egyre kisebb támogatás mellett is versenyképes, s ezáltal hozzájárul a drága olaj és gázimport csökkentéséhez. India évente 160 milliárd dollárt költ energiahordozók importjára, ez évente 7-8 milliárd dollárral nő, ami egyre nagyobb terhet jelent a gazdaságnak. Modi ráérzett arra, hogy még mindig kevesebbe kerül, ha az energiaigény növekedését a megújuló energia támogatásával oldják meg, mint ha importálnák az energiát. Ha a támogatási szint 55 euró/megawattórára csökkenne a napenergia és 35 euró/MWh-ra a szélenergia esetében, akkor a teljes többlet-energiaigény megújulókból való fedezése olcsóbb lenne, mint ha ezt fosszilis vagy atomenergiából oldanák meg. Ezt felismerve az új elnök bejelentette: hat éven belül az indiai vidék minden háztartása számára elérhetővé teszik a napenergiából nyert áramot. Ha képes lesz ezt teljesíteni, akkor az ország energiaimportja a következőkben a gazdasági bővülés ellenére sem biztos, hogy növekedni fog.

Modi az energiaipar reformja mellett visszafogná a költségvetés költekezését és egyszerűsítené a bonyolult engedélyeztetési eljárásokat. Ezt az elmúlt egy évtizedben Gujaratban már megtette, és részben ennek tudható be, hogy a szövetségi állam gazdasági növekedése évi 2 százalékponttal volt magasabb az indiai átlagnál az utóbbi tíz évben. Ha sikeres lesz az energiapiac reformja és a bürokrácia visszaszorítása, akkor jó eséllyel India a következő évtizedben akár évi 8 százalékos növekedést is elérhet. A jegybankban egy fiatal és tehetséges közgazdász ül, aki elsődlegesnek tartja az infláció elleni küzdelmet, és ennek nyomatékot is adott. Az elmúlt félévben a gazdaság lassulása ellenére folyamatosan emelte az irányadó kamatokat, hogy visszafogja a inflációt. A jegybank önmagában viszont esélytelen az infláció elleni harcban, ha a kormány továbbra is költekező költségvetési politikát fog követni. Az ország előtt álló feladatokat Modi jól látja, és az új jegybanki vezetéssel karöltve képes lehet arra, hogy egy virágzó Indiát teremtsen, amely a következő évtizedtől átveheti a világgazdaság motorjának szerepét Kínától.

 

NAPI Gazdaság - 2014. 06. 16. (9. oldal)

A humán tőke fejlesztése elengedhetetlen

Felzárkózás

Gerőcs Tamás

A kelet-közép-európai régió húsz éven belül felzárkózhat Nyugat-Európához – véli Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A közgazdász szerint Magyarország sikeres becsatlakozásához ugyanakkor fontos intézményi reformokra lenne még szükség.

A válság lecsengésével ismét beindult a világgazdaságon belüli kiegyenlítődés, aminek haszonélvezői a feltörekvő országok, különösen pedig a kelet-közép-európai térség – állítja Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A Napi Gazdaságnak a közgazdász azt hangsúlyozta, hogy míg a fejlett világ a következő évtizedekben 2–2,5 százalékos éves növekedési ütemet lesz képes tartani, addig a nagyobb fejlődő országok 5–5,5 százalékos irammal pár évtized alatt utolérhetik a centrumállamokat. Kelet-Közép-Európa a kettő közötti átlaggal, 3 százalék körüli ütem mellett újra ráállhat az unión belüli felzárkózó pályára, a reálkonvergencia sebessége ugyanakkor eltérhet az egyes országok esetében.

Heim Péter szerint hosszú távon az eltérést a humán erőforrás lehetőségeinek kihasználása, elsősorban az oktatási rendszerek határozhatják meg. Lengyelországban például jó eséllyel tartható akár a 3,5 százalékos éves növekedési dinamika is, mivel az ország méretein túl sokszereplős piaccal rendelkezik, jó a gazdaság szabályozói környezete és erősen javulnak a munkaerő-állomány képzettségének mutatói. Míg nálunk például inkább stagnálást jelez a PISA-felmérés, addig a lengyelek esetében már látszik a felzárkózás a fejlett országokhoz. Lengyelország 2030-ra, Magyarország pedig 2040-re érheti el az uniós fejlettségi átlagot – jósolja a szakember, de mint hozzáteszi, nálunk szükség lenne a humán erőforrás képzettségének javítására, amihez elengedhetetlen egy széles körű oktatási reform. Heim azt mondja, hogy nemcsak a szakmai színvonalon, hanem az oktatás finanszírozásán is fontos lenne változtatni, ehhez pedig növelni kellene az intézményrendszer forrásellátottságát. A humán tőkét érintő intézményfejlesztés nélkül – mutatott rá Heim – Magyarország felzárkózása könnyen ismét leállhat.

Képzettebb munkaerőre nem csupán az idetelepülő iparnak van szüksége, „az innovációs készség fejlesztése nélkül nincs sok esély kikerülni a félperifériás függőségből”. A lengyelek másik előnye, hogy gazdasági intézményeik jobban tudják hasznosítani az uniós forrásokat, ezért az integrálódó Európai Uniónak is nagyobb hasznát veszik.

Heim Péter belátható időn belül nem számít az USA mintájára létrejövő Európai Egyesült Államokra, de mint mondja a nemzetállami alapokon szerveződő integrációban a szigorúbb közös fiskális intézmények üdvözlendők, és a bankuniós tervek is sokat fognak segíteni a közös térség pénzügyi stabilizációjában. Az eurócsatlakozást Magyarországnak ugyanakkor Heim szerint nem szabad elkapkodnia, annak ugyanis nemcsak külső, hanem szigorú belső feltételei is vannak. Ilyenek például az adósságra és a reálkonvergenciára vonatkozó makromutatók. 

 

 

NAPI Gazdaság - 2014. 06. 13. (1,3. oldal)

Hatvanmilliárdba kerülne a családi adókedvezmény növelése

Nagyjából 58 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek a kétgyermekes családok adókedvezményének növelése. A kedvezmény mértékének két és félszeresére emelése ugyanakkor azt is eredményezi, hogy körülbelül ugyanekkora összeg a családoknál maradhat. A javaslat mögött az állhat, hogy így a két, illetve három gyereket nevelő családok adókedvezménye közötti különbség jelentősen csökkenne, és a kétgyerekeseké közelebb kerülne a három gyereket nevelőknek járó 99 ezer forint közeli kedvezmény mértékéhez.

Közel hatvanmilliárdba kerülne a duplázás

CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY

Éves szinten mintegy 58 milliárd forinttal több maradhat a családoknál, miközben ugyanennyibe kerülne a költségvetésnek a kétgyermekes családok adókedvezményének két és félszeresére emelése a Századvég Gazdaságkutató számításai szerint.

Szűkítené a kormány a két és három gyermeket nevelő családok adókedvezménye közötti különbséget – ez állhat Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata mögött, ami a kétgyermekes családok adókedvezményének legalább megduplázásról szól. A kétgyermekesek közteherkedvezményét úgy emelnék meg, hogy annak egy eltartottra jutó összege megközelítse a nagycsaládosoknak egy-egy gyermek után járó közteherenyhítése nagyságát. Rogán a választások után vetette fel az ötletet, vagyis azt, hogy a kedvezményezetteknek átlagosan járó havi 20 ezer forintos kedvezmény 40-50 ezer forintra emelkedjen a két gyermeket nevelő család esetében. Ezzel közelebb kerülne a három gyermeket nevelő szülők által havonta átlagosan járó 99 ezer forint közeli kedvezmény mértékéhez.

Számításaink szerint a költségvetésnek mintegy 58 milliárd forintjába kerülne, ha a kormánypárt javaslatát megfogadná a kabinet és 50 ezer forintra emelné az adókedvezményt – mondta lapunknak Ádám János, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője, aki a már teljes egészében rendelkezésre álló 2012es adóbevallásokra épülő modell alapján végezte a számítást. Ezek szerint tavalyelőtt 387 ezer olyan adóbevallás landolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amelyet kétgyermekes szülők adtak be. Az 58 milliárd forintos adat becslés, mivel az szja-bevallást benyújtó szülők esetében nem mindenki tudta az összevont adóalap szerint a teljes szja-kedvezményt igénybe venni. A kormány éppen emiatt tette lehetővé idén január elsejétől azt, hogy a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi, illetve a nyugdíjjárulékból is levonhatják a családi kedvezményt. A becslést az is befolyásolhatja, hogy a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 2013-ban a KSH adatai szerint 3,4 százalékkal nőttek. (A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,9 százalékkal haladták meg az előző évit.) A családi adókedvezmény összege a családoknál marad, ami akár 0,2 százalékkal is hozzájárulhat a GDP-növekedéshez, miközben a háztartások bővülő fogyasztása további 10-15 milliárd forintos extra bevételt generálhat a költségvetésnek.

 

 

tv2 - Mokka - 2014.06.10. 06:55:46 (00:08:25)

A magyar makrogazdasági adatok egyre biztosabbnak tűnnek

Szereplő: Barcza György, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

 

 

hírTV - Magyarország élőben - 2014.06.06. 19:51:54 (00:07:18)

Nem minősítette fel Magyarországot a Fitch Ratings

Vendég: Barcza György, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

 

 

Heti Válasz - 2014. 05. 22. (74. oldal)

Keresztény-konzervatív társadalmi tézisek

Heim Péter

Talán sokan meglepődnek azon, hogy közgazdászként most a száraz tények helyett egy kicsit másról fogok írni.

Ennek oka, hogy viszonylagos nyugalom van a világban és hazánkban is. A növekedés egyre erősebb, és tartósnak ígérkezik. Éppen ezért érdemes a tényeken és a jövendöléseken kívül kicsit mással is foglalkozni. Furcsa világot élünk, és sokszor nehéz tudni, hol van az igazság. A közgazdaságtant is jórészt száraz tudományként kezeljük, pedig nem az, hiszen a matematika és a törvényszerűségek mellett emberi interakciókat is kezelnünk kell benne.

Sok közgazdász azt hiszi, minden leírható matematikai képletekkel és minden gazdasági döntés ésszerű, vagyis figyelmen kívül hagyja az érzelmeket.

A valóság azonban sokkal összetettebb. Gazdasági lépéseink jelentős része racionális, de sokszor érzelmek alapján hozunk meg fontos döntéseket. Az anyagi valóság mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az erkölcsi kérdéseket sem. Nyilvánvalóan más a konzervatív és a liberális gazdaságfilozófia. A magam részéről azt hiszem, hogy nem lehet mindent szabadon hagyni. A verseny önmagától nem fog beindulni, és a nagy hal előbb-utóbb megeszi a kis halat. Az átláthatóság azért fontos, mert a hatalomhoz közel állók lényegesen több információ és kapcsolat birtokában óriási versenyelőnnyel rendelkeznek a távol állókhoz képest.

Az alapvető erkölcsi értékek kikényszerítése az államhatalom egyik fontos feladata. Talán ezekben a legnehezebb megegyezni, de a legfontosabb tételnek annak kell lennie, hogy mindent szabad, amivel másnak nem ártok. Hiszek abban, hogy vannak alapvető erkölcsi értékek, és ezek betartása/betartatása rendkívül fontos. Az értékek relativizálása a vadkapitalizmus kialakulásának esélyeit növeli, és valójában gyengíti a társadalmat. Keresztény, konzervatív közgazdászként fontosnak tartom a szolidaritást és a szabályok betartását (hiszek az abszolút értékekben, de szívesen vitatkozom erről azokkal, akik máshogy gondolkodnak), de azt is, hogy az állam ne avatkozzon be a mindennapi életünkbe, s a boldogulásunkat alapvetően magunktól kell elvárnunk és nem az államtól.

A paternalista állam nem lehet cél, hiszen az visszafogja az innovációt és a termelékenységet. A gazdasági szabadság az alapvető szabályok lefektetésén kívül teljes kell hogy legyen. A modern gazdaság alapja az innováció, amely a másoknak nem ártó szabadságeszményből fakad, éppen ezért vigyázni kell arra, hogy ezt ne korlátozzuk. Ugyanakkor egy szabad társadalomban nemcsak a kisebbség érzéseit kell tisztelni, hanem a kisebbségnek is el kell fogadnia és meg kell becsülnie a többség érzéseit. A magukat liberálisnak mondók közül sokan nem tolerálják a konzervatív keresztények álláspontját. A magam részéről nem akarom rákényszeríteni másokra a közgazdasági, társadalmi téziseimet, de elvárható az is, hogy ne nevezzék antidemokratikusnak azokat, akik a hagyományos keresztény értékek mellett állnak ki és azokért küzdenek. A keresztény embereknek ugyanolyan joguk van hirdetni világképüket, mint a nem keresztényeknek, és fordítva. De mindeközben tiszteletben kell tartanunk másokat. Ne ítélj, hogy ne ítéltess; ahogy másokat mérünk, úgy fognak minket mérni. Ha valaki a másik oldalról valamit jól csinál, azt el kell ismernünk. Ezeket az elveket kellene betartanunk.

A másik ember tisztelete nagyon fontos, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Persze, nehéz mindig keresztényként viselkedni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell fogadnunk, és semmi ellen nem szabad felemelnünk a szavunkat. Krisztus is kiverte a kufárokat a templomból, de sajnos sokszor a magukat kereszténynek mondó politikusok csak ezt veszik át tőle, és a megbocsátást nem, pedig valójában ezt a kettőt kell egyesítenünk. Ez talán a legnehezebb, s remélem, Magyarország el tud ezen az úton indulni. Vannak jó lépések, de sokszor talán túl erős a kufárok templomból való kiűzésének hangoztatása, és halk a megbocsátás hangja.

 

 

mno.hu - 2014. 05. 06.

Ukrajna problémái - Kulissza

Ukrajna válságát nem külső, hanem belső nehézségek okozzák, amiben főszerep jut a gazdaság problémáinak – állítja Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint az ország jelen állapotában fenntarthatatlan, gyakorlatilag elkerülhetetlen a csőd. Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak pedig nem Oroszországot kellene diabolizálni – hanem közösen dolgozni a megoldáson Moszkvával, mert Ukrajna bedőlése vagy a helyzet katonai eszkalálódása mindenki számára fájdalmas lenne.

Szerkesztő-műsorvezető: Halász-Szabó Miklós

 

 

mno.hu - 2014. 05. 04.

A Versus vendége Heim Péter

Növekszik-e az unióellenesség? Elégedett-e a Fidesz–KDNP választási eredményével Heim Péter? Volt-e eredménye az unortodox gazdaságpolitikának? A Versus vendége: Heim Péter közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

 

 

 

napigazdasag.hu - 2014. 04. 19.

A beruházásokat a kiszámíthatóság serkenthetné

A gazdasági növekedés mellett a jegybank hitelprogramjának második szakasza és a következő uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása élénkítheti a beruházásokat. Mindenekelőtt azonban a gazdaságpolitika kiszámíthatóvá tétele hatna ösztönzőleg a céges fejlesztésekre.

Leginkább az serkenthetné a beruházásokat, ha tovább gyorsulna a gazdaság növekedése és ebből kifolyólag javulnának a profitkilátások. Sokat segíthet azonban az is, ha a növekedési hitelprogram második szakaszában igényelhető forrásokat nagyobb arányban hívják le a vállalatok a kereskedelmi bankokon keresztül. A Magyar Nemzeti Bank programjának a hatásai már tavaly is érezhetők voltak, igaz, idén még – a könnyítések ellenére – nem lehet látni a 2013-ashoz hasonló érdeklődést. Ennek egyik oka az lehet, hogy sokkal hosszabb ideig lesz nyitva a program, másrészt a cégek nagy számban az európai uniós forrásokkal kapcsolatos információkra várnak.

A következő uniós költségvetési ciklus pályázatainak körvonalazódása a másik olyan terület, amelynek intenzív befolyása lehet a beruházásokra. A gazdaságfejlesztési programok ugyanis nagyban meghatározzák azt, hogy milyen projektek felé érdemes fordulni. Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató makroelemzője szerint mindent figyelembe véve 2016-ra várható egy nagyobb beruházási hullám, de már akár a jövő év folyamán átveheti a versenyszféra a motor szerepét az államtól a fejlesztések terén.

Jelen állás szerint – mint ismert – a beruházások élénkülését elsősorban a költségvetési forrásból megvalósított projektek eredményezték, az állami szegmens 30 százalék feletti növekedést mutatott fel. Fontos azonban azt is hozzátenni, hogy a jóval nagyobb súlyú versenyszférában is bekövetkezett tavaly a fordulat, 3 százalék feletti volt a bővülés. Így jött ki éves szinten január–decemberre a 7,2 százalékos adat. Ha egy számítást végzünk, és az elmúlt négy év adatait nézzük, akkor a versenyszféra önállóan pluszban van: 2010-ben ugyanis –1,1 százalékon álltak a beruházások, egy évvel később 3,7 százalék, 2012-ben –2,7 százalék, tavaly pedig 3,1 százalék volt az adat. Tehát – ha nincs is szó túl fényes teljesítményről – semmiképpen nem állják meg a helyüket azok a kritikák, hogy pusztán az állami beruházások miatt javult a mutató.

Ahhoz, hogy a beruházások terén a növekedés fenntartható legyen és a motor szerepét átvegyék a vállalatok, elsősorban kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség. Minden esély megvan erre a jövőben, ugyanis ez a kormány az első az elmúlt 25 évben, amely úgy lát hozzá a munkához, hogy közben nem kell a költségvetésben egy 1000 milliárd forintos feszültséget kezelnie. Bizakodásra adhat okot az is, hogy az új kabinet a következő uniós költségvetési ciklus indulásával a fejlesztési elképzelések kidolgozásával startolhat. Ezenkívül jelen állás szerint válságkezeléssel egyelőre nem kell foglalkozni, a nemzetközi környezet is sokat javult az elmúlt évekhez képest. Az előző kormányzati ciklus ad hoc jellegű intézkedései – mint például a különadókkal kapcsolatos döntések - sok esetben épp a krízishelyzet kibontakozására vezethetők vissza.

Egyik nem elhanyagolható forrása a beruházások finanszírozásának a hitelezésen kívül a vállalati megtakarítások lehetnek. Éves szinten jelenleg hozzávetőleg 1000 milliárd forintot tesznek félre a cégek, úgy, hogy közben a hitelállomány is csökken, aminek következtében az ország pénzügyi sérülékenysége is mérséklődik.

A beruházások témakörben az is egy igen fontos kérdés, hogy az autóiparon kívül mely ágazatoktól várhatók leginkább a fejlesztések. Ez elsősorban attól függ, hogy mely területeken élénkül a kereslet. Virovácz Péter szerint az autógyártáson kívül még a gyógyszeripart lehet kiemelni, még akkor is, ha jelenleg az orosz–ukrán válság miatt nem lehet tudni, hogyan alakul a szektor egyik igen fontos exportpiaca. Jól teljesíthetnek még – tette hozzá az elemző - az autógyártás beszállítói ágai, de a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben is vannak biztató jelek.

 

 

NAPI Gazdaság - 2014. 04. 14. (1,9. oldal)

Beruházásösztönző, kiszámítható politikára van szükség

Herpai Attila

Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye a külső adósság látványos csökkenése volt – erről beszélt a Napi Gazdaságnak Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Szerinte a gazdaságpolitika előtt álló két legfontosabb kihívás most a kiszámíthatóság megteremtése és a humán tőke fellendítése. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak ma már nem egyensúlyi problémája van, hanem a tartós növekedés motorja hiányzik. Ezt a szerepet a beruházások élénkülése tölthetné be.

Beruházásösztönző és kiszámítható politikát sürgetnek a közgazdászok

Összegzés

A magyar gazdaságban nincsenek egyensúlyi problémák, így a jövőben a növekedés alapjául szolgáló beruházásokra kell koncentrálni. Így összegezhető a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek véleménye a kormány által elvégzett munkáról és a jövőbeni teendőkről.

Az elkövetkező években várhatóan továbbra is 2 százalék körül marad az államháztartási hiány, amelyet óriási erőfeszítésekkel sikerült stabilizálni az elmúlt években – erről beszélt a Napi Gazdaságnak Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Szerinte a növekedésnek köszönhetően az államadósság – a 80 százalékos szintről – lassan végre újra csökkenő pályára állhat. Az infláció pedig a rezsicsökkentés kifutása után 3 százalék körüli szintre emelkedhet.

A közgazdász úgy véli, az elmúlt négy év legnagyobb eredménye a külső adósság látványos csökkenése volt, ami jelentős részben a kormányzat kínálatoldali intézkedéseinek köszönhető. A folyó fizetési mérleg a korábbi 3-4 százalékos hiányból 3-4 százalékos többletbe csapott át, és úgy tűnik, ezen a szinten fog stabilizálódni. Az elmúlt években – hangsúlyozta a gazdaságkutató elnöke – a legnagyobb probléma a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával volt, s csak remélhető, hogy az élénkülő növekedésnek köszönhetően a következő ciklusban már nem lesz annyi ad hoc jellegű intézkedés, mint korábban.

A gazdaságpolitika előtt álló két legfontosabb kihívás most a kiszámíthatóság megteremtése és a humán tőke fellendítése – tette hozzá Heim Péter.

Hasonlóan látja a helyzetet Kondrát Zsolt is. Az MKB Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaságnak ma már nem egyensúlyi problémája van, hanem a tartós növekedés motorja hiányzik.

Kondrát megjegyezte, az a cél, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon, továbbra is fontos, ám legalább ennyire kell koncentrálni az államadósságra is, amelynek terén a kitűzött cél a 60 százalékos maastrichti kritérium elérése, nem beszélve arról, hogy az alaptörvény még ennél is szigorúbb határt, 50 százalékos GDP-arányos rátát ír elő. Az elemző szerint ezt a szintet belátható időn belül nem fogja elérni az ország, mert az egyszeri csökkentő tételek – mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása – után is nagyjából 80 százalék környékén ragadt az adósság, amit a paksi beruházás sem enged érdemben csökkenni. További befolyásoló tényező lehet a devizahitelesek problémája, amelyről egyelőre még nem lehet tudni, hogy milyen megoldás születik.

Az államháztartás esetében a nehézség az, hogy az újraelosztást nem sikerült 50 százalék alá vinni, és csupán a bevételi oldalon volt némi növekedés – vélekedett Kondrát Zsolt. Enyhe javulást az önkormányzatoknak juttatott állami pénzek még szigorúbb kontrollálásával lehetne szerinte elérni. Mint mondta, az egész államháztartás nagyban függ a növekedéstől, valamint a bevételi oldaltól, ám a tartós növekedésre jelenleg nem sok esély van. A megoldás politikai akarat kérdése – tette hozzá Kondrát –, nevezetesen, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentik-e a GDP növekedéséhez képest, ami persze egyfajta megszorítás. A másik alternatíva az állami szolgáltatások újragondolása, a strukturális reformok lehetnek még.

Az egyik legfőbb gondnak Kondrát Zsolt a tőkeberuházások elmaradását tartja. Ebben 2006-tól figyelhető meg lejtmenet. A válság idején, de azután is csak az amortizáció szintjén került tőke az országba.

Ha végre elindulnának a beruházások, az lehetne később a növekedés motorja – mutatott rá az elemző, aki szerint ehhez elsősorban kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség. A hirtelen döntések, az éven belüli, visszamenőleges hatályú jogalkotás, a szerződéses jogbiztonsági környezet gyengülése, a szektorális adózási különbségek nem segítik a bizalmat, amin – jegyezte meg a szakember – mindenképpen érdemes változtatni. 

 

 

Vas Népe - 2014. 03. 31. (6. oldal)

Tartós marad a beindult növekedés

Budapest – A tavaly beindult gazdasági növekedés tartós fennmaradását vetíti előre a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A gazdaság 2013 végén minden eddiginél szélesebb növekedési szerkezetet mutatott, az összes meghatározó nemzetgazdasági ág emelte a GDP-növekedés rátáját. Élen járt a mezőgazdaság és az építőipar – állapították meg a kutatók. A felhasználói oldalon is kiegyensúlyozott volt a gazdaság teljesítménye, a külső és a belső forrásokra csaknem azonos mértékben támaszkodott. Az exportot segítette a javuló nemzetközi konjunktúra, az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások vezérelte bruttó állóeszköz-felhalmozás mellett pedig már a gyorsuló fogyasztás is élénkítette a belső keresletet.

A Századvég prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is kiegyensúlyozott marad, mivel a nettó export és a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. A külkereskedelmi többlet fennmaradását az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg a belső motor már a fogyasztás lesz. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja, amit a növekvő foglalkoztatottság, az emelkedő reálbérek, az újabb közműdíj csökkentés és így az alacsony infláció segít. A Századvég szerint jövőre a hazai gazdaság már eléri kapacitási korlátait, így a reálgazdaság bővülési üteme az ideinél visszafogottabb lehet, megítélésük szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot, 2015-ben pedig a 2 százalékot.

 

 

portfolio.hu - 2014. 03. 27.

Heim: további kamatvágással drasztikus forintgyengülés jöhet

A Fed felőli friss jelzések mellett "egyre kevésbé lehet folytatni a korábbi kamatcsökkentést; fennmaradása esetén a jelenleginél akár jóval gyengébb, 330 körüli forint/euró árfolyam is kialakulhat" - írja a Heti Válasz rendszeres vélemény rovatában Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató elnöke hozzáteszi: "Ma már nyilvánvaló, hogy ha a kamatok tovább süllyednek, akkor a forint akár drasztikusan is gyengülhet". Heim szerint az látható, hogy a jegybank nem zavartatja magát a forint akár jelentősebb gyengülésétől sem, de véleménye szerint ennek nem lesz növekedésélénkítő hatása, másrészt szerinte a következő időszakban szükség lesz az EU-források devizapiacon keresztüli átváltására a forintesés fékezésére.

A cikk szerzője amellett érvel, hogy a Fed új elnöke által elmondottak (jövő tavasszal jöhet az első kamatemelés - a szerk.) kiemelt fontosságúak a magyar piacok számára is és leszögezi: "Az elkövetkező két évben a mostaninál lényegesen óvatosabb Magyar Nemzeti Bankra lesz szükség, ha nem akarjuk, hogy a forint árfolyama tartósan és végérvényesen meggyengüljön." Igaz a cikkben azt is megjegyzi: mára "egyértelművé vált, hogy a jegybank tartósan ez alatti (3% alatti - a szerk.) kamatokat szeretne látni, és nem zavartatja magát a forint akár jelentősebb gyengülésétől sem."

A kutatóintézeti vezető szerint amennyiben az MNB meg akarná támogatni a forintot, akkor csak annyit kellene tennie, hogy az Európai Uniótól euróban érkező forrásokat rávezeti a devizapiacra (ezzel forintkeresletet támaszt), de "mivel ezt nem teszi, a forint lassan, de biztosan gyengül". Hozzáteszi: "összeomlásra nem kell számítani, de arra sem, hogy az árfolyam tartósan visszamenjen 300 alá".

Heim az árfolyam gyengüléssel kapcsolatban kiemeli a cikkben, hogy "sokan tévesen azt gondolják: a forint trendszerű gyengülése majd megemeli a növekedési ütemet, pedig ez a bankok mérlegalkalmazkodása miatt kérdéses." Leszögezi: "a hazai deviza gyengülése a legjobb esetben is csak neutrális a gazdasági fejlődésre, sőt hosszabb távon inkább visszafogja a szerkezetátalakításokat és gyengíti a potenciális GDP-növekedést".

A szerző szerint a Fed változó politikája miatt kevésbé bő globális likviditási környezetben a "hazai jegybanknak a mainál lényegesen megfontoltabban kell tevékenykednie". Azzal zárja cikkét, hogy "remélhetően nem lesz szükség a kamatok emelésére az elkövetkező 12 hónapban, de ehhez elkerülhetetlen lesz az uniós források piacra vezetése".

 

 

Népszava - 2014. 03. 22. (4. oldal)

A Századvég optimista

Erre az évre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnap megjelent „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” című kiadványa. (A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy nappal korábban jelentett, ők csupán 1,5 százalékot várnak.)

Noha a Századvég a gazdasági növekedés tartós fennmaradását vetíti előre, ezt is emeli ki az elemzésről szóló rövid sajtóközleményben, 2015-re már maga is csak 2 százalékot jósol, mert „a hazai gazdaság eléri kapacitási korlátait”.

A Századvég szerint a gazdaság 2013 végén minden eddiginél szélesebb bázisú növekedési szerkezetet mutatott a termelői oldalon. Leginkább a mezőgazdaság és az építőipar járult hozzá a konjunktúrához. Más kutatóintézetek szerint mindkettőnél az alacsony bázis a jó eredmény oka, az agráriumot a rossz időjárás húzta vissza egy évvel korábban, az építőipar teljesítménye pedig annyira lenullázódott, hogy ahhoz képest lehetett növekedni egy olyan évben, amikor a lejáró pénzügyi ciklus miatt az állami beruházásokra szinte pánikszerűen igyekeztek elkölteni az uniós támogatásokat.

A századvégesek ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az összes meghatározó nemzetgazdasági ág emelte a GDP-növekedés rátáját. A felhasználói oldalon is kiegyensúlyozott volt a gazdaság teljesítménye, hiszen a külső és a belső forrásokra közel azonos mértékben támaszkodott, írják közleményükben. Kiemelik: már a gyorsuló fogyasztás is élénkítette a belső keresletet. Ugyanezt várják a jövőre is: „a belső motor már a fogyasztás lesz.” A Századvég prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is kiegyensúlyozott marad, mivel a nettó export és a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez.

A közlemény elismeri, hogy a jegybank második növekedési hitelprogramja iránt jelenleg lanyha az érdeklődés, de a szerzők arra számítanak, hogy a második félévben ez megnő.

Barcza György vezető elemző azt mondta a Népszavának, hogy gyors felfutásra számít.

A kedvezményes hitel ugyanis elsősorban beruházásokra vehető föl, azok előkészítése pedig időigényes.

 

 

infotatabanya.hu - 2014. 03. 22.

Századvég: „idén már a fogyasztás húzza a gazdaságot”

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa a tavalyi évben beinduló gazdasági növekedés tartós fennmaradását vetíti előre. A gazdaság 2013 végén minden eddiginél szélesebb bázisú növekedési szerkezetet mutatott a termelői oldalon. Az összes meghatározó nemzetgazdasági ág emelte a GDP-növekedés rátáját, élen a mezőgazdasággal és az építőiparral.

A felhasználói oldalon is kiegyensúlyozott volt a gazdaság teljesítménye, hiszen a külső és a belső forrásokra közel azonos mértékben támaszkodott. Az exportot a javuló nemzetközi konjunktúra segítette. Az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások vezérelte bruttó állóeszköz-felhalmozás mellett pedig már a gyorsuló fogyasztás is élénkítette a belső keresletet.

Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is kiegyensúlyozott marad, mivel a nettó export és a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. A külkereskedelmi többlet fennmaradását az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg a belső motor már a fogyasztás lesz. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza iránti jelenlegi lanyha érdeklődés 2014 második felében erősödhet, segítve ezzel a versenyszféra beruházásainak bővülését, így a szektor jövőre átveszi az állami nagyberuházások vezérlő szerepét. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja, amit a növekvő foglalkoztatottság, az emelkedő reálbérek, az újabb közműdíj csökkentés és így az alacsony infláció segít. Ezek mellett a fogyasztói bizalom erősödése csökkenti a mérlegalkalmazkodás és az óvatossági motívum fogyasztást visszafogó szerepét, mely negatív hatás 2015-ben meg is szűnhet.

Jövőre a hazai gazdaság eléri kapacitási korlátait, így a reálgazdaság bővülési üteme az ideinél visszafogottabb lehet. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot, míg jövőre a 2,0 százalékot.

Az éves infláció idén és 2015-ben is végig a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíj csökkentések 2014-ben kikerülnek a bázisból, de az újabb rezsicsökkentések még visszafogják a pénzromlás ütemét, ahogyan a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása is. Jövőre ugyanakkor az infláció fokozatos felpörgésére számítanak az elemzők: tekintettel a bázishatásokra és a kereslet oldali inflációs nyomásra, az év végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A monetáris politika mozgásterét beszűkítette a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek kivonása és a kedvezőtlen globális kockázati környezet, noha az infláció további óvatos kamatcsökkentést lehetővé tenne. Az intézet elemzői arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa a következő hónapokban eléri mélypontját.

A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató csökkenő pályára kerül, továbbra is magas szinten maradhat. A költségvetési hiány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint az egymást követő negyedik évben, vagyis 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat.

 

Hasonló tartalommal megjelent cikkek

infodebrecen.hu - Századvég: „idén már a fogyasztás húzza a gazdaságot” - 2014.03.22

infonyiregyhaza.hu - Századvég: „idén már a fogyasztás húzza a gazdaságot” - 2014.03.22

infoesztergom.hu - Századvég: „idén már a fogyasztás húzza a gazdaságot” - 2014.03.22

nepszava.hu - A Századvég optimista - 2014.03.22

profitline.hu - Mi húzza a magyar gazdaságot felfelé? - 2014.03.22

napigazdasag.hu - Orbán-interjú, idén már a fogyasztás húzza a gazdaságot - 2014.03.22

gondola.hu - „Idén már a fogyasztás húzza a gazdaságot” - 2014.03.22

 

 

NAPI Gazdaság - 2014. 02. 28. (1,5. oldal)

Jelentős összegeket mozgathat meg az energiatakarékosság

Leszák Tamás

Az évtized végéig több száz milliárd forint állhat rendelkezésre az energiahatékonyság növelésére, a számla egy részét az energiaszolgáltatók fizethetik. A korábbi tervek kel ellentétben mégis bevezetné a kormány az 1,5 százalékos energiahatékonysági kötelezettségi rendszert a szolgáltatóknál.

A vonatkozó uniós direktíva szerint 2014 és 2020 között évi 1,5 százalékkal kell csökkenteni a végső energiafogyasztást, a rendszer az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy eladásaik 1,5 százalékának megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a végfogyasztók körében, ehhez pedig anyagilag is támogatniuk kell fogyasztóik beruházásait. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. egy korábbi elemzése szerint az országos energiamegtakarítás 80 százalékát az épületenergetikai korszerűsítések adhatják, a fennmaradó részt pedig az ipar energiahatékonysága. A kötelezettség teljesítése 2020-ra 2500 milliárd forint beruházást is generálhat.

 

A kötelezettség teljesítése 2020-ig 2500 milliárd forint beruházást is generálhat

 

Ergiahatékonyság

Hatalmas összegeket mozgathat meg a takarékosság

Az évtized végéig sok száz milliárd forint állhat rendelkezésre az energiahatékonyság növelésére, a számla egy részét az energiaszolgáltatók fizethetik, 2020-ra 2500 milliárd forint beruházást generálhat az intézkedés.

A korábbi tervekkel ellentétben mégis bevezetné a kormány a 1,5 százalékos energiahatékonysági kötelezettségi rendszert a szolgáltatók számára − közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI). A vonatkozó uniós direktíva szerint 2014 és 2020 között évi 1,5 százalékkal kell csökkenteni a végső energiafogyasztást, a rendszer az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy eladásaik 1,5 százalékának megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a végfogyasztók körében, ehhez pedig anyagilag is támogatniuk kell fogyasztóik beruházásait. A MEHI szerint ilyen rendszer már régóta működik Nagy-Britanniában, ahol az energiaszolgáltatók a családi házak szigetelését támogatták.

Magyarország jelenleg vizsgálja, hogy az egyes energiapiaci szereplők (elosztók és kiskereskedők) milyen mértékben terhelhetők, illetve milyen szektorokat ajánlott bevonni a kötelezettség teljesítésébe − derül ki a magyar kormánynak az Európai Bizottság honlapján megjelent jelentéséből. A dokumentum szerint a kabinet az irányelv biztosította lehetőségek közül a 7. cikk 1. bekezdése szerinti kötelezettségi rendszer „bevezetésében gondolkodik”. A hivatkozott uniós direktíva szerint a legalább évi 1,5 százalékos megtakarítást a 2013. január elsejét megelőző hároméves időszak átlagából kell számolni, ugyanakkor részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált energia volumene.

A jelentés sok konkrétumot nem tartalmaz. Nem rögzíti, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vagy a fejlesztési tárca működtesse és ellenőrizze a rendszert. Magyarország megtakarítási kötelezettsége 2014 és 2020 között − a közlekedési szektor nélkül − évi kétezer megawattóra körül alakul, a közlekedési szektorral együtt pedig 2748 megawattórán, egyelőre nem tisztázott, hogy a kormány kíván-e élni a direktíva adta mentességgel. A jelentés alapján azonban az biztosnak látszik, hogy a megtakarítást lineárisan érné el az ország. A MEHI szerint már a kisebbik szám is csaknem nyolcszor annyi, mint az a 253 millió kilowattóra, amit a Zöld Beruházási Rendszer 2008 óta megtakarított, az energiaszolgáltatók kötelezettsége pedig így 2020-ig a paksi atomerőmű egyéves termelésénél is több energiát spórolhat meg.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. egy korábbi elemzése szerint az országos energiamegtakarítás 80 százalékát az épület-energetikai korszerűsítések adhatják, a fennmaradó részt pedig az ipar energia-hatékonysága. A kötelezettség teljesítése az évtized végéig akár 2500 milliárd forint beruházást is generálhat, az elemzés szerint évi egy gigawattóra energiamegtakarítás 60 ezer forintba kerül, forrásoldalon 770 milliárd forint származhat a 2014-2020-as uniós időszak energiahatékonysági célokat szolgáló kereteiből, a kvóta bevételek 105 milliárd forintot adhatnak. ESCO-finanszírozásból 140 milliárd forint származhat, az áram és gázkereskedő cégek pedig 414 milliárd forinttal járulhatnak hozzá a költségekhez. A modellben a lakosságot 50 százalékos önrész terheli, az állami intézményeknek azonban nem kell saját erőt felmutatniuk, míg az önkéntes vállalást tevő cégek a beruházás 30 százalékának megfelelő adókedvezményt kaphatnak.

 

 

napigazdasag.hu - 2014. 01. 26.

A részleteken múlik a paksi beruházás megtérülése

Egyelőre a részletek ismeretének hiányában nehéz megbecsülni, hogy milyen megtérüléssel számolhat a paksi atomerőmű nemrégiben bejelentett bővítése. Egyes vélemények szerint a mostaninál drágább lesz az új blokkokkal termelt áram, de van, aki azt hangsúlyozza, hogy a létesítmények az eddig megismert keretfeltételek mellett versenyképesek lesznek.

A nemzetközi benchmarknál valamivel drágább lehet a paksi atomerőmű bővítése, legalábbis az eddig elhangzott maximális összegek alapján − mondta a Napi Gazdaságnak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója. A számok alapján az új paksi blokkok beruházási költsége 1 kilowatt beépített kapacitásra számolva 7 ezer dollár körül alakulhat (a teljes fejlesztés 3750 milliárd forintos ráfordításával, illetve 2400 megawatt teljesítménnyel számolva).

A kutatóközpont korábbi elemzései nemzetközi adatok alapján 5 ezer dolláros referenciaértékkel számoltak. Ez a brit megoldáshoz közel eső, 106 eurós megawattóránkénti ár mellett találta megtérülőnek a tervezett beruházást (10 százalékos diszkontráta mellett). Kaderják szerint ugyanakkor a megtérülés szempontjából kulcskérdés lehet, hogy miként alakul az európai klímapolitika és ehhez kapcsolódóan a széndioxid-kibocsátási egységek kereskedelme, illetve árazása. Középtávon a szén- és gázalapú hagyományos áramtermelésre stabilnak tűnő előrejelzések érvényesek, e technológiákkal a karbonköltségek nélkül a megújuló és az atomenergia sem versenyképes. A gázalapú egységek 60−80 euró közötti költségen termelik meg az áramot megawattóránként, a nukleáris költségszint − ami most 110 euró körül alakul − akkor lehet versenyképes, ha a kibocsátási egységek árfolyama tonnánként 40−60 euróra emelkedik. Az eddigi maximum a tonnánkénti árban 40 euró körül alakult, de az utóbbi években ettől jelentősen elmaradt, s a mai prognózisok is 2030-ra 10−15 eurót jeleznek előre.

Az új erőmű versenyképes lehet

Az uniós áramárprognózis 2050-re 100 és 200 euró közötti értéket valószínűsít, a paksi atomerőmű bővítésének költsége e kontextusban értelmezhető − véli Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. Az atomerőművek működési költsége viszonylag alacsony, a legnagyobb tételt maga az építés jelenti. Ebből a szempontból elsődleges a majdani orosz hitel kamatszintje − tette hozzá Zarándy. A szakember szerint az eddig megismert keretfeltételek mellett − a piacinál alacsonyabb kamatozású, 10 milliárd eurós hitellel − amely a beruházás 80 százalékát fedezi − az új erőmű a nagykereskedelmi piacon versenyképes lehet.

Európában jelenleg komoly szabályozási anomália figyelhető meg az áram nagykereskedelmi piacán, ezért van az, hogy a tőzsdei áramár nem fedezi teljes mértékben a villamosenergia-előállítási költségeket, sőt azoknak csak kisebb részére elegendő − jegyezte meg a Századvég szakembere. Az eltérés oka, hogy a megújuló, illetve a kiegyenlítő energiát nem a tőzsdéken értékesítik, ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy a megawattóránként 30−35 eurós tőzsdei árhoz még 50−60 eurót adnak hozzá például Németországban (többek közt a megújulók utáni bónuszok formájában). Ez a többlet 2018-ra 70 euróra is emelkedhet Zarándy szerint. Az áram előállítási költségeinek így csak harmada jelenik meg a piacon, hosszú távon pedig ezt az anomáliát rendezni kell a szakember szerint.

Több más régiós atomerőművel kell számolni

Az itthon kieső kapacitások pótlására a következő húsz-huszonöt évben reális alternatíva lehet a nukleáris alapú áramtermelés, ez azonban csak egy a lehetséges opciók közül − véli Drucker György, az Energiainfo.hu szakportál vezető elemzője. Véleménye szerint felmerül a kérdés, hogy a meghosszabbított élettartamú jelenlegi blokkok pótlására érdemes-e a legnagyobb tőkeköltségű − nukleáris − változatot választani, amikor az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett az atomerőmű-építések ára az egyre szigorúbb biztonsági követelmények, a komplexebb és hosszabb építési időszak miatt (gyakorlatilag nem volt olyan projekt, amelyet a vállalt határidőre és költségkeretek között tudtak volna tartani). Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy van olyan szerződéses konstrukció, amelyben biztosítható, hogy az idő- és költségtúllépés a beruházó kockázata legyen.

Az elköteleződéssel Drucker szerint lehetett volna még várni, főként ha rögtön két blokkról szól a megállapodás, erősen kérdéses ugyanis, hogy például húsz év múlva mennyire lehet majd kihasználni egy alaperőművet, hiszen 500-600 kilométeres körben nem a magyar lesz az egyetlen ilyen egység, 7-8 másikkal kell majd versenyeznie.

Hasonlóan látja Kaderják is, aki szerint az például, ha 2023−2025-re üzembe állna az első, 1200 megawatt teljesítményű blokk, komoly mértékben megemelné az úgynevezett tartaléktartási kötelezettséget (ez gyakorlatilag a legnagyobb üzemelő blokk teljesítményének megfelelő tartalék előírását jelenti, ami a mostani 500 megawattról 1200-ra emelkedne az uniós szabályok értelmében). A mostani és az új blokkok egyidejű működése az átviteli hálózat fejlesztését is szükségessé teszi majd, de nagy kérdés az is, hogy az eddig is merevnek tekinthető itthoni rendszer a két 1200 megawattos egység belépésével milyen szabályozhatósági tulajdonságokkal rendelkezik majd.

A jelenlegi ár kétszerese várható

Drucker szerint egy szivattyús tározós erőmű nélkül nehezen képzelhető el az atomerőmű gazdaságos működése, vagyis alapesetben ennek 200−400 milliárd forintos költségét is hozzá kellene adni a projekthez. Egyfajta második generációs kötelező átvételi rendszer nélkül nem kezelhetők egy új építésű atomerőmű kockázatai, ezért sem véletlen, hogy a kontinensen jelenleg marginális az új kapacitások építése − tette hozzá Drucker. A szakember egyébként úgy látja, a paksi bővítés kapcsán meglepő lenne, ha a beruházás összes költsége − konzervatív becslés alapján is − lehetővé tenne 24-25 forint alatti áramárat kilowattóránként, ami a jelenlegi paksi nagykereskedelmi ár mintegy kétszerese.

A versenyeztetés elmaradásával olcsóbb biztosan nem lett a beruházás, jóllehet a kétoldalú megállapodásokra van példa máshol is Európában − tette hozzá Drucker. Kaderják szerint akkor, amikor az atomenergia “nincs a csúcson”, egy nemzetközi tendernek lehet pozitív hatása az árra, egy ilyen nagyságrendű beruházásnál pedig minden tizedszázalék forintban milliárdos tételeket jelenthet. A verseny nélküli államközi megállapodásnak ugyanakkor vélhetően a finanszírozási források oldalán lehet hozama.

 

 

pharmaonline.hu - 2014. 01. 21.

Kampány a magyar gyógyszerért

Miközben a hazai gyógyszeripari vállalatok exportbevételei folyamatosan emelkednek, magyarországi forgalmuk mindjobban visszaesik. A helyzeten reklámkampánnyal is megpróbálnak változtatni, írja a vg.hu.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) megbízásából tavaly év végére elkészült Századvég-kutatás világított rá igazán arra: bár a magyar gyógyszeripar a magyarországi nemzetgazdasági hozzáadott érték (GVA) 4,8 százalékával járult hozzá 2012-ben az ország gazdaságához, ezt az értékteremtést kevesen ismerik. Ez is oka annak, hogy termékeik mindinkább kiszorulnak a magyar piacról.

A Magyosznál úgy látják, fontos azt is tudni, hogy aki magyar gyógyszer vásárlása mellett dönt, ezzel - nem csupán a gyógyszeriparban, hanem a beszállítóknál és a kereskedőknél is - több mint 41 ezer ember megélhetéséhez is hozzájárul. A cégek öt év alatt 354,7 milliárd forint adót és járulékot fizetett be, csak tavaly 32,6 milliárd forinttal gyarapították a költségvetést. A Századvég megállapítása szerint az ágazat a kutatás-fejlesztésben is élen jár.

Az orvosoknak és gyógyszerészeknek szóló kampányban mindezekre az információkra külön hangsúlyt fektetnek, míg a laikusoknak készült reklámokban azt igyekeznek kommunikálni, hogy aki magyar gyógyszer vásárlása mellett dönt, biztonságos, magas minőséget képviselő terméket választ, amely mögött több évtizedes tudás és tapasztalat halmozódott fel.

A február végéig tartó kampányban a Magyosz 39 tagvállalata közül az a 12 cég vesz részt, amely hazai termelőkapacitással rendelkezik, írja a lap.

 

Hasonló tartalommal megjelent cikkek

vg.hu - Brand lenne a magyar gyógyszer - 2014.01.21

webbeteg.hu - Magyar gyógyszerek generációk óta - 2014.01.21

figyelo.hu - Öreg gyógyszer nem rossz gyógyszer - 2014.01.21

 

 

gazdasagiradio.hu - 2014. 01. 19.

Heim Péter: a 3 százalékos kamatszinten meg kellene állni

Mivel a nemzetközi tőkepiaci környezet már nem lesz szuperpozitív, a kockázatok szép lassan nőnek, óvatosabb kamatpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek vagy most, a 3 százalékon kellene megállnia, esetleg még egy 20 bázispontos kamatcsökkentés léphető meg - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke a Gazdasági Rádió "Nap vendége" műsorában.

A jelenlegi 3 százalékos alapkamat mellett már jelentős kockázatok jelentkeznek. Látható, hogy a forintnak nincs, illetve nagyon kicsi a  hozamelőnye az eurózónával szemben. Ami látszik is, hiszen mostanában  - már a jó nemzetközi pénzpiaci hangulat ellenére is  - ritkán képes visszaerősödni 295 szintre a forint az euróval szemben - fejtette ki a a Századvég Gazdaságkutató elnöke.

"Úgy látom , hogy az erős külső pozíció és az Európai Unióból beáramló devizaforrások miatt a forintnak - az általam korábban is említett 305 körüli árfolyamnál - erős fundamentális támogatása van" - tette hozzá.

Érvelése szerint, ha a forint árfolyamának technikai elemzését elvégezzük, az látható, hogy amennyiben a 305 körüli árfolyamzóna elesik, akkor előbb a 310-es árfolyamig gyengül a forint, majd az elemzők által ismert háromszög miatt a célpont 320-325 között helyezkedik el.

Ez természetesen csak egy feltételezett opció, realítása csekély, mivel a nemzetközi tőkepiaci helyzet támogatja forintot és az államkötvény piacon sem várható olyan eladási hullám, azaz pénzkivonás, amely ilyen árfolyamgyengülést eredményezne - magyarázta a közgazdász, aki nagyon nagy óvatósságra intette a kamatpolitikával kapcsolatban az MNB-t.

Véleménye szerint ugyanis nehezen képzelhető el, figyelve a nemzetközi kamatok jövőjét, hogy a   kockázati étvágy a nőne a világban.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint egy országban a jegybanknak hosszabb távon akkora kamatszintet kell megállapítania, amekkora a nominális gazdasági növekedés, illetve azt korrigálni szükséges a kockázati prémiummal. Ha ezt elfogadjuk, és figyelembe vesszük a 3 százalékos inflációs potenciált, valamint azt , hogy a magyar fizési mérleg pozitív, akkor az egyensúlyi kamatláb valahol 4 százalék körül  van - hangsúlyozta Heim.

De ez a megállapítás csak hosszabb távon érvényes, ráadásul az elmúlt időszakban a kamatláb az említett mérték fölött volt, így logikusnak látszik, hogy az alapkamat mostanában az egyensúlyi kamatláb alatt lesz - fűzte hozzá.

Mivel a nemzetközi tőkepiaci környezet már nem lesz szuperpozitív, a kockázatok szép lassan nőnek, óvatosabb kamatpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek vagy most, a 3 százalékon kellene megállnia, esetleg még egy 20 bázispontos kamatcsökkentés léphető meg - fogalmazott  a közgazdász.

A világgazdasági helyzetet elemezve  Heim Péter úgy látja, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lassú fogyasztásnövekedés lesz az USA-ban.

Európában a következő öt évben fogyasztási miniboom alakulhat ki, s ebbe a folyamatba simulhat be Magyarország is, ahol a kiskereskedelmi forgalom - az elmúlt évek visszasése után - most már folyamatosan emelkedni fog. Példaként a gépkocsipiac hozható fel, ahol a néhány évvel ezelőtt még évi 200 ezer új autót adtak el, tavaly, már csekély növekedés után 62 ezret. Az egészségesnek nevezhető mennyiség valahol évi 130-160 ezer darab között lehet - fejtette ki.

Az előbbiekekkel összefüggésben a magyar gazdaság növekedési üteme a következő években 2-3 százalék között alakulhat, idén 3 százalék fölé is kerülhet - állítja a Századvég Gazdaságkutató elnöke, aki úgy látja, hogy a magyar gazdaság fenntartható pályán van, és nyugalmasabb reálgazdasági periodus előtt áll a magyar társadalom.

A Heim Péterrel készült beszélgetést itt hallgathatja meg.

 

Hasonló tartalommal megjelent cikkek

portfolio.hu - Heim: 3 százaléknál meg kellene állnia az MNB-nek - 2014.01.17

privatbankar.hu - Eddig és nem tovább? Meddig mehetnek el Matolcsyék? - 2014.01.17

napigazdasag.hu - Heim szerint 3 százalék is lehet a növekedés az idén - 2014.01.17

 

 

NAPI Gazdaság - 2014. 01. 14. (1,4,5. oldal)

Új helyzetet hozhat a palagáz

Leszák Tamás

Idén 100 dollár körül lesz egy hordó olaj

Elsősorban a szabályozás és az engedélyezés szab ma gátat a nem hagyományos gázkészletekhez kapcsolódó európai és magyarországi fejlesztéseknek, miközben a kitermelés felfutása teljesen új helyzetet eredményezne − vélik szakértők. A palagáz európai előfordulása 6-10 éven belül lehetővé tenné, hogy a piacon számottevő mértékben megjelenjenek a nem hagyományos gázkészletek, ami az árakon is meglátszana. Magyarországon nagyjából tíz év múlva nyílhat reális esély arra, hogy számottevő gázmennyiség származzék nem konvencionális forrásból. A régióban több ország is pályázik a piac meghódítására, ehhez azonban a környezetvédelmi aggályokat és a jogi nehézségeket is le kell küzdeni. Az olaj- és gázszektor hagyományos óriásai eközben új beruházásokkal igyekeznek megvetni lábukat az új területeken is. A palagáz-forradalom már középtávon hatással lehet az olaj árára is, szakértők szerint azonban idén még nem ezért marad a tavalyi árszint, hanem az általános kivárás miatt.

Magyarország később csatlakozhat a palagáz-forradalomhoz

Elsősorban a szabályozás és az engedélyezés szab ma gátat a nem hagyományos gázkészletekhez kapcsolódó európai és magyarországi fejlesztéseknek, miközben a kitermelés felfutása teljesen új helyzetet eredményezne a kontinens piacain − vélik szakértők.

Egyelőre nem látható, hogy Európában mi történik majd a nem hagyományos gázkészletekkel, az USA-ban azonban a technológiai fejlődés megoldotta a problémákat, és jelenleg hasonló folyamatok zajlanak Ausztráliában − mondta lapunknak Magyari Dániel szénhidrogén-ipari szakértő. Az európai palagáz-potenciál geológiai körülményei eltérnek az észak-amerikaitól, ezért további fejlesztésekre van szükség, a legnagyobb kérdés azonban a politikai hozzáállás: sok helyütt jelenleg is gátolják vagy tiltják a palagázzal kapcsolatos tevékenységeket.

A palagáz európai előfordulása 6-10 éven belül lehetővé tenné, hogy mind a kontinens, mind Magyarország piacán számottevő mértékben megjelenjenek a nem hagyományos gázkészletek − fogalmazott a Napi Gazdaságnak Holoda Attila energetikai szakértő, volt energetikai helyettes államtitkár. Az európai országok azonban óvatosan közelítik meg a kérdést, elsősorban a negatív amerikai példák nyomán, az ottani helyzet azonban Holoda szerint nem vetíthető a kontinentális előfordulásokra: itt eltérő mélységgel, hőmérséklettel szembesülnek a kitermelők.

Áttételes hatások

Áttételesen már most is jelentős hatása van a világ, ezen belül Európa és Magyarország energiapiacára az amerikai palagáz-forradalomnak, az előrejelzések szerint pedig az USA néhány éven belül gázimportőrből exportőrré válhat − hangsúlyozta Zarándy Tamás a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. Mindez azzal jár, hogy a kétezres években épített cseppfolyós földgáz (lng)terminálokból érkező szállítmányok Amerika helyett Európa és Ázsia felé indulnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tőzsdei jegyzésárak csökkenjenek, ezzel pedig az itthoni árak is kedvezőbb irányba változzanak, beleértve az orosz hosszú távú szerződés díjtételeit − tette hozzá Zarándy.

Nagyot eshetnek a gázárak

Magyarországon a Mol Nyrt. és a TXM Falcon érdekeltsége, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kutatásai igazolták a nem hagyományos szénhidrogénkészletek jelenlétét. Magyarországon 230 milliárd köbméter földgázt termeltek ki hét évtized alatt − emlékeztetett Magyari −, szakértői becslések alapján ennek többszöröse lehet a palagáz-potenciál. Észak-Amerikában a palagáz-kitermelés az európai felére, a távol-keleti harmadára zuhanó gázárakat hozott: itt nem várható ilyen mértékű árcsökkenés − az eltérő körülmények és a drágább kitermelés miatt −, de a palagáz kínálatnövelő hatása biztosan kedvezően hat majd.

Az EU több anyagában is foglalkozott a nem hagyományos kitermelés környezetvédelmi kérdéseivel, ezek alapján nem lehet kijelenteni, hogy az úgynevezett rétegrepesztés káros lenne környezetvédelmi szempontból − tette hozzá Holoda. Magyarországon az elmúlt 40-50 évben több mint kétezer rétegrepesztést hajtottak végre, negatív következményekről azonban azóta sem lehetett hallani.

Zarándy úgy látja, Magyarország érdeke, hogy olyan szabályozási környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi a gazdaságos kitermelést.

A Századvég szakértője szerint ambiciózus, de reális forgatókönyvnek tűnik, hogy 2020−2025-ig kiforrott kutatási eredmények álljanak rendelkezésre Európában és a Kárpátmedencében is, ezért kitűzhető cél, hogy akkorra a magyarországi termelés jelentős része nem hagyományos forrásból származzon. Holoda nem látja annak realitását, hogy a következő tíz évben Magyarországon szignifikáns gázmennyiség származzék nem hagyományos forrásból, erre szerinte legkorábban 2024-2025 körül van esély.

Nem kedvez a szabályozási környezet

A kitermelést − a jelentős kockázatok miatt − elsősorban nem állami finanszírozás jellemzi, a szakosodott cégek azonban készen állnak. Az előrelépést nemcsak a földtani kockázatok akadályozzák, a szabályozási környezet sem teszi kiszámíthatóvá a nagy kockázatú beruházásokat, a megtérülést ugyanis az egyéb elvonások, illetve az engedélyezési eljárások is rontják, bár a kormány elvben az atomenergia mellett a palagázkutatást is támogatja − tette hozzá Holoda.

Magyari szerint itthon gyakorlatilag leálltak a kutatások: korábban zajlottak ugyan a palagáz kitermelését célzó fúrások, rétegkezelések, e tevékenységet azonban az engedélyezés oldaláról leállították.

 

MAKÓ JELENLEG NEM TŰNIK ÍGÉRETESNEK

▶ A Mol Nyrt. felméréseket végzett a nagyobb hazai medenceterületeken, néhány területen pilot projekteket is indított partnerekkel és önállóan, a nem hagyományos lehetőségek értékelése, fejlesztése részeként − tudtuk meg a magyar olaj- és gázipari csoporttól. Az egyik nem konvencionális terület a Derecskei-árok − itt már próbatermelés folyik 2012 óta, de az eddigi eredmények alapján a potenciális termelés nagyságát korai lenne megbecsülni. A makói gázmező a jelenlegi technológia mellett nem tűnik ígéretesnek. A nem konvencionális gáztechnológia viszonylag új és elég gyorsan változik, így nem lehetetlen, hogy a távolabbi jövőben itt is gazdaságos lesz a gázkitermelés − tette hozzá a Mol kommunikációs illetékese.

 

▶ Magyarországon jelenleg nem lehet rétegrepesztést végezni − noha a szabályozás alapján volna rá lehetőség −, a környezetvédelmi hatóság indoklás nélkül elutasítja az erre vonatkozó kérelmeket. Nem hagyományos gázkitermelésre egyelőre koncessziót sem írtak ki − bár tervek már léteznek −, a tapasztalatok szerint azonban nem ezek hiánya akadályozza elsősorban a tevékenységet, a nem hagyományos kitermelés 12 százalékos bányajáradéka is elfogadható szintet jelent.

Holoda Attila szerint mind a Mol, mind a TXM rendelkezik olyan bányatelekkel, ahol fejleszthetné a technológiát − ha ez megérné nekik.

 

 

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a Napi Gazdaság új tulajdonosa

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megvásárolta a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-t a Közép Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP)-től. A Századvég célja az akvizícióval, hogy megőrizve a lap 20 éves hagyományait, és figyelembe véve nemzetközi példákat is, megújítsa a lapot és ezzel létrehozza Magyarország piacvezető gazdasági napilapját. A megújult lap tájékozott, mértékadó és professzionális lesz, amely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét.

A Századvég nagyra tartja a szerkesztőség eddigi munkáját, amelyet kibővít saját erőforrásaival, tudásbázisával, nemzetközi kapcsolataival annak érdekében, hogy az előfizetők, olvasók számára új szolgáltatásokat és információkat nyújtó lapot hozzon létre. A kiadó a megújulás keretében hamarosan új internetes gazdasági portált is indít.

A tranzakciót követően a lap főszerkesztői pozícióját az ismert makroközgazdász, Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője tölti be, aki korábban 12 évig befektetési banki elemzőként dolgozott, több rangos szakmai elismerés birtokosa.

A Napi Gazdaság Kiadó Kft. vezetését pedig a másfél évtizedes kiadói múlttal rendelkező dr. Keresztesi Péter veszi át. A közgazdász végzettségű új ügyvezető korábban német, osztrák és magyar kiadóvállalatokat vezetett és tagja volt a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökségének is.

Mezősi Tamás felelős szerkesztő és a jelenlegi szerkesztőség tagjai folytatják munkájukat a lapnál és aktív részt vállalnak a lap megújításában is.

Dátum: 2013-08-12

 

Idén csökken, jövőre bővül a gazdaság teljesítménye

Idén recesszióra, jövőre pedig mindössze 0,9 százalékos GDP-növekedésre számít legfrissebb előrejelzésében a Századvég Gazdaságkutató. A lakossági fogyasztás 2013-ban is enyhén esik majd, és folytatódik a beruházások zsugorodása is.

Dátum: 2012-09-24

Forrás: Index

 

Az inflációs kockázatok óvatosságra inthetik a Monetáris Tanácsot

Bár a hazai gazdaságban egyre inkább érezteti hatását a keresleti korlát, a kamatcsökkentések csak mérsékelt hatást gyakorolhatnak a növekedésre. Ezzel szemben az inflációs várakozásokra gyakorolt hatásuk révén tartósan magas pénzromlást eredményezhetnek - fogalmazott Balatoni András a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója.

Dátum: 2012-10-09

Forrás: Privátbankár

Világos stratégia kell a kínai terjeszkedéshez

Le kell számolni azzal a mítosszal, hogy lehetetlen Kínában piacra lépni -  hangzott el a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és az Institute of Economics of the Chinese Academy of Social Sciences (IE CASS) kétnapos, Budapesti konferenciáján.

Dátum: 2012-10-02

Forrás: Hirado.hu

 

Kulcsszereplő a gyógyszeripar a magyar gazdaságban

A gyógyszeripari nagyvállalatok mintegy ezer milliárd forint hozzáadott értékkel járultak hozzá 2010-ben a nemzetgazdaság teljesítményéhez - derül ki abból a kutatásból, amelynek legfőbb eredményeit Várkonyi Gáspár, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív igazgatója ismertetett a Figyelő egészségügyi konferenciáján.

Dátum: 2012-09-06

Forrás: Figyelő Online

 

A forrástól függ az adócsökkentés eredményessége

A tervezett szja-csökkentés sikere azon múlik, hogy képes-e a kormány más adónemek megemelése nélkül, a kiadások csökkentéséből finanszírozni az intézkedést - fogalmazott Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese.

Dátum: 2012-08-27

Forrás: VG.hu

 

Takarékos gazdálkodással tartható az idei hiánycél

Ha a tartalékokat a felmerülő kockázatok kezelésére fordítja a Kormány, akkor GDP arányosan 3 százalék alatt maradhat a költségvetési deficit - fogalmazott a havi államháztartási adatok értékelése kapcsán Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese.

Dátum: 2012-07-23

Forrás: MNO

 

A közmunkaprogramok növelik a foglalkoztatottságot

Magyarországon nagyon alacsony a beruházási ráta, a hazai gazdaságot egyedül az export és a készletfeltöltés húzta - fogalmazott Balatoni András a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.

Dátum: 2012-07-16

Forrás: Index

 

Gazdasági visszaesés ellenére javul a költségvetés pozíciója

A Századvég Gazdaságkutató előrejelzése szerint a bruttó hazai termék 0,8 százalékkal zsugorodik az idei évben. Jövőre ezzel szemben a GDP lassú, 1 százalékos bővülését prognosztizálják.

Dátum: 2012-06-28

Forrás: Info Rádió

 

A közmunka miatt nő a foglalkoztatás

A minimálbér emelése és az elvárt béremelés nem váltott ki tömeges elbocsátásokat, a vállalatok a bérek visszafogásával alkalmazkodtak a szabályozáshoz - fogalmazott Balatoni András kutatási igazgató a Gazdasági Rádió A nap vendége című műsorában.

Dátum: 2012-06-21

Forrás: Gazdasági Rádió